 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Történelmi Igazságtétel Bizottsága felhívása a magyar társadalomhoz
"1956 újraértékelése nélkül nem lehet hozzákezdeni a
demokratikus Magyarország megteremtéséhez, és hogy a forradalom
alapvető céljai - a demokratikus többpártrendszer, az önigazgatáson
alapuló népképviselet, a semleges és független Magyarország és a
szomszéd országokkal való, egyenjogúságon alapuló együttműködés -
változatlanul időszerűek. "
BBC, Panoráma:
A vagyonelszámoltatás eredménye
"A beidézettek névsora Gáspár Sándorral, a SZOT egykori
főtitkárával kezdődött, és Somogyi Lászlóval, az egykori építésügyi
miniszterrel, a Bécs-Budapest világkiállítás közelmúltban lemondott
kormánybiztosával záródott.
Kettejük között a magyar közelmúlt olyan alakjai jelentek meg,
mint Pulai Árpád, Komócsin Mihály, Miklós Imre, Tímár Mátyás és Buda
István. Az egykori vezetők készségesen, sőt felkészülten válaszoltak
a bizottság kérdéseire. Ezekből és a válaszokból kiderült, hogy a ma
már megérdemelt nyugdíjukat élvező államférfiak szinten kivétel
nélkül kedvező áron vásárolt állami bérlakásban élnek, pici hétvégi
bungalow-val, vagy még azzal sem rendelkeznek, bankszámlájuk pedig
szinte minimális."
|
|
|
|
|
|
 |
Örmény-azerbajdzsán felhívás
|
Dorogi Sándor, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1989. január 4. szerda (MTI-tud) - A nemzetiségi uszítás, a rendbontások elleni határozott fellépésre, valamint józanságra és önmérsékletre szólította fel Örményország és Azerbajdzsán lakosságát közös felhívásában a két köztársaság párt és állami vezetése. A szerdai jereváni és bakui lapokban közzétett üzenet egyúttal erőteljesen sürgette a menekültek áradatának mielőbbi megfékezését.
A két központi bizottság, legfelsőbb tanácsi elnökség és kormány
a dokumentumban is utalt arra, hogy a karabahi probléma nyomán
felszínre tört nemzetiségi feszültség, a helyzetet tovább élező
sorozatos összetűzések és pogromok mindkét köztársaságból menekültek
valóságos áradatát indították el, s számuk mára ijesztő mérteket
öltött. Becslések szerint Örményországot mintegy 170 ezer
azerbajdzsán, Azerbajdzsánt pedig legalább 150 ezer örmény
nemzetiségű lakos hagyta el, s ez a folyamat, mint arról a szovjet
sajtó beszámolt, az örményországi földrengés után sem állt meg. A
felhívás kitér arra is, hogy mindkét köztársaságban jelentős
nehézséget okoz a nagyszámú menekültről való gondoskodás, s
különösen nagy tehertétel ez a földrengés következményeinek
felszámolása idején.
Hangsúlyozva, hogy a nemzetiségi indulatok szítása, a két nép
ellenségeskedése a peresztrojka-ellenes és antidemokratikus erők
malmára hajtja a vizet, a két köztársaság vezetése határozott
ígéretet tett a helyzet normalizálására, az elvándorlást előidéző
okok mielőbbi megszüntetésére, a térségben tapasztalható feszültség
enyhítésére. - Nem engedhetjük meg, hogy a nacionalista indulatok a
józan ész fölébe kerekedjenek - olvasható a felhívásban.
Ezzel együtt szigorú felelősségre vonást helyeztek kilátásba
azokkal szemben, akiknek közük volt a más nemzetiségűek helyzetének
lehetetlenné tételében, elüldözésében. A két köztársaság vezetése a
felhívásban egyúttal garantálta minden állampolgár alkotmányos
jogainak tiszteletben tartását, korábbi lakásaik és munkahelyük
visszaadását. +++
1989. január 4., szerda 20:25
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|