|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Történelmi Igazságtétel Bizottsága felhívása a magyar társadalomhoz
"1956 újraértékelése nélkül nem lehet hozzákezdeni a
demokratikus Magyarország megteremtéséhez, és hogy a forradalom
alapvető céljai - a demokratikus többpártrendszer, az önigazgatáson
alapuló népképviselet, a semleges és független Magyarország és a
szomszéd országokkal való, egyenjogúságon alapuló együttműködés -
változatlanul időszerűek. "
BBC, Panoráma:
A vagyonelszámoltatás eredménye
"A beidézettek névsora Gáspár Sándorral, a SZOT egykori
főtitkárával kezdődött, és Somogyi Lászlóval, az egykori építésügyi
miniszterrel, a Bécs-Budapest világkiállítás közelmúltban lemondott
kormánybiztosával záródott.
Kettejük között a magyar közelmúlt olyan alakjai jelentek meg,
mint Pulai Árpád, Komócsin Mihály, Miklós Imre, Tímár Mátyás és Buda
István. Az egykori vezetők készségesen, sőt felkészülten válaszoltak
a bizottság kérdéseire. Ezekből és a válaszokból kiderült, hogy a ma
már megérdemelt nyugdíjukat élvező államférfiak szinten kivétel
nélkül kedvező áron vásárolt állami bérlakásban élnek, pici hétvégi
bungalow-val, vagy még azzal sem rendelkeznek, bankszámlájuk pedig
szinte minimális."
|
|
|
|
|
|
|
Horn Gyula megbeszélése Gianni de Michelisszel (1. rész)
|
1990. március 30., péntek - Horn Gyula külügyminiszter
meghívására pénteken az esti órákban munkalátogatásra Budapestre
érkezett Gianni de Michelis, az Olasz Köztársaság külügyminisztere.
Az olasz külügyek irányítója röviddel megérkezése után
tárgyalóasztalhoz ült vendéglátójával.
Az MTI értesülései szerint a külügyminiszteri találkozó középpontjában négy időszerű nemzetközi politikai kérdés állt. A magyar és az olasz külügyek irányítói elsőként szót váltottak az április 9-ére tervezett pozsonyi csúcstalálkozóról, amelyre Lengyelország, Csehszlovákia és Magyarország állami és kormányzati vezetői mellett osztrák és olasz politikusok is meghívást kaptak. Olasz részről nagy jelentőséget tulajdonítanak a pozsonyi találkozónak, mivel olyan fórumot látnak benne, amelyen a közép-európai államok vezetői beható vitának vethetik alá a régió fejleményeit, tágabb kitekintésben az európai integráció alakulását. A fokozott olasz érdeklődést tükrözi az is, hogy az olasz diplomácia az eddigieknél nagyobb mértékben szeretné a különféle közös piaci fórumok figyelmét a közép-európai régió fejleményeire irányítani.
A pozsonyi találkozó kapcsán Horn Gyula igen erőteljesen felvetette, hogy a közép-európai térség legsúlyosabb problémája a környező országokban élő magyarság helyzete. A magyar külügyminiszter felhívta vendége figyelmét arra, hogy a Nyugat e probléma megoldásához gyakorlatilag csak a szavakban járul hozzá, ám tétlen marad, amikor a konkrét esetek ellen kellene felemelni a szavát. Ilyen helyzet alakult ki például az erdélyi magyarság ellen végrehajtott soviniszta megmozdulások alkalmával a véres marosvásárhelyi események alatt. Különösen elvárható lenne, hogy az ilyen atrocitások ellen tiltakozzanak az európai integráció olyan tekintélyes szervezetei, mint az Európai Közösség, illetve az Európa Tanács, amely az emberi jogok védelmét tűzte zászlajára. Kedvezőtlen fejlemény, hogy a magyarság helyzete Csehszlovákiában is egyre kényesebbé válik. A magyar külügyminiszter álláspontja szerint ilyen körülmények között az áprilisra tervezett pozsonyi csúcstalálkozónak csak akkor van értelme, ha azon a térség valós, fenyegető problémái is terítékre kerülnek. A magyar részvételnek aligha lenne értelme, ha a pozsonyi csúcson nem vitatnák meg a magyarságot sújtó politikai gyakorlatot. (folyt.köv.)
1990. március 30., péntek 23:26
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|