|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Történelmi Igazságtétel Bizottsága felhívása a magyar társadalomhoz
"1956 újraértékelése nélkül nem lehet hozzákezdeni a
demokratikus Magyarország megteremtéséhez, és hogy a forradalom
alapvető céljai - a demokratikus többpártrendszer, az önigazgatáson
alapuló népképviselet, a semleges és független Magyarország és a
szomszéd országokkal való, egyenjogúságon alapuló együttműködés -
változatlanul időszerűek. "
BBC, Panoráma:
A vagyonelszámoltatás eredménye
"A beidézettek névsora Gáspár Sándorral, a SZOT egykori
főtitkárával kezdődött, és Somogyi Lászlóval, az egykori építésügyi
miniszterrel, a Bécs-Budapest világkiállítás közelmúltban lemondott
kormánybiztosával záródott.
Kettejük között a magyar közelmúlt olyan alakjai jelentek meg,
mint Pulai Árpád, Komócsin Mihály, Miklós Imre, Tímár Mátyás és Buda
István. Az egykori vezetők készségesen, sőt felkészülten válaszoltak
a bizottság kérdéseire. Ezekből és a válaszokból kiderült, hogy a ma
már megérdemelt nyugdíjukat élvező államférfiak szinten kivétel
nélkül kedvező áron vásárolt állami bérlakásban élnek, pici hétvégi
bungalow-val, vagy még azzal sem rendelkeznek, bankszámlájuk pedig
szinte minimális."
|
|
|
|
|
|
|
A Beszélő kitört a szamizdat-létből (1. rész)
|
1989. október 19., csütörtök - Csütörtöktől kapható az újságárusoknál a Beszélő próbaszáma. A hazai szamizdat sajtó legismertebb lapja éppen nyolc évvel első megjelenése után lép ki a nyilvánosságba - jelentették be a Beszélő szerkesztői a Fészek Klubban tartott csütörtöki sajtótájékoztatójukon.
Kis János, a lap szerkesztő bizottságának elnöke emlékeztetett arra, hogy a Beszélő első száma 1981 októberében készült el. Ám az akkori technikai körülmények és a rendőrséggel folytatott csatározások miatt csak december elején, alig több mint egy héttel a lengyel katonai hatalomátvétel előtt kerülhetett az utcára - mondta. - Akkor többen megjósolták, hogy Jaruzelski nemcsak a Szolidaritás fölött mondott ítéletet, hanem a Beszélő felett is. Az állampárt szószólói belső tájékoztatókon közölték, hogy eldöntetett: a Beszélő következő számai nem fognak megjelenni. Így a lengyel katonai hatalomátvétel után néhány nappal már csak szamizdatként készülhetett el a lap második száma, és ily módon nyomtatták és terjesztették az utána elkészült számokat is. A továbbiakban kiemelte: a Beszélő szamizdat-léte során mindig azt igyekezett bizonyítani, hogy nem igaz az a mítosz, amely szerint Magyarországon csak a kádárista politika elfogadása és az utcakövek feltépése között lehet választani. Mindig is a kettő közötti középutat kereste, azt próbálta megmutatni, hogy van békés és fokozatos átmenet a pártállami diktatúrából a többpártrendszerű demokráciába, a központosított-hierarchikus gazdaságszerkezetből a működő piacgazdaságba. A Beszélő szociálliberális lap volt, s ezt a hagyományt kívánja követni a nyilvánosságba kilépve is. Végül arról szólt, hogy a Beszélő nagyon közel áll a Szabad Demokraták Szövetségéhez, és a szövetség vezető tagjai is képviselve vannak a lapnál. Ám ez nem zárja ki azt, hogy egyes kérdések megítélésében a Beszélőnek lesznek vitái az SZDSZ-szel. Kőszeg Ferenc szerkesztő egyebek között elmondta, hogy nagyon sok dolgot szeretnének megőrizni a régi Beszélő szellemiségből. Ugyanakkor a szerkesztőknek szembesülni kell azzal a helyzettel, hogy bizonyos tekintetben a Beszélő elveszítette monopolhelyzetét, nevezetesen: nincsenek a régi értelemben vett tabutémák, számos lap megírhatja az igazat. Tehát nem lehet különleges azzal, hogy bizonyos dolgokról csak a Beszélő ír. (folyt.köv.)
1989. október 19., csütörtök 17:07
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|