|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Történelmi Igazságtétel Bizottsága felhívása a magyar társadalomhoz
"1956 újraértékelése nélkül nem lehet hozzákezdeni a
demokratikus Magyarország megteremtéséhez, és hogy a forradalom
alapvető céljai - a demokratikus többpártrendszer, az önigazgatáson
alapuló népképviselet, a semleges és független Magyarország és a
szomszéd országokkal való, egyenjogúságon alapuló együttműködés -
változatlanul időszerűek. "
BBC, Panoráma:
A vagyonelszámoltatás eredménye
"A beidézettek névsora Gáspár Sándorral, a SZOT egykori
főtitkárával kezdődött, és Somogyi Lászlóval, az egykori építésügyi
miniszterrel, a Bécs-Budapest világkiállítás közelmúltban lemondott
kormánybiztosával záródott.
Kettejük között a magyar közelmúlt olyan alakjai jelentek meg,
mint Pulai Árpád, Komócsin Mihály, Miklós Imre, Tímár Mátyás és Buda
István. Az egykori vezetők készségesen, sőt felkészülten válaszoltak
a bizottság kérdéseire. Ezekből és a válaszokból kiderült, hogy a ma
már megérdemelt nyugdíjukat élvező államférfiak szinten kivétel
nélkül kedvező áron vásárolt állami bérlakásban élnek, pici hétvégi
bungalow-val, vagy még azzal sem rendelkeznek, bankszámlájuk pedig
szinte minimális."
|
|
|
|
|
|
|
- Beszélő 27. száma - 4. folyt.
|
Az új elit további fontos tulajdonsága a liberalizmus, a piac iránti vonzódás. Demokrácia-igénye azonban nem igen terjed túl a vállalkozók, menedzserek és az okos emberek szabadságának igenlésén. A régi elit velejéig pragmatikus volt, de szükségét érezte annak, hogy társadalmi elkötelezettségének látszatát keltse. Az új elit már nem kíván ilyen illúziókat kelteni. Ha csak jóval kevésbé is, szinte nyíltan vallja, hogy az alulról szerveződő társadalom gondolata szerinte nevetséges idealizmus. Szeme előtt a mai Nyugat-Európa lebeg, ahol gyakran utazik is, aminek persze előnyös következménye az, hogy nem szereti az erőszakot, nincsenek militáns hajlamai. Az új elit nemcsak különbözik, de egy igen fontos szempontból hasonlít is a régihez. Ez a szocializációjának egyik további sajátosságával függ össze. A Kádár-korszak magyar társadalmát keresztül-kasul átszövő bürokratikus különalkuk rendszerében nőtt fel, és ebben - ha akarta, ha nem - részt is kellett vennie előre jutása során. Így vált a hatalom birtokosává vagy jóreményű várományosává. Az informális alkudozás képessége tulajdonságává vált, és ez jelentősen gyengíti, gyengítheti piaci irányultságát. Az új elit tagjai ebből a szempontból kettős kötődésű hősök. Különösen nagy jelentősége van annak, hogy a régi elithez hasonlóan jól bejáratott, informális kapcsolatrendszert építettek ki egymás között. Jelenlegi - nem feltétlenül tudatos - stratégiájának lényege: kivárni, amíg az erősödő társadalmi elégedetlenség bázisán a független szervezetek kinyomják helyéből a régi elitet. Eközben ápolni a független szervezetek tagjaival fennálló, részben már korábban kialakított, személyes kapcsolatokat. (folyt. )
1989. augusztus 23., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|