 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Történelmi Igazságtétel Bizottsága felhívása a magyar társadalomhoz
"1956 újraértékelése nélkül nem lehet hozzákezdeni a
demokratikus Magyarország megteremtéséhez, és hogy a forradalom
alapvető céljai - a demokratikus többpártrendszer, az önigazgatáson
alapuló népképviselet, a semleges és független Magyarország és a
szomszéd országokkal való, egyenjogúságon alapuló együttműködés -
változatlanul időszerűek. "
BBC, Panoráma:
A vagyonelszámoltatás eredménye
"A beidézettek névsora Gáspár Sándorral, a SZOT egykori
főtitkárával kezdődött, és Somogyi Lászlóval, az egykori építésügyi
miniszterrel, a Bécs-Budapest világkiállítás közelmúltban lemondott
kormánybiztosával záródott.
Kettejük között a magyar közelmúlt olyan alakjai jelentek meg,
mint Pulai Árpád, Komócsin Mihály, Miklós Imre, Tímár Mátyás és Buda
István. Az egykori vezetők készségesen, sőt felkészülten válaszoltak
a bizottság kérdéseire. Ezekből és a válaszokból kiderült, hogy a ma
már megérdemelt nyugdíjukat élvező államférfiak szinten kivétel
nélkül kedvező áron vásárolt állami bérlakásban élnek, pici hétvégi
bungalow-val, vagy még azzal sem rendelkeznek, bankszámlájuk pedig
szinte minimális."
|
|
|
|
|
|
 |
A magyar-román viszony
|
----------------------
München, 1990. április 10. (SZER, Magyar Híradó) - Király
Károly, a romániai ideiglenes nemzeti egységtanács alelnöke
Budapesten tartózkodik. Németh Miklós miniszterelnökkel megvitatta a
két országot érdeklő kérdéseket. Mindkét politikus hangsúlyozta,
hogy kölcsönösen tiszteletben kell tartani a nemzeti kisebbségek
egyéni és kollektív jogait. Ezzel kapcsolatban most csupán arra a
sajnálatos tényre utalnánk a magunk részéről, hogy sajnos egyelőre
nincs kidolgozva a nemzetközi jogban, hogy mely kollektív politikai,
önigazgatási, kulturális és iskoláztatási jogok illetik meg
kötelezően a nemzeti kisebbségeket.
Az új demokratikus magyar kormánynak tehát az lesz várhatóan az
egyik legfontosabb külpolitikai feladata, hogy az illetékes
nemzetközi fórumok előtt ezt a hiányt szóvá tegye, és szorgalmazza a
kielégítő nemzetközi szabályozást, azaz a nemzeti kisebbségeket
kötelezően megillető jogok nemzetközi szerződésekben történő
kodifikálását és szankcionálását. Ezek a jogok szankciók nélkül
csupán üres jogok lennének, és betarttatásuk nem lenne lehetséges.
De amíg sikerül ezt elérni, addig is meg kell tenni ami már most is
lehetséges.
A román és magyar nép legjobbjai változatlanul bíznak abban,
hogy a decemberi forradalom nemcsak a kommunista diktatúrát döntötte
meg, de egyben az emberi méltóság forradalma is volt, amely elvezet
ahhoz, hogy a román és a magyar nép is úgy élhessen együtt a
soknemzetiségű Romániában, amilyen harmóniában élnek például Svájc,
Finnország, Belgium, Kanada különböző népei egyazon államban,
teljesen egyenjogúan. Magyarország új vezető pártjainak ezért
mielőbb fel kellene vennie a kapcsolatot Románia új, potenciálisan
jelentős pártjaival. Szőcs Géza azonban most arról tudósít, hogy
egyelőre ez még nem történt meg. (folyt.)
1990. április 10., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A magyar-román viszony - 1. folyt.
|
- Meglepő közlemény látott napvilágot a bukaresti Dreptatea című
lapban, előzőleg pedig a román televízió 1-es csatornáján. A
közlemény a román Nemzeti Kereszténydemokrata Parasztpárt és a
Magyar Néppárt kapcsolatfelvételét adja hírül annak kapcsán, hogy
Dezső László, a Magyar Néppárt országos elnökségének tagja a román
Parasztpárt meghívására Romániába látogatott. Mielőtt magával a
közleménnyel foglalkoznánk, nem árt emlékeztetni arra, hogy míg a
Magyar Néppárt a mostanai választásokon 1 százalék körüli
eredménnyel szerepelt, addig a román Parasztpárt a május végi ottani
választások egyik nagy esélyese. Az a román Parasztpárt, amely a
jelenlegi politikai spektrumon belül a román nemzeti gondolat
leghangosabb zászlóvivője.
Román parasztpárti politikusok az elmúlt időszakban nemegyszer
döbbentették meg az erdélyi magyarokat türelmetlen és tájékozatlan
kijelentéseikkel, mint például azzal, hogy: véget kell vetni a
romániai magyarságot egy etnikumnak tekintő szemlélettel, mivel az
úgynevezett magyaroknak egy része valójában nem is magyar, hanem
külön nemzetiség, nevezetesen székely.
Ehhez képest meglepőnek tűnhet a román Parasztpárt és a Magyar
Néppárt közleményének már a legelső érdemi mondata, amely úgy szól,
hogy Dezső László és a román Parasztpárt elnöke, Corneliu Coposu
megállapították, hogy "programjuk és nézeteik hasonlóak."
A közeleményből továbbá kiderül, hogy a román Parasztpárt
kisebbségi politikájának alapja az 1918. december 1-jei
gyulafehérvári nyilatkozat. A szóbanforgó gyulafehérvári program a
legmesszebbmenő önkormányzati jogokat ígérte a nemzetiségieknek, oly
liberális szellemben, hogy mindmáig, 72 év alatt egyetlen román
kormány sem merte őket alkotmányban rögzíteni. Vajon épp ez a
Parasztpárt lesz az, amelyik komolyan fogja venni Gyulafehérvár
szellemét? (folyt.)
1990. április 10., kedd
|
Vissza »
|
|
- A magyar-román viszony - 2. folyt.
|
A közlemény retorikája a továbbiakban sem nélkülözi a barátságos
fordulatokat. A pártszempontok és nemzeti érdek átfedődése az utolsó
mondatban válik nyilvánvalóvá: "a két kereszténydemokrata
parasztpárt jó kapcsolata garantálhatja a két szomszédos nép közötti
normális kontaktust."
Mindezek után nehéz fel nem tenni a kérdést - és ezt már én
kérdem: vajon hol tartanak a román-magyar pártközi kapcsolatok?
Jelen esetben vajon a román Kereszténydemokrata Parasztpárt miért
nem hívta meg a Magyar Demokrata Fórumot és a magyar
kereszténydemokratákat, esetleg kisgazdákat is? A szóbanforgó
magyarországi pártok és a többek is mit tettek eddig a dialógusért a
román pártokkal? Meddig fogja az itteni nemzeti jobbközépet a Magyar
Néppárt képviselni Bukarestben? +++
1990. április 10., kedd
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|