|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Történelmi Igazságtétel Bizottsága felhívása a magyar társadalomhoz
"1956 újraértékelése nélkül nem lehet hozzákezdeni a
demokratikus Magyarország megteremtéséhez, és hogy a forradalom
alapvető céljai - a demokratikus többpártrendszer, az önigazgatáson
alapuló népképviselet, a semleges és független Magyarország és a
szomszéd országokkal való, egyenjogúságon alapuló együttműködés -
változatlanul időszerűek. "
BBC, Panoráma:
A vagyonelszámoltatás eredménye
"A beidézettek névsora Gáspár Sándorral, a SZOT egykori
főtitkárával kezdődött, és Somogyi Lászlóval, az egykori építésügyi
miniszterrel, a Bécs-Budapest világkiállítás közelmúltban lemondott
kormánybiztosával záródott.
Kettejük között a magyar közelmúlt olyan alakjai jelentek meg,
mint Pulai Árpád, Komócsin Mihály, Miklós Imre, Tímár Mátyás és Buda
István. Az egykori vezetők készségesen, sőt felkészülten válaszoltak
a bizottság kérdéseire. Ezekből és a válaszokból kiderült, hogy a ma
már megérdemelt nyugdíjukat élvező államférfiak szinten kivétel
nélkül kedvező áron vásárolt állami bérlakásban élnek, pici hétvégi
bungalow-val, vagy még azzal sem rendelkeznek, bankszámlájuk pedig
szinte minimális."
|
|
|
|
|
|
|
A Magyarok Világszövetsége - ma
|
-------------------------------
München, 1990. március 8. (SZER, Magyar híradó) - A hetvenes-nyolcvanas évek tipikus terméke volt az egyébként már korábban is létezett Magyarok Világszövetsége, amely a kádárizmus áramvonalasítására szolgált Nyugaton.
Szőcs Géza elmélkedik:
- A Magyarországgal szomszédos országok 14 magyar egyesületének vezetőit hívta meg tanácskozni Budapestre a Magyarok Világszövetsége. A felvidéki Csemadoktól a horvátországi Magyarok Szövetségéig, a ljubljanai Petőfi Egyesülettől a lembergi Magyarok Kulturális Szövetségéig. Igaz ugyan, hogy a szórólapon Lemberget illemtudóan Lvovnak írják, de a Világszövetség múltját tekintve már az is eredménynek tekinthető, hogy Kolozsvárt nem Cluj-Napoca néven emlegetik.
A tárgyhoz tartozik az is, hgoy a határokon túl élő magyarok ilyen jellegű bemutatkozására most először kerül sor a háború óta. Nem kapkodták el a dolgot - fűzhetnénk ehhez hozzá irónikusan még akkor is, ha feltétlenül méltányolni illik, hogy a Magyarok Világszövetsége most végre először látszik nevének megfelelő öntudatra ébredni, legalábbis nevének megfelelő tevékenységbe fogni.
A kisebbségi területekről érkezők - mint ahogy ez a ma délelőtti sajtóértekezleten is kiderült - mindenesetre illedelmesek és megbocsátóak voltak, vagy talán csak tudatlanok, úgyhogy senki nem tette fel a kérdést: vajon mi biztosítja mostantól a hitelét ugyanazoknak az embereknek, akik évtizedeken keresztül vakok, süketek és némák voltak a kisebbségek sorskérdéseivel kapcsolatban? (folyt.)
1990. március 8., csütörtök
|
Vissza »
|
|
- A Magyarok Világszövetsége - 1. folyt.
|
Senki nem gondol felelősségre vonásra, de a felelősség vállalást azért nem lehet megkerülni. Annak a felelősségnek az önkritikus kimondását, hogy mit, hogyan és mikor mulasztott, végzett rosszul, hiányosan, csapnivalóan hanyagul, sőt bűnösen az eddigi Magyarok Világszövetsége. Mert mindenkinek és minden szervezetnek megvan a joga hozzá, hogy felismerje, hogy tévúton járt. De amennyiben ez így történt, e felismerés csakis akkor tünhet őszintének, ha az illetők nemcsak átsomfordálnak észrevétlenül a közös nemzeti országútra, hanem nyíltan leszámolnak eddigi filozófiájukkal. Enélkül a Magyarok Világszövetségének nemzetibb jellegűvé válása előbb-utóbb könnyen csak konjunktúralovaglásnak és túlélési taktikázásnak minősülhet mind a 14, eddig elhanyagolt és most nagy hirtelen felfedezett magyar egyesület szemében is, amelyek talán szívesebben vennének részt egy kompromittálatlan, új össznemzeti struktúrában. +++
1990. március 8., csütörtök
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|