 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Televízió Választási Irodája közleménye
"A Pártközi Egyeztető Bizottság és a
Magyar Televízió Választási Irodája megállapodott abban, hogy
március 8-a és március 22-e között, összesen 11 élő televíziós
vitaműsor foglalkozik az egyes pártok programjának megvitatásával. A
vitaműsorok beosztása a következő:
1. III. 8-án, 20.40 órakor: Kül- és biztonságpolitika,
nemzetközi kapcsolatok. Kereszténydemokrata Néppárt, MSZP, MSZDP,
SZDSZ.
2. III. 9-én, 22.05 órakor: Gazdaságpolitika: rövid távú
válságmenedzselés, infláció, munkanélküliség, eladósodás. MDF,
MSZMP, MSZP, Vállalkozók Pártja.
3. III. 11-én, 21.25 órakor: Gazdaságpolitika: a jövő,
kibontakozás, stratégia, infastruktúra, műszaki kultúra,
külgazdaság. Fidesz, Független Kisgazdapárt, Kereszténydemokrata
Néppárt, MSZDP.
4. III. 12-én, 21.00 órakor: Nemzeti kisebbségek. MDF, MSZP,
SZDSZ, Független Kisgazdapárt.
5. III. 13-án, 20.55 órakor: Szociálpolitika, egészségügy,
környezet, életminőség. Fidesz, HVK, MDF, Vállalkozók Pártja.
6. III. 14-én, 21.10 órakor: Kultúra, oktatás, művelődés.
Fidesz, Független Kisgazdapárt, MSZMP, MSZP.
7. III. 18-án, 21.50 órakor: Nők, család. Független
Kisgazdapárt, Kereszténydemokrata Néppárt, MDF, Magyar Néppárt.
8, III. 19-én, 20.50 órakor: Önkormányzat, falu/város,
Budapest/vidék. Agrárszövetség, HVK, MSZMP, SZDSZ.
9. III. 20-án, 20.55 órakor: Tulajdonreform. HVK, Magyar
Néppárt, MSZP, SZDSZ.
10. III. 21-én, 21.35 órakor: Földkérdés, agrárpolitika.
Agrárszövetség, MDF,Független Kisgazdapárt, SZDSZ.
11. III. 22-én, 2O.40 órakor: Pártok vezető személyiségeinek
vitája. (Múlt, a pártállam lebontása, átmenet, új parlament,
jogállamiság.)"
SZER, Magyar híradó:
Újabb magyarellenes tüntetés Gyulafehérváron
"A gyulafehérvári találkozón végeredményben az aggodalomra
igencsak okot adó agresszív tömeghangulat volt a
legfigyelemreméltóbb, amelyet jól tükröztek a jelszavak is: Le
Királlyal
Le Tőkéssel
- skandálta hosszan a tömeg, és ami megint
csak igen elgondolkodtató: többször elhangzott Tőkés kapcsán, hogy
"Védtünk téged, te elárultál minket...
"
|
|
|
|
|
|
 |
- A balkáni nacionalizmusról - 2. folyt.
|
- Jugoszláviának és Romániának is vannak olyan területei,
amelyek nem tartoznak földrajzilag szervesen a Balkánhoz, és
különösen történelmileg nem rendelkeznek azokkal a tradíciákkal,
mint a Balkán, tehát elmaradt a huzamos török hádoltság. Ezek a
területek szerinted jobban megszenvedték a nemzetiségi politika
visszásságait, mint mondjuk az albánok, akik habár nem szlávok, de
mindig is a balkáni tradíciókba tartoztak?
- Én gondolom, hogy a kérdés nem attól függ, hogy kik a
kisebbségek, vagyis hogy azok mennyire civilizáltak vagy nem, és
mennyire tartoznak Közép-Európához vagy nem, hanem hogy a többségek
kicsodák. És ebből a szempontból nem látok olyan nagy különbséget
Jogoszlávia, Románia és Bulgária között.
- Tehát most visszatérve erre a második fázisra -, amely
különböző orzságokban, különböző időpontokban állt be - ez
visszaesés a kisebbségek szempontjából?
- Nemcsak visszaesés volt, hanem ténylegesen az történt, hogy a
kommunista párt, amikor felkarolta a többség ideológiáját és
természetesen nacionalista érzelmeit is, akkor megfordult, és ahogy
adományozta a jogokat a kisebbségeknek, úgy vette őket el. A tipikus
itt megint Románia. Amikor Ceausescu hatalomra jutott 1965-ben,
akkor az első tónus, amit megütött, az a nacionalizmus volt úgy az
oroszok, mint a magyarok ellen, és mindazokat a jogokat, amelyeket a
magyar kisebbség a kommunista rezsimtől kapott az ötvenes években,
azokat ő egyenként elvette. (folyt.)
1990. március 7., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|