|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Televízió Választási Irodája közleménye
"A Pártközi Egyeztető Bizottság és a
Magyar Televízió Választási Irodája megállapodott abban, hogy
március 8-a és március 22-e között, összesen 11 élő televíziós
vitaműsor foglalkozik az egyes pártok programjának megvitatásával. A
vitaműsorok beosztása a következő:
1. III. 8-án, 20.40 órakor: Kül- és biztonságpolitika,
nemzetközi kapcsolatok. Kereszténydemokrata Néppárt, MSZP, MSZDP,
SZDSZ.
2. III. 9-én, 22.05 órakor: Gazdaságpolitika: rövid távú
válságmenedzselés, infláció, munkanélküliség, eladósodás. MDF,
MSZMP, MSZP, Vállalkozók Pártja.
3. III. 11-én, 21.25 órakor: Gazdaságpolitika: a jövő,
kibontakozás, stratégia, infastruktúra, műszaki kultúra,
külgazdaság. Fidesz, Független Kisgazdapárt, Kereszténydemokrata
Néppárt, MSZDP.
4. III. 12-én, 21.00 órakor: Nemzeti kisebbségek. MDF, MSZP,
SZDSZ, Független Kisgazdapárt.
5. III. 13-án, 20.55 órakor: Szociálpolitika, egészségügy,
környezet, életminőség. Fidesz, HVK, MDF, Vállalkozók Pártja.
6. III. 14-én, 21.10 órakor: Kultúra, oktatás, művelődés.
Fidesz, Független Kisgazdapárt, MSZMP, MSZP.
7. III. 18-án, 21.50 órakor: Nők, család. Független
Kisgazdapárt, Kereszténydemokrata Néppárt, MDF, Magyar Néppárt.
8, III. 19-én, 20.50 órakor: Önkormányzat, falu/város,
Budapest/vidék. Agrárszövetség, HVK, MSZMP, SZDSZ.
9. III. 20-án, 20.55 órakor: Tulajdonreform. HVK, Magyar
Néppárt, MSZP, SZDSZ.
10. III. 21-én, 21.35 órakor: Földkérdés, agrárpolitika.
Agrárszövetség, MDF,Független Kisgazdapárt, SZDSZ.
11. III. 22-én, 2O.40 órakor: Pártok vezető személyiségeinek
vitája. (Múlt, a pártállam lebontása, átmenet, új parlament,
jogállamiság.)"
SZER, Magyar híradó:
Újabb magyarellenes tüntetés Gyulafehérváron
"A gyulafehérvári találkozón végeredményben az aggodalomra
igencsak okot adó agresszív tömeghangulat volt a
legfigyelemreméltóbb, amelyet jól tükröztek a jelszavak is: Le
Királlyal
Le Tőkéssel
- skandálta hosszan a tömeg, és ami megint
csak igen elgondolkodtató: többször elhangzott Tőkés kapcsán, hogy
"Védtünk téged, te elárultál minket...
"
|
|
|
|
|
|
|
- A balkáni nacionalizmusról - 1. folyt.
|
- A nemzetiségi kérdésben magában formálisan a Szovjetunió és Jugoszlávia többé-kevésbé egyforma politikát folytat, és sok párhuzamot lehet vonni. De van egy nagyon lényeges különbsége, éspedig az, hogy a Szovjetunióban - habár nemzetiségek és nemzetek egyyenlőnek vannak kikiáltva - van egy domináns nemzet, az orosz, és az az is marad. Jugoszláviában pedig az egyenlőség abból áll, hogy van ugyan egy domináns vagy legnagyobb nemzet, a szerbek, de az egyenlőség arra szolgált, hogy a szerbek dominációjának vessenek véget.
- A második világháború után balkán kommunista uralta területeken két fázis figyelhető meg a nemzetek és nemzetiségek kérdésének kezelésében. Melyik ez a két fázis?
- Az elsőnek azt nevezném, amikor a kommunisták hatalomra jöttek, és egy társadalmi hatalombázist próbáltak szerezni, s ez részben a munkásosztály, részben a kisebbségek voltak, mert a kisebbségeknek a kommunisták meglehetősen széleskörű jogokat adtak és azért is adták őket, hogy a kisebbségek támogatását elérjék. Ezen kívül persze a kommunisták internacionalisták voltak, tehát úgynevezett nemzeti érdekeket nem vettek annyira tekintetbe, mint a nemzetközi munkásmozgalom érdekeit és Moszkváét. Viszont ez úgy történt, hogy persze ezeket a széles körű jogokat megadják a kisebbségeknek anélkül, hogy tudomásul vennék, ez hogy hat mondjuk a többségi nemzetre.
Egy második fázisban viszont, amikor már a hatalom konszolidálódott, akkor a kommunista pártok következő gondolata az volt, hogy ez egyszer nem a munkásosztály pártjai lesznek, hanem az egész nemzet pártjai. Ennek egy különösen tipikus, kifejezett esete Románia, ahol ebből elméleti tézist is csináltak akkoriban. (folyt.)
1990. március 7., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|