Rendszerváltás és az MTI

	Berend T. Ivánnak, a Magyar Tudományos Akadémia elnökén (OS)
Berend T. Ivánnak, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének Szentágothai Jánoshoz, az akadémiai jelölőbizottság elnökéhez intézett levele (1. rész) 1990. március 6., kedd - Kedves Barátom Kedves János Mint a közgyűlés által megválasztott jelölőbizottság elnökéhez fordulok Hozzád. Ebben a minőségedben röviddel ezelőtt hozzám írott leveledben, s korábban beszélgetésünk során szóban is hangsúlyoztad, hogy (a lefolytatott konzultációk tanúlsága szerint) tagságunk tulnyomó többsége, s Te magad is Akadémiánk vezetésének jelentős kontinuitását, s ezen belül az én újraválasztásomat kívánjátok. Szeretném előrebocsátani, hogy ez mélyen megtisztel. Öt évvel ezelőtt is rendkívüli tisztességnek, de megvallom, nyomasztó felelősségnek is tartottam, hogy nemzeti történelmünk kiválóságait is felsorakoztató elődök után hárul reám az elnöki feladat. Legjobb tudásom szerint és teljes erőmmel igyekeztem megfelelni a belém vetett bizalomnak. A feladat még a várakozásnál is nehezebbnek - időnként már-már embertelenül nehéznek - bizonyult. Öt zsúfolt, történelemmel terhes és különlegesen bonyolult évben igyekeztem - feltehetően váltakozó sikerrel - helytállni. Talán nem túlzás azonban azt mondani, hogy rohamosan romló viszonyok, egymást váltó kormányok időszakában úgyszólván a hazai kutatás és kutatók létfeltételeiért kellett küzdeni. Egyben Akadémiánkra az átmenet éveit sajátosan jellemző, egyedülálló közéleti szerep is hárult. A mozgásteret eleve determinálta a monolitikus politikai struktúrák uralma és Akadémiánk erősen korlátozott autonómiája. Mégis küzdeni törekedtünk a reformokért, s - helytállóan csakis a maga időszakában értékelhető - kritikai tevékenységgel szerepet vállaltunk a mára kiteljesedett átalakulásban. A legutóbbi időszakban nagy erőfeszítéseket igénylő ,,tudomány-diplomáciával,, kellett keresni külső források bekapcsolásának lehetőségeit, s egyben Akadémiánk és a magyar tudomány nemzetközi és európai integrációjának kiteljesítését. Megkezdtük a felkészülést a jövőre az Akadémiáról szóló új törvény, autonómiánk teljes helyreállítása kezdeményezésével és legutóbbi, rendkívüli közgyűlésünkön elfogadott új alapszabályaink kidolgozásával, melyek testületeink és intézeteink demokratikus működését biztosítják. Nem folytatom, hiszen mindezt együtt éltük át és küzdöttük végig. A rendkívül feszített munka a tagság bizalma és támogatása következtében mindvégig a szolgálat jó érzésével töltött el és örömet okozott. Az is igazolódott ugyanakkor, amit előre is sejtettem: gyakorlatilag egy percre sem tudtam feladni szakmai munkám - lehetőségek szerinti - folytatását, s a nemzetközi szakmai társaságok vezetésében egyidejűleg reám háruló tevékenységet. (f.k.) 1990. március 6., kedd 17:53
Vissza » Folytatásokkal »