|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Szabad Demokraták Szövetségének beadványa a Katonai Főügyészhez
"Nyilvánvaló, hogy a Belügyminisztérium vezetői által elkövetett
bűncselekmények társadalomra veszélyessége rendkívüli. Utalunk itt
mindenekelőtt arra, hogy megzavarták a békés átmenetet, a szabad
választásokba vetett hitet, hiszen - joggal - azt sugallták, hogy a
választások nem lehetnek tiszták, ha a Belügyminisztérium szervei a
pártok választási elképzeléseiről, az egyik párt vezetőit
folyamatosan tájékoztatják."
SZER, Választási híradó:
A koalíció lehetőségei
"...a két, talán legerősebb párt - a Magyar Demokrata
Fórum és a Szabad Demokraták Szövetsége - között dől el a választási
harc.
Sokan hajlanak arra, hogy az ország érdeke az, ha ez a két párt
lépne koalícióra egymással. Durván leegyszerűsítve a képletet, ennek
a következő előnyei lennének:
A szabaddemokraták rendszerváltása - amely elsődlegesen a
liberális piacgazdaság szerkezetének kialakítását jelenti - népi
támogatást kapna. Az SZDSZ a legégetőbb gazdasági gondok megoldására
radikális beavatkozást sürget, amely kezdetben jelentős
destabilizációs következményekkel jár majd.
A Demokrata Fórum ez esetben hozzájárulhat a társadalmi
konszenzus megteremtéséhez. Cserében az SZDSZ-nek le kellene
mondania bizonyos radikális, vagy tiszta liberális elvről. Mivel az
SZDSZ-en belül is van egy szociálliberális irányzat, ez nem tűnik
lehetetlennek.
"
|
|
|
|
|
|
|
A Független Jogász Fórum ajánlásai a magyarországi válsághelyz (OS)
|
A Független Jogász Fórum ajánlásai a magyarországi válsághelyzet kialakulás személyi okainak feltárásáról és a személyes helytállás kötelezettségéről szóló törvény kidolgozásához (1. rész)
1990. március 6., kedd - Széles körű igény merült fel a magyar társadalomban arra, hogy megismerje azon személyek körét, akik az ország jelenlegi válságának előidézői, továbbá arra is, hogy e személyek helytállási kötelezettségét a jogállamiság igényeinek megfelelő törvényes keretek között, arra hivatott szervezet megállapítsa.
A jogállam kialakítására törekvő társadalomnak nem érdeke és nem célja, hogy népítélet formájában vegyen elégtételt vélt vagy valós sérelmeiért. Tekintve, hogy a hatályos jogszabályok nem mindenben alkalmasak a társadalmi igény kielégítésére, törvényt, mégpedig alkotmányerejű törvényt kell alkotni egyrészt a joghézagok betöltésére, a szükséges anyagi, jogi és eljárásjogi szabályok megalkotására, másrészt az ehhez szükséges intézményi rendszer felállítására.
A megalkotandó törvénynek egy korszakot kell lezárnia, következésképp társadalmi rendeltetésének betöltése után okafogyottá válik.
A törvény időszerűsége nem kétséges, ez azonban nem adhat alkalmat arra, hogy elhamarkodott eljárással társadalmi bizonytalanságot keltsen. A törvény önálló helytállási rendszert kíván kialakítani, meghagyva a külön jogágak alapján megállapítható felelősség szabályait. Ebből következik, hogy a jogkövetkezmények rendszere sajátos.
I. A tervezett törvény időbeli hatálya:
1949. augusztus 20-a, az úgynevezett Alkotmány (1949. évi XX. törvény) hatályba lépésének napja az a kezdő időpont, amelytől kezdve tanusított magatartások a törvény hatálya alá eshetnek. Ez ugyanis az az időpont, amikor a formálisan választott országgyűlés a pártállami szisztémát törvénybe iktatta. A kommunista párt vezető szerepének alaptörvénybe iktatásával pedig megteremtette a párt és funkcionáriusainak közjogi státusát.
Minthogy 1988. május 20-ig, a pártértekezletig szóba kerülhetett a pártállam és intézményeinek semmiféle érdemi vizsgálata, az e törvény hatálya alá eső magatartásokra nézve az elévülés e naptól kezdődik. (folyt.köv.)
1990. március 6., kedd 16:22
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|