|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Szabad Demokraták Szövetségének beadványa a Katonai Főügyészhez
"Nyilvánvaló, hogy a Belügyminisztérium vezetői által elkövetett
bűncselekmények társadalomra veszélyessége rendkívüli. Utalunk itt
mindenekelőtt arra, hogy megzavarták a békés átmenetet, a szabad
választásokba vetett hitet, hiszen - joggal - azt sugallták, hogy a
választások nem lehetnek tiszták, ha a Belügyminisztérium szervei a
pártok választási elképzeléseiről, az egyik párt vezetőit
folyamatosan tájékoztatják."
SZER, Választási híradó:
A koalíció lehetőségei
"...a két, talán legerősebb párt - a Magyar Demokrata
Fórum és a Szabad Demokraták Szövetsége - között dől el a választási
harc.
Sokan hajlanak arra, hogy az ország érdeke az, ha ez a két párt
lépne koalícióra egymással. Durván leegyszerűsítve a képletet, ennek
a következő előnyei lennének:
A szabaddemokraták rendszerváltása - amely elsődlegesen a
liberális piacgazdaság szerkezetének kialakítását jelenti - népi
támogatást kapna. Az SZDSZ a legégetőbb gazdasági gondok megoldására
radikális beavatkozást sürget, amely kezdetben jelentős
destabilizációs következményekkel jár majd.
A Demokrata Fórum ez esetben hozzájárulhat a társadalmi
konszenzus megteremtéséhez. Cserében az SZDSZ-nek le kellene
mondania bizonyos radikális, vagy tiszta liberális elvről. Mivel az
SZDSZ-en belül is van egy szociálliberális irányzat, ez nem tűnik
lehetetlennek.
"
|
|
|
|
|
|
|
A Szabad Demokraták Szövetségének beadványa a Katonai
Főügyészhez (1. rész)
(OS)
|
1990. március 6., kedd - Tisztelt Főügyész Úr
A főügyészségnél az úgynevezett Duna-gate belügyi botrány néven ismertté vált ügyben, az ügyészség határozata ellen panasszal élünk, az alábbiak szerint:
1. Indokolatlan volt és sérti a feljelentő törvényes érdekeit, hogy az ügy iratait titkosították. Indokolatlan volt, hiszen a miniszterelnök már úgy nyilatkozott, hogy utasítást fog adni a titkosítás megszüntetésére, ami önmagában is mutatja, hogy a titkosítás eleve nem volt indokolt. Az indokolatlan titkosítás sérti ugyanakkor az ügyben részt vevők - így a feljelentők-törvényes érdekeit, hiszen a panaszt emlékezetből, tehát úgy kell elkészíteni, hogy az ügy iratai a panasz elkészítésekor nem állnak rendelkezésre.
A fentiekből következően tehát a panaszunkban a leglényegesebb kérdésekre szorítkozunk csupán, másrészt fenntartjuk magunknak a jogot arra, hogy amennyiben az ügy iratait módunkban áll majd kimerítően tanulmányoznunk, a panaszunkat kiegészítsük.
2. Törvénysértően enyhe az ügyészi megrovás, melyet az ügyészség a Belügyminisztérium vezetőivel, Pallagi Ferenccel és Horváth Józseffel szemben alkalmazott. A határozat ugyan megállapítja a Belügyminisztérium vezetőinek felelősségét, másrészt azonban arra a következtetésre jut, hogy a felelősök leváltása és a Belügyminisztérium átszervezése következtében, tettük társadalomra veszélyessége csekéllyé vált.
Ezzel a megállapítással szemben az a véleményünk, hogy a Belügyminisztérium vezetői által elkövetett bűncselekmények társadalomra veszélyessége igen nagy. Abszurd az az álláspont, mely azon okból állapítja meg a társadalomra való csekély veszélyességet, hogy az elkövetőknek a jövőben már nem lesz módjuk hasonló bűncselekményt elkövetni. A társadalomra veszélyesség mértékét abból a szempontból kell megállapítani, hogy a vizsgált bűncselekményekhez hasonló vagy azokkal azonos cselekmények, tehát maguk a cselekmények mennyire veszélyesek a társadalomra.
Nyilvánvaló, hogy a Belügyminisztérium vezetői által elkövetett bűncselekmények társadalomra veszélyessége rendkívüli. Utalunk itt mindenekelőtt arra, hogy megzavarták a békés átmenetet, a szabad választásokba vetett hitet, hiszen - joggal - azt sugallták, hogy a választások nem lehetnek tiszták, ha a Belügyminisztérium szervei a pártok választási elképzeléseiről, az egyik párt vezetőit folyamatosan tájékoztatják. (folyt.köv.)
1990. március 6., kedd 15:40
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|