|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Szabad Demokraták Szövetségének beadványa a Katonai Főügyészhez
"Nyilvánvaló, hogy a Belügyminisztérium vezetői által elkövetett
bűncselekmények társadalomra veszélyessége rendkívüli. Utalunk itt
mindenekelőtt arra, hogy megzavarták a békés átmenetet, a szabad
választásokba vetett hitet, hiszen - joggal - azt sugallták, hogy a
választások nem lehetnek tiszták, ha a Belügyminisztérium szervei a
pártok választási elképzeléseiről, az egyik párt vezetőit
folyamatosan tájékoztatják."
SZER, Választási híradó:
A koalíció lehetőségei
"...a két, talán legerősebb párt - a Magyar Demokrata
Fórum és a Szabad Demokraták Szövetsége - között dől el a választási
harc.
Sokan hajlanak arra, hogy az ország érdeke az, ha ez a két párt
lépne koalícióra egymással. Durván leegyszerűsítve a képletet, ennek
a következő előnyei lennének:
A szabaddemokraták rendszerváltása - amely elsődlegesen a
liberális piacgazdaság szerkezetének kialakítását jelenti - népi
támogatást kapna. Az SZDSZ a legégetőbb gazdasági gondok megoldására
radikális beavatkozást sürget, amely kezdetben jelentős
destabilizációs következményekkel jár majd.
A Demokrata Fórum ez esetben hozzájárulhat a társadalmi
konszenzus megteremtéséhez. Cserében az SZDSZ-nek le kellene
mondania bizonyos radikális, vagy tiszta liberális elvről. Mivel az
SZDSZ-en belül is van egy szociálliberális irányzat, ez nem tűnik
lehetetlennek.
"
|
|
|
|
|
|
|
Megjelent a Választási ABC (1. rész)
|
1990. március 6., kedd - Megjelent a Választási ABC, a Belügyminisztérium kiadványa, amely hasznos ismereteket nyújt a választópolgároknak. A kis füzet elöljáróban hangsúlyozza, hogy a szavazáson való cselekvő részvétel alapvető állampolgári jog, s nem kevésbé jelentős felelősség a közügyek iránt, s egyszersmind lehetőség az államhatalomban való közvetlen részvételre. Az említett jog gyakorlása a választópolgár szabad elhatározásán alapul.
A Magyar Köztársaságban választójoga van minden nagykorú magyar állampolgárnak, aki a választás napján, március 25-éig betölti a 18. életévét, vagy házasságkötés folytán nagykorúvá válik. Ezen a napon a választópolgárok két szavazólapot kapnak; az egyiken az egyéni választókerület jelöltjeire, a másikon pedig a területi pártlistára lehet szavazni. Előbbi a jelöltek nevét abc-sorrendben tartalmazza, valamint az őket jelölő pártok vagy társadalmi szervek megnevezését, illetőleg a független jelölés tényét. A területi listás szavazólap - a kisorsolt sorrendben - a pártlisták megnevezését, a jelöltek nevét, valamint az esetleges listakapcsolás tényét tartalmazza. Az Országgyűlésbe végül is 176 képviselő egyéni választókerületben, 152 megyei, fővárosi (területi) listán jut be, míg 58 úgynevezett kompenzációs mandátumot az egyéni és területi választókerületben mandátumot el nem ért, országosan összesített szavazatok arányában a pártok között osztanak szét.
Szavazni kizárólag személyesen, elsősorban a választópolgár állandó lakóhelye szerint kijelölt szavazóhelyiségben lehet. Az egészségi állapota miatt mozgásában gátolt választópolgárt kérésére a szavazószámláló bizottság legalább két tagja az úgynevezett mozgóurnával felkeresi. Aki erre igényt tart, annak ajánlatos ezt időben jelezni a lakóhelye szerinti illetékes tanács vb-titkáránál.
Ugyancsak a vb-titkárhoz kell fordulnia annak, aki a kopogtatócédula kézhezvétele után megváltoztatta állandó lakóhelyét. Ebben az esetben igazolást kell kérnie arról, hogy a választók nyilvántartásában szerepelt, s az igazolás alapján az új lakóhelye szerinti tanács vb-titkára vagy a szavazás napján a szavazatszámláló bizottság a választópolgárt nyilvántartásba veszi, és szavazhat mind az egyéni választókerületi jelöltekre, mind pedig a területi listákra. Az a választópolgár, aki csak a választás napján lesz távol állandó lakóhelyétől, szintén kérhet igazolást a lakóhelye tanácsának vb-titkárától, s ideiglenes tartózkodási helyén szavazhat, de csak a területi listákra. (folyt.köv.)
1990. március 6., kedd 13:04
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|