|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Nyílt levél a Trianoni-szerződést aláíró nagyhatalmakhoz
"Követeljük valamennyi szomszédunktól, hogy adják meg a magyar
kisebbségeknek a kollektív nemzetiségi jogokat és a területi
autonómiát.
Mivel Romániáról, Csehszlovákiáról, Jugoszláviáról,
elképzelhetetlen, hogy ezt önszántukból valaha is megtennék, a
Trianoni-szerződést aláíró nagyhatalmaktól követeljük, hogy mind
három országot kényszerítsék rá, hiszen az ő jóvoltukból hajthattak
uralmuk alá mintegy 3-4 millió magyart.
"
SZER, Forgószínpad:
Választási népköltészet a magyar plakátokon
"Adva van követhetetlen számú politikai párt, kicsi, nagy és
közepes méretű választási agitációs plakátja. Van aki kézzel írja,
van aki géppel, található fekete-fehér és színes, sőt van kinek
háromdimenziósra is telik. Az alkalmi közvélemény-formálók a
frekventáltabb helyeken két módszer szerint ragasztják ki ezeket.
A-változat: precízen rá a rivális párt plakátjára. B-változat:
lehetőleg eltakarva az alatta levőt.
Mindkét módszer a kerületi IKV lakásfelújítási gondjait
igyekszik megoldani, hiszen az ílymódon az épületek homlokzatán
kialakult átlag 3 cm vastagságú papírréteg hő- és hangszigetel, sőt
nyilvánvalóan megtartja az egyébként lehullni szándékozó vakolatot
is.
"
|
|
|
|
|
|
|
Az MSZP választási műsora
|
-------------------------
München, 1990. március 7. (SZER, Kommentár nélkül) - A mikrofonnál Kasza László.
- Ennek a műsornak adásidejét hetek óta a választáson induló pártok rendelkezésére bocsájtjuk. Lehetőséget adunk arra, hogy a Szabad Európa Rádió hullámhosszain ismertessék választási programjukat.
A többi között a Magyar Szocialista Párt is kíván élni ezzel a lehetőséggel. Az adás címének megfelelően kommentár nélkül teszünk eleget a kívánságnak, a budapesti stúdiónkban készített program műsorvezetője Szilágyi János. Vendégeit ő mutatja be.
- A hallgatókat és önöket, a stúdió vendégeit, Bossányi Katalint, a Magyar Hírlap főszerkesztő-helyettesét, Annus Józsefet, a Tiszatáj főszerkesztőjét, és Kovács László külügyminiszteri államtitkárt úgy köszöntöm, ahogy ezt még soha sem volt módomban megtenni. Tehát üdvözlöm önöket a Szabad Európa Rádió budapesti stúdiójában. Valóban nem volt módom megtenni, mert én a Szabad Európát legfeljebb hallgattam, és el nem tudtam volna képzelni, hogy valaha eljön az az idő, amikor a Magyar Szocialista Párt képviselőit, tagjait, illetve nem tagjait - ez majd később kiderül - itt üdvözölhetem ebben a stúdióban. Én komolyan mondom, sokat spekuláltam ezen, mikor ezt elvállaltam, hogy milyen furcsa ez az érzés, milyen furcsa helyzet ez. Mert tudtam, hogy van ez az iroda, van ez a stúdió, hogy a Szabad Európának itt tudósítói vannak, dehát más dolog tudni valamit - más dolog tudni, hogy a pofon fáj, s más dolog egy pofont kapni.
Szóval írtó furcsán éreztem magam itt egy-két napig. Nem tudom, hogy önök hogyan élik át ezt a helyzetet?
- Mikor beléptem az épületbe, az jutott eszembe, hogy számomra a Szabad Európa Rádió az ötvenes években mit jelentett. Valamit, amit a szüleim, főleg apám hallgatott. Borzasztó rosszak voltak a vételi körülmények, zavarták az adást, és én mint kisgyerek ebből azt éltem meg, hogy csendben kellett lenni, mert különben nem lehetett hallani semmit. (folyt.)
1990. március 7., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|