|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Nyílt levél a Trianoni-szerződést aláíró nagyhatalmakhoz
"Követeljük valamennyi szomszédunktól, hogy adják meg a magyar
kisebbségeknek a kollektív nemzetiségi jogokat és a területi
autonómiát.
Mivel Romániáról, Csehszlovákiáról, Jugoszláviáról,
elképzelhetetlen, hogy ezt önszántukból valaha is megtennék, a
Trianoni-szerződést aláíró nagyhatalmaktól követeljük, hogy mind
három országot kényszerítsék rá, hiszen az ő jóvoltukból hajthattak
uralmuk alá mintegy 3-4 millió magyart.
"
SZER, Forgószínpad:
Választási népköltészet a magyar plakátokon
"Adva van követhetetlen számú politikai párt, kicsi, nagy és
közepes méretű választási agitációs plakátja. Van aki kézzel írja,
van aki géppel, található fekete-fehér és színes, sőt van kinek
háromdimenziósra is telik. Az alkalmi közvélemény-formálók a
frekventáltabb helyeken két módszer szerint ragasztják ki ezeket.
A-változat: precízen rá a rivális párt plakátjára. B-változat:
lehetőleg eltakarva az alatta levőt.
Mindkét módszer a kerületi IKV lakásfelújítási gondjait
igyekszik megoldani, hiszen az ílymódon az épületek homlokzatán
kialakult átlag 3 cm vastagságú papírréteg hő- és hangszigetel, sőt
nyilvánvalóan megtartja az egyébként lehullni szándékozó vakolatot
is.
"
|
|
|
|
|
|
|
Szlovákiai magyarok: újabb küzdelmek előtt - 1.
|
1990. március 5. hétfő (MTI-Panoráma) - ,,Táncoljon a
Csemadokkal, politizáljon velünk,, - adták ki hetykén a jelszót a
csehszlovákiai ,,gyengéd,, forradalom hevületében a Független Magyar
Kezdeményezés szellemi létrehozói. Közülük talán a legismertebb,
Grendel Lajos író, idén februárban már önkritikát gyakorolt, és
elvetette ezt a frappánsnak tűnő szlogent, amely nemcsak mélységesen
sérti a népi kultúra és a hagyományok felvállalóit, hanem politikai
iránytűnek is alkalmatlan. Márpedig ez utóbbira nagy szükség volna,
hiszen legfőbb ideje a több mint 600 ezres szlovákiai magyarság
közéleti tájékozódásának és megszerveződésének.
A kommunista állampárti diktatúra felszámolása után, néhány hónapon belül Csehszlovákia is elérkezik a szabad választásokhoz. A tét a demokratikus társadalom megteremtése. A teljes siker azonban egyelőre kétséges - jórészt azért, mert a magyar nemzeti kisebbség képviselői egyáltalán nem tartják demokratikusnak magát a választási törvényt. A szabály látszólag igazságos, mivel egységesen kirostálja a politikai életből a jelentéktelennek minősített pártokat és mozgalmakat, olymódon, hogy a jelentéktelenség határvonalát 5 százalékos szavazataránynál húzza meg.
Csakhogy a nemzeti kisebbségek számára az egyenlő elbánás elve - paradox módon - lényegében hátrányos megkülönböztetést jelent, hiszen ha számaránya nagyon eltörpül a többségi nemzet létszámához képest, akkor kihullik azon a bizonyos rostán, és elesik a megfelelő képviselet jogától. A kisebbségek, ahhoz, hogy egyenjogúnak érezzék magukat, mindig kedvezményeket igényelnek - például azt, hogy őket vegyék ki a rideg 5 százalékos szabály alól, hogy pusztán e szabály miatt ne maradjanak teljesen szószóló nélkül. Amikor a minap a csehszlovák szövetségi gyűlésben döntöttek a választójogi törvényről, akkor ezt a megfontolást teljesen figyelmen kívül hagyták.
Ami a prágai parlament padsoraiból ezzel kapcsolatban elhangzott, az stílusjegyeiben csak igen szerény mértékben tükrözi a Szlovákia-szerte tapasztalható, éledő magyarellenességet. Eddig az állampárt intézményesen valósította meg a nacionalista politikát, és hivatalból sorvasztotta a szlovákiai magyar kultúra és oktatás ügyét, de közben mindezt elrejtette, letagadta és a jelszavak világában ellenkező színűre festette. Most viszont a kötöttségek alól felszabaduló állampolgár szabadon kifejtheti véleményét. Még akkor is, ha ez a vélemény nem több, mint a bizalmatlanság és türelmetlenség iskolájában belésulykolt nemzeti előítéletek összessége. (folyt.)
1990. március 5., hétfő 11:06
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|