|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Nyílt levél a Trianoni-szerződést aláíró nagyhatalmakhoz
"Követeljük valamennyi szomszédunktól, hogy adják meg a magyar
kisebbségeknek a kollektív nemzetiségi jogokat és a területi
autonómiát.
Mivel Romániáról, Csehszlovákiáról, Jugoszláviáról,
elképzelhetetlen, hogy ezt önszántukból valaha is megtennék, a
Trianoni-szerződést aláíró nagyhatalmaktól követeljük, hogy mind
három országot kényszerítsék rá, hiszen az ő jóvoltukból hajthattak
uralmuk alá mintegy 3-4 millió magyart.
"
SZER, Forgószínpad:
Választási népköltészet a magyar plakátokon
"Adva van követhetetlen számú politikai párt, kicsi, nagy és
közepes méretű választási agitációs plakátja. Van aki kézzel írja,
van aki géppel, található fekete-fehér és színes, sőt van kinek
háromdimenziósra is telik. Az alkalmi közvélemény-formálók a
frekventáltabb helyeken két módszer szerint ragasztják ki ezeket.
A-változat: precízen rá a rivális párt plakátjára. B-változat:
lehetőleg eltakarva az alatta levőt.
Mindkét módszer a kerületi IKV lakásfelújítási gondjait
igyekszik megoldani, hiszen az ílymódon az épületek homlokzatán
kialakult átlag 3 cm vastagságú papírréteg hő- és hangszigetel, sőt
nyilvánvalóan megtartja az egyébként lehullni szándékozó vakolatot
is.
"
|
|
|
|
|
|
|
Vagyont a falvaknak 3.
|
alc. Ki legyen a tulajdonos?
Annak érdekében, hogy létrehozhassuk a nyugat-európai társadalmaknak megfelelő közigazgatási élet feltételeit, jelenleg a következőket tartom a legfontosabbnak:
- Minden állami vagy termelőszövetkezeti tulajdonban lévő ingatlan kerüljön a területileg illetékes tanács tulajdonába.
- Mezőgazdasági és erdőterület csak helyi lakosok tulajdona lehet.
- A községhatárt nem haladhatja meg egyetlen mezőgazdasági vagy termelőszövetkezeti gazdaság területe sem.
Tisztában vagyok azzal, hogy sok, a polgári jogrendnek megfelelő érv szól amellett, hogy állítsuk helyre a kollektivizálás előtti tulajdonviszonyokat. Én mégis ellenzem. A történelem nem ismer példát arra, hogy akármelyik polgári társadalom helyreállította volna azokat a vagyoni viszonyokat, amelyeknek a megelőző hatalom által történt erőszakos megváltoztatását igazságtalannak, jogtalannak és ésszerűtlennek ismerte el. Az így visszaadandó földek többsége már nem is a településen mezőgazdaságból élők, vagy a jövőben élni akarók tulajdonába kerülne. Semmi értelme nem volna annak, hogy már régóta városi lakosok váljanak azáltal gazdagokká, hogy korábban földtulajdonuk volt.
Amennyire erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy a kisvállalkozásokban üzemelő vagyon mielőbb magántulajdonba kerüljön, annyira nem értek egyet azzal, hogy ez történjen azokkal a mezőgazdasági ingatlanokkal is, amelyeket a községek tulajdonába kell adni. Erdő például csak úgy kerülhessen magántulajdonba, ha valaki a tulajdonában lévő területet beerdősíti, az erdészeti hatóság engedélye alapján. A községi tanács a tulajdonába került mezőgazdasági terülelet se adhassa el legalább addig, amíg a mezőgazdaság korszerű üzemi struktúrája ki nem alakul. Addig csak bérbeadással hasznosíthassa.
Azok a tulajdonviszonyok, amelyek az értékesítés alapján alakulnak ki, aligha felelnének meg a jövő kívánatos üzemstrukturájának és a vevőknek indokolatlan nagy jövedelmet biztosíthatna néhány éven belül az értékesítés. A mi szegény, és szociális igazságtalanságokkal terhelt társadalmunkban óvakodni kell attól, hogy a lassan növekvő nemzeti jövedelemből azok hasíthassák ki a még nagyobbat, akik vagyoni spekulációval foglalkoznak. (folyt.)
1990. március 5., hétfő 12:17
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|