|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Nyílt levél a Trianoni-szerződést aláíró nagyhatalmakhoz
"Követeljük valamennyi szomszédunktól, hogy adják meg a magyar
kisebbségeknek a kollektív nemzetiségi jogokat és a területi
autonómiát.
Mivel Romániáról, Csehszlovákiáról, Jugoszláviáról,
elképzelhetetlen, hogy ezt önszántukból valaha is megtennék, a
Trianoni-szerződést aláíró nagyhatalmaktól követeljük, hogy mind
három országot kényszerítsék rá, hiszen az ő jóvoltukból hajthattak
uralmuk alá mintegy 3-4 millió magyart.
"
SZER, Forgószínpad:
Választási népköltészet a magyar plakátokon
"Adva van követhetetlen számú politikai párt, kicsi, nagy és
közepes méretű választási agitációs plakátja. Van aki kézzel írja,
van aki géppel, található fekete-fehér és színes, sőt van kinek
háromdimenziósra is telik. Az alkalmi közvélemény-formálók a
frekventáltabb helyeken két módszer szerint ragasztják ki ezeket.
A-változat: precízen rá a rivális párt plakátjára. B-változat:
lehetőleg eltakarva az alatta levőt.
Mindkét módszer a kerületi IKV lakásfelújítási gondjait
igyekszik megoldani, hiszen az ílymódon az épületek homlokzatán
kialakult átlag 3 cm vastagságú papírréteg hő- és hangszigetel, sőt
nyilvánvalóan megtartja az egyébként lehullni szándékozó vakolatot
is.
"
|
|
|
|
|
|
|
Az Állami Vagyonügynökség beszámolója az Országgyűlés
Költségvetési, Adó- és Pénzügyi Bizottsága és Gazdasági Bizottsága
előtt (1. rész)
|
1990. november 28., szerda - Az Országgyűlés Költségvetési,
Adó- és Pénzügyi Bizottsága és Gazdasági Bizottsága szerdán tartott
együttes ülésén az Állami Vagyonügynökség számolt be eddigi
tevékenységéről. Csepi Lajos, az ÁVÜ ügyvezető igazgatója
hangoztatta: a privatizáció megfelelő ütemben halad. Az ÁVÜ
folyamatosan ellenőrzi és irányítja az előprivatizációs törvény
által érintett kiskereskedelem, vendéglátóipar és szolgáltatási
ágazat egységeinek magánkézbe adását, és a vagyonügynökség első
privatizációs programjába bevont 20 vállalatot is jó ütemben
alakítják át, privatizálják.
Az Állami Vagyonügynökség március 1-jei megalakulása óta 42 állami vállalat átalakulásával foglalkozott érdemben. A beszámolóból kiderült, hogy a 42 átalakulási ügy közül 20 átalakulás kérdésében hozott döntést, 14-et jóváhagyott, míg 6 esetben élt a törvényben biztosított vétó lehetőségével. Az érintett 42 vállalat könyv szerinti vagyona 50,5 milliárd forint, amely a vagyonértékelés eredményeként 72,8 milliárd forintra értékelődött fel. Az eddig jóváhagyott 14 átalakulásban érintett vállalat könyv szerinti vagyona 15,5 milliárd forint, amely a vagyonértékelés eredményeként 23 milliárd forint összeggel került a létrejövő társaságokba. A vállalatok általában olyan célokat fogalmaztak meg az átalakulás indokaként, hogy új technikához, új piacokhoz kívánnak hozzájutni. Az esetek egy másik részében a csődhelyzet előli menekülés volt a célja a külső partner bevonásának, vagy a vegyesvállalatok számára biztosított adókedvezmények motiválták a vegyes cégek alapítását.
A vagyonügynökség, megalakulása óta, a vagyonvédelmi törvény alapján 77 tranzakcióval kapcsolatban hozott döntést, 64 esetben jóváhagyta a szerződés megkötését, míg 13 esetben megtiltotta azt. Lényegében minden esetben az ingatlanspekuláció megakadályozása volt a tiltás oka. Az állami tulajdon felhasználásával megalakult gazdasági társaságokat összesen 33 milliárd forint alaptőkével hozták létre, az apportáló vállalatok részesedése a társaságokban általában 55 százalék körül mozgott.
A beszámolóból kiderült, hogy a spontán privatizáció továbbra is meghatározó szerepet játszik a privatizációs folyamatban. A spontán privatizáció ütemének megőrzése, esetleges gyorsulása továbbra is kedvezőnek tekinthető ez új hazai tulajdon-szerkezet kialakulásában. (folyt. köv.)
1990. november 28., szerda 20:30
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|