![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
Nyílt levél a Trianoni-szerződést aláíró nagyhatalmakhoz
"Követeljük valamennyi szomszédunktól, hogy adják meg a magyar
kisebbségeknek a kollektív nemzetiségi jogokat és a területi
autonómiát.
Mivel Romániáról, Csehszlovákiáról, Jugoszláviáról,
elképzelhetetlen, hogy ezt önszántukból valaha is megtennék, a
Trianoni-szerződést aláíró nagyhatalmaktól követeljük, hogy mind
három országot kényszerítsék rá, hiszen az ő jóvoltukból hajthattak
uralmuk alá mintegy 3-4 millió magyart.
"
SZER, Forgószínpad:
Választási népköltészet a magyar plakátokon
"Adva van követhetetlen számú politikai párt, kicsi, nagy és
közepes méretű választási agitációs plakátja. Van aki kézzel írja,
van aki géppel, található fekete-fehér és színes, sőt van kinek
háromdimenziósra is telik. Az alkalmi közvélemény-formálók a
frekventáltabb helyeken két módszer szerint ragasztják ki ezeket.
A-változat: precízen rá a rivális párt plakátjára. B-változat:
lehetőleg eltakarva az alatta levőt.
Mindkét módszer a kerületi IKV lakásfelújítási gondjait
igyekszik megoldani, hiszen az ílymódon az épületek homlokzatán
kialakult átlag 3 cm vastagságú papírréteg hő- és hangszigetel, sőt
nyilvánvalóan megtartja az egyébként lehullni szándékozó vakolatot
is.
"
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
A magyar kormány készülő költségvetéséről (1.rész)
|
![](../img/spacer.gif)
München, 1990. november 23. péntek (MTI) - A magyar kormány
költségvetési előterjesztésével foglalkozott a Szabad Európa Rádió
Magyar híradó című műsorában.
A rádióállomás munkatársa, Farkas Pál előljáróban felídézte, hogy a Németh-kormánynak ugyan sikerült megszüntetnie egy évek óta folyó, igen káros manipulációt: a külföldi adósságok éves kamatterhének egy évvel elcsúsztatott költségvetési elszámolását -, de kudarcot vallottak a kedvezményes kamatozású lakáshitelek visszafizetése ügyében, és így a költségvetés hiánya a tervezett 21 milliárd forintottal szemben végül 54 milliárd forint lett.
Mindez nem zavarta meg őket abban, hogy "utánunk a vízözön" stílusban - utódaik kontójára - grandiózusan el ne vállalják 1990-re a Nemzetközi Valutaalap által még elfogadhatónak ítélt 10 milliárd forint költségvetési hiányt, amelynek teljesítése vissza nem utasítható kötelezettségként terhelte az Antall-kormányt.
Rabár Ferenc pénzügyminiszter júliusi parlamenti beszédében kihangsúlyozta, hogy - vállalásával ellentétben - a hatalom átadásáig eltelt kevesebb, mint fél évben a Németh-kormány közel 17 milliárd forinttal túllépte a 10 milliárdos deficitet - úgy, hogy egyes népszerűtlen intézkedések megtételét az új kormányra hárította.
A Rabár-beszéd mégsem a kért áldozatok miatt kapott kemény bírálatokat, hiszen a kevésbé népszerű gazdasági és pénzügyi szigorító intézkedéseket a parlament végül is megszavazta - hanem azért, mert sem átfogóan, sem részletesen nem tárta fel a költségvetés tényleges helyzetét, így az amúgy is ellentmondásos és sokszor elnagyolt tervek megítélésekor nem volt igazi viszonyítási alap.
Bármennyire szorított helyzetben volt is a kormány, bármennyire kedvezőtlenül érintette is Magyarországot a KGST-piac összeomlása, a keletnémet piac elvesztése és az ipari exportcikkek cserearány-romlása -, a nem várt exportexpanzió és a turistaforgalom megnövekedése miatt a nyár végéig a hiánytúllépés kezelhetőnek tünt.
Az Öböl-válság és a szovjet olajszállítások önkényes és egyoldalú csökkentése - amely az év végére a 1,5 millió tonnát is elérheti -, megfordította a helyzetet, és szeptemberben Király Péter államtitkár már 15-17 milliárd forint körül valószínűsíthető hiányt ismert be egy televíziós interjúban. (folyt)
1990. november 23., péntek 11:37
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|