![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
Nyílt levél a Trianoni-szerződést aláíró nagyhatalmakhoz
"Követeljük valamennyi szomszédunktól, hogy adják meg a magyar
kisebbségeknek a kollektív nemzetiségi jogokat és a területi
autonómiát.
Mivel Romániáról, Csehszlovákiáról, Jugoszláviáról,
elképzelhetetlen, hogy ezt önszántukból valaha is megtennék, a
Trianoni-szerződést aláíró nagyhatalmaktól követeljük, hogy mind
három országot kényszerítsék rá, hiszen az ő jóvoltukból hajthattak
uralmuk alá mintegy 3-4 millió magyart.
"
SZER, Forgószínpad:
Választási népköltészet a magyar plakátokon
"Adva van követhetetlen számú politikai párt, kicsi, nagy és
közepes méretű választási agitációs plakátja. Van aki kézzel írja,
van aki géppel, található fekete-fehér és színes, sőt van kinek
háromdimenziósra is telik. Az alkalmi közvélemény-formálók a
frekventáltabb helyeken két módszer szerint ragasztják ki ezeket.
A-változat: precízen rá a rivális párt plakátjára. B-változat:
lehetőleg eltakarva az alatta levőt.
Mindkét módszer a kerületi IKV lakásfelújítási gondjait
igyekszik megoldani, hiszen az ílymódon az épületek homlokzatán
kialakult átlag 3 cm vastagságú papírréteg hő- és hangszigetel, sőt
nyilvánvalóan megtartja az egyébként lehullni szándékozó vakolatot
is.
"
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
felcím: Választás 1990. főcím: Melyik képviselőjelölt jut a
Parlamentbe?
|
![](../img/spacer.gif)
Az állampolgárokat a szavazás szempontjából a legkevésbé érinti a szavazatszámlálás módja. Közvetetten azonban mégis sokakat foglalkoztat, hiszen ezen is múlik a képviselőválasztások demokratizmusa. Ez garantálja ugyanis, hogy a mandátumok elosztása során minden párt, induló szervezet, vagy jelölt azonos elbírálás alá kerüljön.
A bevezetett kombinált szavazati rendszer a választójoggal nem foglalkozó ember számára nehezen áttekinthető számlálási módot ír elő. Megértése az egyéni, a megyei és az országos pártlisták egyenkénti átekintésével lehetséges.
alc. Szavazás az egyéni választókerületekben
Vegyük először a 176 egyéni választókerületet. Minden választókerületben több - jelenleg, amikor a pártok bizonyítani kívánják befolyásukat, viszonylag sok - jelölt fog indulni. Ma a pártokat az is kényszeríti a jelöltek indítására, hogy a törvény szerint az országos listán - erről még szólunk - az egyéni kerületek un. töredékszavazatával is lehet mandátumhoz jutni. Amelyik párt tehát nem indít minden egyéni választókerületben jelöltet, az elesik az ott szerezhető töredékszavazatoktól. A pártok tehát nem akkor fognak indítani jelöltet az egyéni választókerületben, ha esélyük van a mandátum megszerzésére, hanem ha a 750 ajánlást össze tudják gyűjteni. Vagyis mindíg, mert a megszerzett kis létszámú szavazat is számít az országos lista képviselőhelyeinek elosztásánál. Ez a mai választójog egyik legvitathatóbb rendelkezése.
Az egyéni választókerületi szavazólappal úgy szavaz az állampolgár, hogy egyetlen jelöltet támogat. A szavazás akkor érvényes, ha az egyéni választókerületben szavazati joggal rendelkezők több, mint a fele megjelent. Ha nem, úgy meg kell ismételni a szavazást. Az un. mósodik fordulóban ismét az összes jelölt elindul és ez a szavazás akkor eredményes, ha a jogosultak egynegyede megjelent.
alc. Ki kapja a mandátumot
Ha az első forduló eredményes, (mert a szavazatra jogosultak több mint a fele megjelent,) akkor a jelöltek közül az szerzi meg a mandátumot, aki a leadott érvényes szavazatok több mint a felét megkapta (abszolút többség). (folyt.)
1990. január 24., szerda 13:02
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|