![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
Nyílt levél a Trianoni-szerződést aláíró nagyhatalmakhoz
"Követeljük valamennyi szomszédunktól, hogy adják meg a magyar
kisebbségeknek a kollektív nemzetiségi jogokat és a területi
autonómiát.
Mivel Romániáról, Csehszlovákiáról, Jugoszláviáról,
elképzelhetetlen, hogy ezt önszántukból valaha is megtennék, a
Trianoni-szerződést aláíró nagyhatalmaktól követeljük, hogy mind
három országot kényszerítsék rá, hiszen az ő jóvoltukból hajthattak
uralmuk alá mintegy 3-4 millió magyart.
"
SZER, Forgószínpad:
Választási népköltészet a magyar plakátokon
"Adva van követhetetlen számú politikai párt, kicsi, nagy és
közepes méretű választási agitációs plakátja. Van aki kézzel írja,
van aki géppel, található fekete-fehér és színes, sőt van kinek
háromdimenziósra is telik. Az alkalmi közvélemény-formálók a
frekventáltabb helyeken két módszer szerint ragasztják ki ezeket.
A-változat: precízen rá a rivális párt plakátjára. B-változat:
lehetőleg eltakarva az alatta levőt.
Mindkét módszer a kerületi IKV lakásfelújítási gondjait
igyekszik megoldani, hiszen az ílymódon az épületek homlokzatán
kialakult átlag 3 cm vastagságú papírréteg hő- és hangszigetel, sőt
nyilvánvalóan megtartja az egyébként lehullni szándékozó vakolatot
is.
"
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Vizinczey: ,,magyar nyomorúság a forradalom gyökerénél,,
|
![](../img/spacer.gif)
Köves Tibor, az MTI tudósítója jelenti:
London, 1989. december 24. vasárnap (MTI-tud) - A The Sunday Telegraph átfogó romániai helyzetképébe illesztve ,,Magyar nyomorúság a forradalom gyökerénél,, címmel közölte vasárnap Vizinczey István írását.
A külföldön élő magyar író bevezetőben emlékeztet arra, hogy Romániában a forradalom egy fiatal magyar lelkésznek azzal a hősies eltökéltségével kezdődött, hogy magyar nyelvtant akart tanítani vasárnapi iskoláján, és hogy Temesvár, ahol a romániai felkelés megkezdődött, ősi magyar város, amelynek csaknem vallásos jelentősége van a magyarok szemében. ,,Vajon fognak-e emlékezni a magyarok szerepére a romániai forradalomban? Visszakapják-e egyetemeiket, újságjaikat és iskoláikat? Megengedik-e nekik, hogy őseik nyelvét beszéljék, akik ezen a földön éltek ezer éven át? A felkelők kezében lévő bukaresti rádió ,testvéreinkként, szólt a magyarokról. Tartós marad-e a testvéri érzés? Egy demokratikus Románia próbája az a szabadság lesz, amelyben magyar kisebbség részesül,, - írja Vizinczey, majd így folytatja: ,,A Németh Miklós vezette magyar kormány elismerést érdemel azért, hogy előmozdította a demokratikus forradalom ügyét Kelet-Németországban, Csehszlovákiában és most Romániában is. A magyar reformerek minden tőlük telhetőt megtettek, hogy támogassák a fennmaradásukért küzdő magyarságot Romániában. Az erdélyiek most az egyszer úgy érezhették, hogy egy nemzethez tartoznak, s ez nagy szerepet játszott abban, ami Temesvárott, Aradon és Kolozsvárott történt. A romániai forradalom igazolta és megerősítette a demokratikus reformereket abban a térségben, amelyet szovjet tömbnek szoktak nevezni.,, ,,Úgy gondolom, hogy abbahagyhatjuk az aggódást amiatt, hogy Gorbacsov egy államcsíny áldozatává válhat. A sztálinisták kínai megoldás mellett érveltek. Úgy gondolták, hogy a Tőkés Lászlóhoz hasonló emberek bebörtönzésével, a tüntetők agyonlövésével megmenthetik a diktatúrát. Románia népei minden kétséget kizáróan bebizonyították, hogy az agyonlövés nem működik, legalábbis Mongóliától Nyugatra. A demokrácia elleni utolsó lövéseket a világnak ebben a részében éppen most adják le a Securitate sarokbaszorult ügynökei,, - írja befejezésül Vizinczey István. +++
1989. december 24., vasárnap 16:22
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|