![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
Nyílt levél a Trianoni-szerződést aláíró nagyhatalmakhoz
"Követeljük valamennyi szomszédunktól, hogy adják meg a magyar
kisebbségeknek a kollektív nemzetiségi jogokat és a területi
autonómiát.
Mivel Romániáról, Csehszlovákiáról, Jugoszláviáról,
elképzelhetetlen, hogy ezt önszántukból valaha is megtennék, a
Trianoni-szerződést aláíró nagyhatalmaktól követeljük, hogy mind
három országot kényszerítsék rá, hiszen az ő jóvoltukból hajthattak
uralmuk alá mintegy 3-4 millió magyart.
"
SZER, Forgószínpad:
Választási népköltészet a magyar plakátokon
"Adva van követhetetlen számú politikai párt, kicsi, nagy és
közepes méretű választási agitációs plakátja. Van aki kézzel írja,
van aki géppel, található fekete-fehér és színes, sőt van kinek
háromdimenziósra is telik. Az alkalmi közvélemény-formálók a
frekventáltabb helyeken két módszer szerint ragasztják ki ezeket.
A-változat: precízen rá a rivális párt plakátjára. B-változat:
lehetőleg eltakarva az alatta levőt.
Mindkét módszer a kerületi IKV lakásfelújítási gondjait
igyekszik megoldani, hiszen az ílymódon az épületek homlokzatán
kialakult átlag 3 cm vastagságú papírréteg hő- és hangszigetel, sőt
nyilvánvalóan megtartja az egyébként lehullni szándékozó vakolatot
is.
"
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Nyílt levél az Amerikai Egyesült Államok, Francia Köztársaság, Nagy-Britannia és Szovjetunió magyarországi nagyköveteihez (1. rész) (OS)
|
![](../img/spacer.gif)
1989. december 15., péntek - Mi, a Magyar Demokrata Fórum szolnoki szervezetének tagjai, felhívással fordulunk Önökhöz, illetve Önökön keresztül országuk kormányához, közvéleményéhez. E felhívás megírására az egyre aggasztóbb romániai helyzet, illetve az eddigi tiltakozások eredménytelensége késztetett bennünket. Minket magyarokat különösen érzékenyen érint, ami abban az országban történik, hiszen körülbelül 2,5 millió magyar nemzetiségű román állampolgár él jelenleg is Erdélyben. Szeretnénk azonban hangsúlyozni, hogy nem csupán magyar-román ellentétről van szó, hanem az alapvető emberi jogok olyan mérvű megsértéséről, amely messze felülmúlja a dél-afrikait. Tudjuk, hogy kormányaink e témában többször felemelték a szavukat, sőt ezen túlmenően az Önök által, a ,,nagy conducátornak,, adományozott kitüntetések visszavételén is gondolkodnak. Azonban tartunk tőle, hogy ez újfent kevésnek bizonyul. A nagyhatalmakat - világpolitikai súlyuknál fogva - külön is felelősség terheli a világban zajló folyamatokért. Jelen esetben azonban ez a felelőség kettős, hiszen az I. világháborút lezáró békeszerződés ,,eredményeként,, elcsatolták Magyarország területének 2/3-át, közte tisztán magyar lakta területeket is. Azok az emberek tehát, akik a jelenlegi határainkon kívül rekedtek, nem a maguk akaratából nem tartoznak az anyaországhoz. Magyarország tudomásul vette a nagyhatalmak döntését. Azonban ugyanezen nagyhatalmak - Önök - kötelessége, hogy mindent megtegyenek az embertelen állapotok megszüntetéséért. Romániában már nemcsak arról van szó, hogy nemzetiségi iskolákat szüntetnek meg, megvonják a szabad munkahely, lakóhely választás jogát, lerombolják nemzeti múltunk emlékeit, hanem ezen túlmenően elteszik láb alól azokat, akik felemelik szavukat a rendszer ellen. Közvetlen életveszély fenyegeti például Sütő András írót és Tőkés László temesvári református lelkészt, akinek prezsbiter társát már orvul legyilkolta a Securitáte, a román Gestapó. Őket kettőjüket is csak a nemzetközi érdeklődés tartja életben, - ki tudja meddig - azonban milliók sorsát nem lehet egyenként figyelemmel kísérni. (folyt.köv.)
1989. december 15., péntek 12:01
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|