|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Nyílt levél a Trianoni-szerződést aláíró nagyhatalmakhoz
"Követeljük valamennyi szomszédunktól, hogy adják meg a magyar
kisebbségeknek a kollektív nemzetiségi jogokat és a területi
autonómiát.
Mivel Romániáról, Csehszlovákiáról, Jugoszláviáról,
elképzelhetetlen, hogy ezt önszántukból valaha is megtennék, a
Trianoni-szerződést aláíró nagyhatalmaktól követeljük, hogy mind
három országot kényszerítsék rá, hiszen az ő jóvoltukból hajthattak
uralmuk alá mintegy 3-4 millió magyart.
"
SZER, Forgószínpad:
Választási népköltészet a magyar plakátokon
"Adva van követhetetlen számú politikai párt, kicsi, nagy és
közepes méretű választási agitációs plakátja. Van aki kézzel írja,
van aki géppel, található fekete-fehér és színes, sőt van kinek
háromdimenziósra is telik. Az alkalmi közvélemény-formálók a
frekventáltabb helyeken két módszer szerint ragasztják ki ezeket.
A-változat: precízen rá a rivális párt plakátjára. B-változat:
lehetőleg eltakarva az alatta levőt.
Mindkét módszer a kerületi IKV lakásfelújítási gondjait
igyekszik megoldani, hiszen az ílymódon az épületek homlokzatán
kialakult átlag 3 cm vastagságú papírréteg hő- és hangszigetel, sőt
nyilvánvalóan megtartja az egyébként lehullni szándékozó vakolatot
is.
"
|
|
|
|
|
|
|
,,Magyar tavasz,, Párizsban (1.rész)
|
Párizs, 1990. május 29. (MTI-Panoráma) - ,,Magyar tavasz
Párizsban,, - írta a napokban a tekintélyes francia lap, a Le Monde,
a Katona József Színház újabb, kirobbanó sikerű, vendégszereplése
kapcsán. A cikk csupán néhány vonatkozásban írt erről a magyar
tavaszról, a magyar kultúra képviselőinek egyre gyakoribb
vendégfelléptéről, de a tudósító - előjegyzési naplója bejegyzéseit
végiglapozva, - nyugodt lelkiismerettel erősítheti meg, hogy a
magyar kultúra mostanában talán minden eddiginél nagyobb mértékben
van jelen Franciaországban, még akkor is, ha erről a hazai olvasók
viszonylag kevés jelentést láthatnak a lapokban.
Ime, néhány bejegyzés - korántsem teljes lista - az elmúlt hetekből. Olyan zeneművészeink koncerteztek Párizsban, mint Ránki Dezső, Perényi Miklós, Onczay Csaba. A francia főváros legelőkelőbbnek tartott hangverseny-termében szerepelt egy fiatal vidéki magyar együttes, a Salieri kamarazenekar, igen nagy sikerrel, a francia főváros polgármesterének külön meghívására lépett közönség elé a pécsi Bartók Béla leánykórus. Párizsban koncertezett a világhírű Bartók vonósnégyes, hogy azután az Eviani nemzetközi vonósnégyes verseny zsürijében foglaljon helyet. Ezt a versenyt, - történetében páratlanul egyszerre négy díjat is elhódítva, - egy másik magyar kvartett, a kitűnő fiatal muzsikusokból álló Keller vonósnégyes nyerte meg.
Közben Párizsban a Musicora nevű nemzetközi zenei kiállításon újabb magyar művészek szerepeltek, így Jandó Jenő, a kitűnő pianista, a különlegs érdekességű Haydn Baryton trió, s a vásáron az egyik legsikeresebb pavilon a Hungaroton és francia partnerének közös bemutatója a magyar hanglemezektől, amelyek iránt nagy az érdeklődés Franciaországban. S emellett folynak az előkészületek a párizsi őszi fesztiválra, amely valószinűleg a magyar zenei élet legnagyobb szabású külföldi bemutatkozása lesz, hiszen tucatnyi koncerten együttvéve több mint 200 magyar művész kap alkalmat arra, hogy a francia közönség elé lépjen, s korunk magyar zeneirodalmát - nagynevű külföldi művészekkel együtt - ismertesse meg Franciaországban. (folyt.)
1990. május 29., kedd 11:52
|
Vissza »
|
|
,,Magyar tavasz,, Párizsban (2.rész)
|
Színházművészet: a magyar színháztörténetben páratlanul immár másodszor szerepelt a párizsi Európa Színházban a Katona József Színház együttese - amely ,,mellékesen,, tavaly ősszel még egy franciaországi fesztiválon is fellépett, Saint-Étienne városában. A kritikák hangja csupa felsőfok: Európa egyik legjobb társulataként emlegetik a budapesti művészeket. Júniusra a mai magyar drámákat és filmeket bemutató sorozatot hirdetett meg a francia nemzeti könyvtár: hat mai magyar drámát mutatnak be, felolvasó előadásban, a világhírű francia Nemzeti Színház, a Comedie Francaise művészeinek közreműködésével, az írók személyes részvételével, s minden előadóest után egy-egy új magyar filmet is bemutatnak. Közben sikerrel lépett fel vagy húsz francia városban az Állami Népi Együttes, a Duna Művészegyüttes táncosai pedig Rambouilletben szerepeltek, külön meghívásra.
Irodalom: Jack Lang kulturális miniszter meghívására magyar irodalmi küldöttség vett részt a párizsi nemzetközi könyvvásáron, magyar irodalmi délutánt rendeztek. A párizsi Magyar Intézetben az idei évadban már olyan magyar költők, írók találkoztak a francia olvasókkal, mint Csoóri Sándor, vagy az időközben már ,,politikusi pályára lépett,, Göncz Árpád. Ugyancsak itt találkozott francia barátaival Somlyó György - s ezen az estén irodalmunk olyan kiváló ismerői méltatták munkásságát, mint Guillevic. Megjelent Karinthy Frigyes írásaiból újabb két kötet, az Utazás a koponyám körül és a Capillaria. A tekintélyes hetilap, a Le Nouvel Observateur ,,ajánlólistát,, közölt a francia nyelven hozzáférhető újabb magyar irodalmi és politikai művekből.
Képzőművészet: több Franciaországban élő magyar művész kiállítását rendezték meg a Magyar Intézetben, de szerepeltek magyar alkotóműveszek több nemzetközi kiállításon is - igaz, még korántsem elegendő számban s nem a mai magyar képzőművészet keresztmetszetét bemutató módon. A teljesen új képzőművészeti ág, a komputert felhasználó művészet magyar művelői voltak a díszvendégek a Lille városában először megrendezett modern képzőművészeti fesztiválon, Korniss Péter fotókiállítása mindenütt siker, az erdélyi falvakról a Beaubourg palotában rendezett kiállítás pedig - az esztétikai siker mellett - nem kis politikai vitát is kiváltott...(folyt.)
1990. május 29., kedd 11:53
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
,,Magyar tavasz,, Párizsban (3.rész)
|
Lehetne folytatni a felsorolást - de ez is elegendő annak bizonyítására, hogy kulturánk egyre inkább jelen van Franciaországban - s ez aligha lehet közömbös abban az időszakban, amikor a francia közvélemény figyelme fokozott mértékben fordul Közép- és Kelet-Európa országai felé. A lista nyilvánvalóan azt bizonyítja, hogy azok, akiknek ,,hivatalból,, feladata a kulturális kapcsolatok ápolása, a párizsi Magyar Intézet, a budapesti francia intézet s a hivatásos menedzserek, fesztiválrendezők sokat tesznek ennek érdekében. De egyben azt is bizonyítja, hogy a lehetőségek szinte felmérhetetlenek, az érdeklődés nagy és még sok területen lehetne jobban kihasználni ezt. A magyar kultúra s különösen a mai magyar művészet sok kimagasló értéke, szereplője még mindig ismeretlen a fény városában - most igen jó az alkalom a további előrelépésre. +++
Kis Csaba (Párizs) - MTI-Panoráma
1990. május 29., kedd 11:54
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|