|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Nyílt levél a Trianoni-szerződést aláíró nagyhatalmakhoz
"Követeljük valamennyi szomszédunktól, hogy adják meg a magyar
kisebbségeknek a kollektív nemzetiségi jogokat és a területi
autonómiát.
Mivel Romániáról, Csehszlovákiáról, Jugoszláviáról,
elképzelhetetlen, hogy ezt önszántukból valaha is megtennék, a
Trianoni-szerződést aláíró nagyhatalmaktól követeljük, hogy mind
három országot kényszerítsék rá, hiszen az ő jóvoltukból hajthattak
uralmuk alá mintegy 3-4 millió magyart.
"
SZER, Forgószínpad:
Választási népköltészet a magyar plakátokon
"Adva van követhetetlen számú politikai párt, kicsi, nagy és
közepes méretű választási agitációs plakátja. Van aki kézzel írja,
van aki géppel, található fekete-fehér és színes, sőt van kinek
háromdimenziósra is telik. Az alkalmi közvélemény-formálók a
frekventáltabb helyeken két módszer szerint ragasztják ki ezeket.
A-változat: precízen rá a rivális párt plakátjára. B-változat:
lehetőleg eltakarva az alatta levőt.
Mindkét módszer a kerületi IKV lakásfelújítási gondjait
igyekszik megoldani, hiszen az ílymódon az épületek homlokzatán
kialakult átlag 3 cm vastagságú papírréteg hő- és hangszigetel, sőt
nyilvánvalóan megtartja az egyébként lehullni szándékozó vakolatot
is.
"
|
|
|
|
|
|
|
Világpolitika ,,embernézetben,, (1.rész)
|
1990. március 5.(MTI-Press) - Szabadulnak a túszok? (alcím)
Tizennyolcan vannak. Felerészben az Egyesült Államok polgárai, a többiek britek, svájciak, nyugatnémetek, olaszok. Jórészük a bejrúti Amerikai Egyetemen oktatott, de vannak köztük újságírók, üzletemberek, katonatisztek, sőt egy könyvkereskedő s egy bártulajdonos, akik talán véletlenül kerültek fogságba. Terry Andersont, az AP hírügynökség közel-keleti irodavezetőjét öt esztendővel ezelőtt, 1985. március 16-ikán hurdolták el, a svájciak és a nyugatnémetek ,,csak,,, néhány hónapja vannak az emberrablók kezében. A legkülönösebb sors talán a brit Terry Waite-nek jutott osztályrészül. A Canterbury érsek különleges megbízottjaként a túszszedőkkel tárgyalt, amikor 1987 januárjában maga is a túszok sorába került.
Tizen már nincsenek az élők sorában. Brit nyelvtanárokat, holland papot, amerikai ENSZ-katonát, szovjet kultúrattasét gyilkoltak meg, de csupán hat holttestet találtak, noha titokzatos telefonok minden esetben utasítottak, hol keressék a maradványokat.
Mondhatná valaki, végülis alig több, mint két tucat személyről beszélnek, egybevéve élőket és holtakat. A múltheti viharnak többen estek áldozatul kontinensünkön. Csakhogy itt olyan esetekről van szó, amelyeket nemcsak a közös libanoni helyszín fűz egybe, de a nemzetközi politikai kapcsolódás is. Valamennyi esetben erőteljes nyilvánosság mellett mentek végbe a történések, a túszejtőknek nem utolsósorban ez is céljuk, s méginkább össze akarták kuszálni a közel-keleti válságtérség szálait. A félelem és a bizonytalanság rossz tanácsadó, nem szólva arról az ördögi körről, ami kialakul.
A kormányok, érthetően, egyet mondhatnak: nem hagyják magukat zsarolni, nem állnak le alkudozni. A kívülálló ezt csak helyeselheti, de aki közvetlenül, családilag vagy más módon érdekelt, vajon ugyanezt vallja-e? Így robbannak ki a viták, amelyek hamar jelentős belpolitikai vonatkozásokat kaphatnak, s nem egy esetben titkos tárgyalásokat ösztönözhettek. De amint kitudódott az amerikai Irangate, vagy a Chirac akkori miniszterelnöknek tulajdonított alkudozás a túszok ügyében, a viták botrányokba fulladtak. Mert, ha engednek az bátorítás a terrornak: használják még inkább a ,,túszvalutát,,. (folyt.)
1990. március 5., hétfő 12:46
|
Vissza »
|
|
Világpolitika ,,embernézetben,, (2.rész)
|
Ezért nem történt hónapokon át semmi, de az elmúlt napokban megélénkültek az események. Két területen is. Egyrészt híresztelések keltek szárnyra, hogy Genfben titkos iráni-amerikai tárgyalások folynak. A Fehér Ház ezt határozottan cáfolta, igaz olyan kiegészítéssel, hogy az elnök nem adott hivatalos felhatalmazást ilyen megbeszélésekre. Márpedig a tapasztalat szerint mindig közvetítőkkel kezdik.
De ennél is fontosabb azoknak a teheráni megnyilatkozásoknak sora, amelyek kifejezetten elhatárolják magukat a túszszedő akcióktól. Egy teheráni konferenciáról hazatérve ilyen szellemben prédikált pénteki üzenetében Fadlallah sejk is, akit a Hezbollah (Allah Harcosai) libanoni siíta szervezet szellemi vezérének tartanak. Feltétel nélküli túszszabadításról beszélt, s iszlám reálpolitikát sürgetett. Ez az Irán-barát szervezet állt volna az eddigi túszszedések mögött, noha ezzel kapcsolatban a szakértők sincsenek azonos véleményen. Egyesek szerint a hangzatos nevű terrorcsoportok a Hezbollahot fedezik, mások szerint önállósult frakciókról van szó a szervezet peremén, vagy abból kiválva, s ezek egymással is csatáznak.
Ezek után már csak két kérdés megválaszolása várat magára. Mennyire tudja és akarja befolyásolni Teherán és a sejk a különböző szervezeteket a túszok elengedésére? Ha pedig valóban kézben tartják a helyzetet és szándékaik megfelelnek szavaiknak, miért nem történhetett már meg a feltétel nélküli szabadon bocsátás? Ezekre a kérdésekre azonban nem az elhangzó szavak, hanem a tényleges fejlemények adnak majd feleletet. +++
Réti Ervin MTI-PRESS
1990. március 5., hétfő 12:47
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|