|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Nyílt levél a Trianoni-szerződést aláíró nagyhatalmakhoz
"Követeljük valamennyi szomszédunktól, hogy adják meg a magyar
kisebbségeknek a kollektív nemzetiségi jogokat és a területi
autonómiát.
Mivel Romániáról, Csehszlovákiáról, Jugoszláviáról,
elképzelhetetlen, hogy ezt önszántukból valaha is megtennék, a
Trianoni-szerződést aláíró nagyhatalmaktól követeljük, hogy mind
három országot kényszerítsék rá, hiszen az ő jóvoltukból hajthattak
uralmuk alá mintegy 3-4 millió magyart.
"
SZER, Forgószínpad:
Választási népköltészet a magyar plakátokon
"Adva van követhetetlen számú politikai párt, kicsi, nagy és
közepes méretű választási agitációs plakátja. Van aki kézzel írja,
van aki géppel, található fekete-fehér és színes, sőt van kinek
háromdimenziósra is telik. Az alkalmi közvélemény-formálók a
frekventáltabb helyeken két módszer szerint ragasztják ki ezeket.
A-változat: precízen rá a rivális párt plakátjára. B-változat:
lehetőleg eltakarva az alatta levőt.
Mindkét módszer a kerületi IKV lakásfelújítási gondjait
igyekszik megoldani, hiszen az ílymódon az épületek homlokzatán
kialakult átlag 3 cm vastagságú papírréteg hő- és hangszigetel, sőt
nyilvánvalóan megtartja az egyébként lehullni szándékozó vakolatot
is.
"
|
|
|
|
|
|
|
Csoóri Sándor a választásról
|
----------------------------
London, 1990. március 26. (BBC, Késő esti panoráma) - Budapesten tartózkodik Siklós István munkatársunk. Ő készítette a következő interjút:
- A Magyar Demokrata Fórum jelentős győzelmet aratott a magyarországi választáson. Csoóri Sándort kérdezem, aki alapító tagja a Demokrata Fórumnak, hogy mi a reakciója, az első azonnali reakciója erre a győzelemre?
- Én a hagyományos és babonás magyarok közé tartozom, akik csak egy szituáciában, csak abban a helyzetben tudnak örülni, amikor már van is alapjuk. Szóval semmiféle szivárványos elképzelést nem szeretek. Ha már túl vagyok rajta, akkor tudok örülni. Most izgalom van bennem. 30 esztendő küzdelme van e mögött, és én azt gondolom, hogy egy népet ekkora veremből, egy országos veremből kihozni egy ilyen népszavazással - akármilyen eredményt jelent is - óriási dolog. Elmondhatom, hogy megérte. Megérte ez a 30 esztendő, megérték az álmatlan éjszakák, sokszor a meg nem írt könyvek is, mert mi a testünkkel politiziáltunk, nem mindig az írásunkkal, mert az írásainkat cenezúrázták. A szánkat nem tudták és talán ennek ez is az eredményye.
- A Demokrata Fórum választási győzelmét beárnyékolja bizonyos értelemben az, ami ma Romániában történik. Miként látja a romániai helyzetet, a romániai magyarság helyzetét?
- Egyre félelmetesebb, főként Erdélyben. De a tüntetések folytatódnak és egyre több személyt fenyegetnek meg, magyarok leveszik a lakásukról a névtábláikat, mert az árulkodó. Szinte emberek után is vadásznak már a városban. Aztán hallgatóznak a járókelők között, hogy magyarul beszélnek-e, és akkor kikezdenek velük. (folyt.)
1990. március 26., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Csoóri Sándor a választásról - 1. folyt.
|
- Szinte kezd elterjedni egész Erdélyben. De a legszomorúbb, a leglehangolóbb az, hogy a román hírközlő szervek szítják a lakosság indulatait, bőszítik őket. Olyan módon tájékoztatják félre a lakosságot, ahogyan szinte Ceausescu idejében félretájékoztatták. Most más előjellel természetesen mindenért a magyarságot okolják.
Ma reggel egy ortodox pap véleményét hallottam - meg is hatódtam tőle -, mert ő mondta, hogy nem igazak azok a híresztelések, amiket a román kormány elhint és szétsugároz az országban. Mert odaát, amelyiknek ő a papja, ott nem halt meg senki sem, a magyarok nem bántottak senkit, tehát ő maga cáfolta meg. Feszült, fojtott, drámai a helyzet Romániában. Pedig ha az ember elgondolja - történelmi méretekben gondolja el -, hogy mi is történt ebben a században. A magyarságnak Trianont kellett elviselnie. A románságnak most csak a demokráciát kellene elviselnie.
Ég és föld a kettő közötti különbség, mert Trianont a békeszerződéssel ráerőltették egy térségre, így a magyar kisebbségre is. Most a demokráciát kellene elviselniük a románoknak. Abban a pillanatban, hogyha ezt elviselnék, ez a helyzet nem adódhatott volna elő.
- Tehát Csoóri Sándor úgy látja, hogy van megoldás az esetben, hogyha az emberi jogokat betartják Romániában. Tehát az ideiglenes kormány érvényt szerez ennek?
- Az emberi jogokat és intézményes jogokat kell biztosítani a kisebbségeknek, mert a Nyugat mindig abba az önhittségbe, és abba a vak tévedésbe esett bele, hogyha az emberi jogokat biztosítják - tehát ha ezt kinyilvánítják -, akkor máris megoldottak a kisebbségi jogok. De ez sosem így van. Mindaddig, amíg nincsenek intézményes jogai, iskolái, egyetemei, bizonyos tulajdona nincs a kisebbségnek, akkor minden elvehető tőle. (folyt.)
1990. március 26., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Csoóri Sándor a választásról - 2. folyt.
|
Egy kisebbségnek elveszik a nyelvét, utána elveszik a szülőföldjét - abban a pillanatban kivégezték ezt a kisebbséget. Tehát ennek a veszélye éppen akkor mutatkozik meg, amikor a legnagyobb remény felkínálkozik történelmileg arra, hogy a magyarság most végre megkapja azokat a jogokat. Úgy tapasztaltam, mindenki, aki onnét Erdélyből, Romániából jön át, határozottan ki akar állni a saját jogaiért. A magyarság amilyen levert volt, amilyen félénk volt, bizonytalan volt - most a félelem mellett is határozott.
- Mi tehát most a teendő Magyarországon? Az, hogy felhívni a nemzetközi közvéleményt a nyugati kormányokat és hatalmakat arra, hogy figyeljék az emberi jogok tiszteletben tartását Romániában, az emberi és a kisebbségi jogokat.
- Tehát, hogyha az elmúlt 30 esztendőben Nyugat nemigen tudta azt, hogy mi itt az igazi valóság Közép-Európában, Kelet-Európában. Az elmúlt két esztendő a csendes forradalmak, és a tragikus, véres forradalmak rádöbbenthették volna az Európa valóságára. Most valóban segíthetnek azzal - semmi mással, csak azzal segíthetne Nyugat - ha igazi, tárgyilagos megfigyelőket küldenének be az országba. Mert azok a tájékoztatási eszközök - ahogyan az előbb mondtam -, azok teljesen meg tudják őrjíteni a tanulatlan, tájékozatlan tömegeket, akiket 30-40 évig elzártak mindentől. Akiket most szabadítanak fel, azokat nem a fegyelmezett tudás fogja irányítani, hanem a vérengző tudat. És ez a veszély óriási ma Romániában, úgyhogy Nyugat mindenképpen azzal tud segíteni, hogyha igazi megfigyelőket, tárgyilagos embereket küld el Romániába és követelik, hogy azok dirigálhassák ki az ottani eseményt. +++
1990. március 26., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|