Rendszerváltás és az MTI

	A bankok tervezett privatizálásáról
----------------------------------- London, 1990. március 4. (BBC, Panoráma) - A magyarországi privatizálás következő fázisa: a kereskedelmi bankok eladása - méghozzá külföldi pénz bevonásával. Konkrétan: a Magyar Hitel Bank eladásáról van szó. Munkatársunk Szakonyi Péter két véleményt kért az üggyel kapcsolatban. Az elsőt független tanácsadótól: A CABB, magyar-osztrák értékpapír-kereskedelmi cég ügyvezető igazgatójától, Simor Andrástól. Azt kérdezte tőle munkatársunk, hogy mi haszna lesz ebből a magyar népnek? - Először is a kérdés az, hogy mit akarunk: egy kereskedelmi bankban - kisebbségi vagy többségi tulajdont? Amennyiben többségi tulajdont kívánnánk eladni kereskedelmi bankban, úgy ez alapvetően megváltoztathatja az egész kereskedelmi bank üzletpolitikáját és piaci megjelenését. Ebből következően egy nagyon lényeges változás lehet: amennyiben egyszerre több kereskedelmi bankban történik, akkor az egész magyar bankéletet alapvetően megváltoztathatja. Azt hiszem azonban, erről nincsen szó - leggalábbis az én tudomásom szerint nem erről volt szó. Amennyiben kisebbségi részesedést adunk el egy-egy kereskedelmi bankban, úgy az én véleményem szerint ez jelentős befolyást nem fog gyakorolni a kereskedelmi bankok üzletpolitikájára, piacpolitikájára, illetve anyagi helyzetére sem. Mondjuk: kicsit talán megváltoztatja azt a beszámoltatási rendszert, aminek során a részvényesek beszámoltatják a bank vezetését - mert nyilvánvalóan egy külföldi részvényes más szemmel, más hozzáállássaal fogja a bank vezetését a bank teljesítményéről év végén, illetve időközben is beszámoltatni. Ennyiben talán az üzleti fegyelem, a beszámolási fegyelem erősödni fog a bankokban, ha ezek az eladások megtörténnek. (folyt.) 1990. március 4., vasárnap
Vissza »

	- Bankok terevezett privatiz. - 1. folyt.
- Az ügyletek kifogásolói elsősorban azt vetik a kormány szemére, hogy a nagy kereskedelmi bankok részvénypakettjeinek eladásával a külföldi tőke ílymódon a magyar ipar ellenőrzésébe is beleszólhat. Reális veszélynek látja-e ezt? - Én úgy érzem egy kisebbségi részvényeladás esetén erre reális veszély nincsen. A másik viszont, hogy megkérdőjelezném, hogy jó-e illetve rossz-e, hogyha a külföldinek komoly beleszólása van a magyar iparba, illetve jobb-e a jelenlegi helyzet - amikor: kinek van beleszólása a magyar ipar tevékenységébe? Tehát nem okvetlenül biztos, hogy rossz. Ennek ellenére a világ legtöbb országában nem szokták beengedni a külföldi tőkét a nagybankokba, mert a nemzeti hitelpolitikát általában fontosabbnak tartják. - Simor András után a Magyar Nemzeti Bank elnökéhez, Bartha Ferenchez fordult munkatársunk. - A kereskedelmi bankok eladásával, illetve részbeni eladásával kapcsolatban felmerülő első kérdés talán az lehetne, hogy a nemzetközi nagybankok miért érdeklődnek egy gazdasági válsággal küzdő ország bankjainak felvásárlásáról? - Magyarországra ma nem a válság a jellemző, hanem egy teljesen új lehetőség, egy új kibontakozás. A bankok a jövővel foglalkoznak, és Magyarországnak a politikai, gazdasági fordulata alapján minden reménye megvan arra, hogy egy jól működő versenyképes piac lesz. Tehát ők tudják, hogy akkor kell beszállni egy piacra, amikor az elindul. - Nagy kereskedelmi bankok világszerte, illetve Európában nagyon erősen ellenállnak annak, hogy egy másik ország bankja felvásárolja őket. Inkább arra ösztönzik a külföldi bankokat, hogy leánybankokat, leányvállalatokat alapítsanak. Itt Magyarországon miért nem ez a tendencia? (folyt.) 1990. március 4., vasárnap
Vissza »

	- Bankok tervezett privatiz.- 2. folyt.
- A világ változott: az integrálódás a meghatározó, nagy komoly bankok is úgy érzik, hogy a világméretű versenyben nem tudnak megállni, ezért most sokkal inkább a fúzió és összeállás a meghatározó - tehát ez a tendencia Magyarországra is érvényes. Tehát a nemzetközi bankárkodásnak ma lényeges feltétele, hogy ott legyenek minden fontos piacon. Ma Kelet-Európa fontos piaccá vált, természetesen egy kiterjedt, komoly, világméretekben is jelentős bank, ha Magyarországon üzletelni kezd, annál ez az üzlet nem egy kis képviseletnél - egy kis fiók- vagy leánybankkal - indul, hanem megpróbálnak természetesen a nagybankok részvényesei lenni. - Magyar kereskedelmi bankok ebben az évben merészkednek először ki a nemzetközi pénzpiacra úgy, hogy önállóan folytassák tevékenységüket. Ez valamilyen mértékben kapcsolatban áll ezzel a bankfelvásárlással is? - Ha a kereskedelmi bankok törekednek arra, hogy olyan partnereik legyenek, akikkel a hátuk mögött - vagy akikkel részvényesként - sokkal komolyabb tényezők lehetnek, elfogadják a garanciákat, akkreditívjüket, jobb finanszírozási pozícióba jutnak, és egy olyan nemzetközi infrastruktúrát kapnak: hálózatrendszert, amit ők célszerűen tudnak felhasználni. - A Terv- és Költségvetési Bizottság legutóbbi ülésén felmerült egy olyan határozati javaslat, hogy a kereskedelmi bankok részvényeinek külföldre történő eladását szeptember 30-ikáig függessze fel a kormány. Ön ezt hogyan értékeli: hátrányos vagy inkább előnyös lesz a magyar gazdaságnak, vagy a magyar bankélet számára? - Bennem két dolog viaskodik: úgy mint jegybank elnöke természetesen én azt szeretném, hogy ha meghatározó kereskedelmi bankjaink nemzeti bankok maradnának. Nekünk így könnyebb a monetáris irányítás, monetáris politika. (folyt.) 1990. március 4., vasárnap
Vissza »

	- Bankok tervezett privatiz. - 3. folyt.
Úgy mint gazdaságpolitikus, viszont világosan látom, hogy a magyar gazdaság beintegrálása a világba - az úgy gyorsítható, ha ezzel a pénügyi életben is jobban támaszkodunk azokra a külföldi tapasztalatokra, amelyek nélkül, én azt hiszem sokkal lassabban tudunk felzárkózni a világhoz. - Kedves hallgatóink, a Magyar Nemzeti Bank elnökével Bartha Ferenccel beszélt a kereskedelmi bankok privatizálásáról Szakonyi Péter munkatársunk. +++ 1990. március 4., vasárnap
Vissza »