|
|
 |
|
 |
Ülésezett a Szellemi-erkölcsi parlament
|
1990. március 3., szombat - A haza és a haladás
kérdéskörével, valamint egy újabb szárszói konferencia
összehívásának gondolatával foglalkozott szombaton a Fészek Klubban
tartott ülésén a Szellemi-erkölcsi Parlament.
A februárban alakult szellemi műhely tagjai - különféle
foglalkozású és pártállású értelmiségiek - a fórum létrehozásával
azt a célt tűzték ki, hogy széles nemzeti alapon összefogást
teremtsenek az értelmiségiek között a magyarság sorsát érintő
legfontosabb kérdésekben. E gondolat jegyében tartotta meg
bevezetőjét Kósa Ferenc filmrendező. Előadásában kiemelte: az ország
sorsa, pillanatnyi helyzete megkívánja, hogy - miként elődeink
1943-ban Szárszón tették- a mai értelmiségiek is mielőbb megvitassák
legégetőbb gondjainkat, s megkíséreljenek megoldást találni azokra.
Amennyiben Szárszón összehívják az emberi, erkölcsi, szellemi
Parlamentet - hangoztatta -, egyúttal hozzájárulhatnak ahhoz, hogy
az emberek világosabban lássák a környezetükben zajló változásokat.
A konferenciával kapcsolatosan elhangzott, hogy az legyen teljesen
nyitott valamennyi érdeklődő számára. Ügyelni kell arra is -
hangoztatták -, hogy a ,,pártok feletti,, eszmecserét egyetlen
politikai csoportosulás se sajátíthassa ki magának.
- Magyarország jelenleg olyan típusú válságban van, amilyenre a
történelemben többszáz éve nem volt példa; mai helyzetünk vetekszik
a Mohács utánival - összegezte előadásában hazánk helyzetét Varga
Csaba, a Magyar Néppárt országos titkára. Majd elmondta, hogy az
ország ,,alapzatának,, minden eleme - a népesedés, a gazdaság, a
társadalom- és a településszerkezet, a közigazgatás, az oktatás és a
nemzeti tudat - megingott, s szétesésnek indult. A diagnózist végül
úgy adta meg: népességünk gyorsan fogy és öregszik, gazdaságunk
szétmállott, több részre szakadt társadalmunk alulképzett, államunk
csak formálisan létezik, s állampolgáraink többsége elmagányosodott.
- Ebben az alaphelyzetben csak az olyan rendszernek lehet esélye,
amelyik valamennyi területen egyszerre keres kiutat a válságból -
mondotta.
A hozzászólók közül Vígh Károly nem látta ennyire súlyosnak a
helyzetet: a válság - hangsúlyozta - még nem történelmi katasztrófa;
a jelenlegi helyzetünkből könnyebb a kilábalás, mint a mohácsi vész
vagy a Trianon utáni állapotból. Gyertyán Ervin pedig arra hívta fel
a figyelmet: pillanatnyilag minden párt a saját érdekét helyezi a
nemzeti érdekek elé. A ,,népnemzeti gerinctelenséget,, pedig gyakran
azok képviselik - hangoztatta -, akik éppen a gerincességről
szónokolnak. (MTI)
1990. március 3., szombat 15:26
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|