|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Megbeszélés a választási etikai kódex betartásának tapasztalatairól
"A jelenlévők megállapodtak abban, hogy továbbra is
tartózkodnak egymás plakátjainak megrongálásától, leragasztásától.
Felhívják a kerület lakóit, hogy bármely párt iránti rokonszenvüket
ne a rivális pártok plakátjainak megrongálásával juttassák
kifejezésre."
SZER, Magyar híradó, Vadász János:
Veszélyes döntés a köztársasági elnök megválasztásáról
"A régi Országgyűlésnek a Kádár-korszakból hátrahagyott hatalmas
többsége önmagához méltóan vett búcsút a magyar közélettől: egyik
utolsó döntésével csütörtökön módosította az alkotmányt, megszavazta
az indítványt, hogy jövőben minden alkalommal közvetlenül a lakosság
válassza meg a Magyar Köztársaság elnökét.
Bármilyen tetszetősen hangzik is a döntés, ellentétes az
alkotmány szellemével, megcsúfolása a népakaratnak, azaz a novemberi
népszavazás eredményének, és szemérmetlenül túllépi azt az
erkölcsileg feltétlenül korlátozott hatáskört, amellyel ez a
parlament életének utolsó heteiben még rendelkezik."
|
|
|
|
|
|
|
Csapatkivonás - a megszakadt budapesti tárgyalásokról
|
-----------------------------------------------------
München, 1990. március 2. (SZER, Magyar híradó) - Egyelőre nem sikerült megállapodni a szovjet csapatok kivonásának időpontjában. Kényes a téma, s nem véletlen, hogy amikor a Csap-i határállomás áteresztő képességéről hallunk, mint halasztó okról, fejünket csóváljuk. - A homlokráncolók közé tartozik Lengyel Szaniszló is:
- Egy nappal azután, hogy a Rude Pravo nyilvánosságra hozta annak a megállapodásnak a szövegét, amelynek értelmében a szovjet csapatokat kivonják Csehszlovákiából, Budapesten megszakadtak a csapatkivonásról kezdett tárgyalások. A két időpont egymáshoz való közelsége természetesen véletlen, hiszen Csehszlovákia területén a szovjet jelenlétnek nincsenek olyan mély gyökerei, mint Magyarországon.
A magyar küldöttséget vezető Somogyi Ferenc államtitkár szerint a szovjet felszerelés visszaszállításának üteme körül vannak viták, ami elképzelhető. Ahhoz persze Svájcban, és nem a kelet-közép-európai térségben kellene élnünk, hogy a hivatalos bejelentéseket és magyarázatokat névértékükön fogadjuk el. Joggal merül fel a kérdés, hogy ami Csehszlovákiában ment, mint a karikacsapás, miért akadt el Magyarországon, méghozzá az oly derűlátó korábbi nyilatkozatok ellenére, amelyek szerint a magyar-szovjet megállapodás március 10-ikére tető alá kerül.
Módosult volna időközben a szovjet katonai doktrína és ebben Magyarország szerepe? Aligha. Ha az oroszok a NATO-val határos Csehszlovákiát nem látják veszélyeztetve, miért aggódnának hirtelen a semleges nyugati szomszédú Magyarszág biztonságáért. Avagy a bécsi csapatcsökkentési tárgyalásokon akarják alku tárgyává tenni magyarországi csapattesteik sorsát? Ez sem valószínű, mert ha így lenne, el sem kezdik a kétoldalú tárgyalásokat Budapesttel. (folyt.)
1990. március 2., péntek
|
Vissza »
|
|
- Csapatkivonás - 1. folyt.
|
Nem lehet kizárni, hogy valóban a kivonulás ütemezése okoz problémát. Nem annyira a Csap-i vasútállomás áteresztő képessége, mint inkább az a kérdés, hogy mitévők legyenek a repatriált katonákkal. A szovjet hadsereg 45 éve tartó folyamatos jelenléte ugyanis Magyarországon azt eredményezte, hogy a megszállók - főleg a tisztek - immár teljesen otthon érzik magukat: szépen berendezkedtek, és olyan kiváltságokat élveznek, amelyeknek a töredékére sem számíthatnak hazájukban.
Most, amikor a Szovjetunióban a nemzetiségi villongások miatt százezrek hagyták el otthonukat és kerestek menedéket más köztársaságokban, az amúgy is siralmas gazdasági helyzetet tömeges munkanélküliség és lakásmizéria súlyosbítja. Ilyen körülmények között további 50-60 ezer ember visszaintegrálása is gondot okozhat.
Van azonban még egy lehetséges magyarázat arra, hogy a szovjet küldöttség miért utazott el olyan rajtaütésszerűen Budapestről: nincs kizárva, hogy Moszkvából utasítást kaphatott, miszerint ezzel a kormánnyal, amelynek meg vannak számlálva a hetei, már nem érdemes megállapodást kötni, mert ebből későbbi politikai tőke nem kovácsolható. Az új és immár legitim magyar kormány viszont barátságos gesztusként könyvelheti el, ha a Szovjetunió beleegyezik csapatainak gyors kivonásába, ami nyitánya lehet a magyar-szovjet viszony mindenképpen bekövetkező új alapokra helyezésének. +++
1990. március 2., péntek
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|