|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Megbeszélés a választási etikai kódex betartásának tapasztalatairól
"A jelenlévők megállapodtak abban, hogy továbbra is
tartózkodnak egymás plakátjainak megrongálásától, leragasztásától.
Felhívják a kerület lakóit, hogy bármely párt iránti rokonszenvüket
ne a rivális pártok plakátjainak megrongálásával juttassák
kifejezésre."
SZER, Magyar híradó, Vadász János:
Veszélyes döntés a köztársasági elnök megválasztásáról
"A régi Országgyűlésnek a Kádár-korszakból hátrahagyott hatalmas
többsége önmagához méltóan vett búcsút a magyar közélettől: egyik
utolsó döntésével csütörtökön módosította az alkotmányt, megszavazta
az indítványt, hogy jövőben minden alkalommal közvetlenül a lakosság
válassza meg a Magyar Köztársaság elnökét.
Bármilyen tetszetősen hangzik is a döntés, ellentétes az
alkotmány szellemével, megcsúfolása a népakaratnak, azaz a novemberi
népszavazás eredményének, és szemérmetlenül túllépi azt az
erkölcsileg feltétlenül korlátozott hatáskört, amellyel ez a
parlament életének utolsó heteiben még rendelkezik."
|
|
|
|
|
|
|
Tönkremegy-e Magyarország?
|
--------------------------
München, 1990. március 1. (SZER, Magyar híradó) - Mint tudjuk, az Országgyűlés még tegnap tudomásul vette a Magyar Nemzeti Bank elnökének a beszámolóját. Bartha Ferenc véleménye szerint az ország teljesíthető pénzügyi programmal rendelkezik, ugyanakkor Fekete János bírálta a megszorító hitelpolitikát és felidézte a gazdasági csőd veszélyét.
Most itt ül mellettem a stúdióban rádiónk gazdasági szakértője, Vadász János. Az ő véleményét kérdezem: tényleg fenyeget ez a gazdasági csőd?
- Ez a csőd, ez egy nagyon népszerű kifejezés manapság és eléggé szabadosan használják. Mert mi a csőd? Más egy csőd egy vállalat esetében és más egy ország esetében. Olyan értelemben, mint egy vállalat, egy ország soha nem mehet csődbe. Ha egy vállalat csődbe megy, akkor megszűnik. Egy ország, egy társadalom, mely a gazdaságot hordozza, természetesen nem szűnhet meg, tehát a csőd fogalma így értelmezhető, illetve így nem értelmezhető, vagyis egy kicsit túlzás csődről beszélni.
Amire Fekete céloz, én azt hiszem, itt csak az átütemezésnek van lehetősége, mert általában arról van szó, hogyha egy ország eljut a lehetőségek végére. Jó példa erre, hogy Lengyelország vagy Jugoszlávia ilyen tekintetben - a fizetés tekintetében - kéri az adósságok átütemezését a hitelezőktől, és azok a kényszerhelyzetnek engedve ebbe bele is egyeznek. (folyt.)
1990. március 1., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Tönkremegy-e Magyarország? - 1. folyt.
|
Ma ez a lehetőség sajnos fennáll Magyarország esetében is: ez a veszély reális, és egyelőre nyitott kérdés, hogy ezt az országnak sikerül-e elkerülnie.
Amit Fekete az Országgyűlésen kifejtett, az sok szempontból erősen kifogásolható. Például olyasmiket mondott, hogy ha most bejelentenénk a csődöt, tehát feltehetően ha kérnék az átütemezést, ez annyit jelentene, hogy 30-40 évig az ország szabad eszközökben nem kapna hitelt a nemzetközi pénzpiacon. Így mondta: 30-40 évig, és arra hivatkozik, hogy 1931-ben is volt egy ilyen magyar csőd, és lám csak a 70-es évek elején tudott az ország kölcsönöket kapni elfogadható feltételekkel. Enyhén szólva nevetséges ilyen tételt felállítani.
Akkoriban, a 30-as évek elején több ország került olyan helyzetbe, mint Magyarország a nagy világgazdasági válság miatt, és természetesen időközben kaptak kölcsönt, sokkal előbb. Egyszerűen arról volt szó, hogy a magyar kommunista kormány Kádár alatt éppen a 70-es évek elején kezdett kérni kölcsönöket és korábban nem.
- Tehát egy véletlen egybeesésről van itt éppen szó?
- Igen. Az átütemezés az nem egy kedvező alternatíva a jelenlegi helyzettel szemben, hogy amíg lehet azért a fizetési kötelezettségeket tanácsos fenntartani. Amíg lehetséges, az átütemezésnek van egy komoly előnye: az, hogy az ország kap egy bizonyos lélegzetvételnyi időt, hosszabb-rövidebbet a feltételektől függően, amikor alkalmat nyer arra, hogy a termékszerkezetét átépítse, kialakítsa, és nem nehezedik rá a folyamatos fizetések terhe. De persze számolnia kell azzal - éppen az átütemezés miatt -, hogy később nagyobb terhek, még nagyobb terhek nehezednek rá. (folyt.)
1990. március 1., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Tönkremegy-e Magyarország? - 2. folyt.
|
Tulajdonképpen most is egy gyakorlati átütemezésről van szó Magyarország esetében, csak nem nevezik annak, hiszen az történik, hogy az ország hatalmas, többmilliárdos hiteleket vesz föl Nyugatról, és ennek jelentős részét a fizetési kötelezettségek törlesztésére, kamatok kifizetésére fordítja. Ennek az az ára, hogy a fölvett nagy kölcsönökkel halmozódik az országnak az adósságtömege, tehát távlatilag a teher mind nagyobb lesz.
- Magyarul a terheket időben eltolja az ország...
- Itt ebben az esetben is eltolja, csak nem nevezik átütemezésnek, és főleg nem nevezik csődnek. +++
1990. március 1., csütörtök
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|