|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Megbeszélés a választási etikai kódex betartásának tapasztalatairól
"A jelenlévők megállapodtak abban, hogy továbbra is
tartózkodnak egymás plakátjainak megrongálásától, leragasztásától.
Felhívják a kerület lakóit, hogy bármely párt iránti rokonszenvüket
ne a rivális pártok plakátjainak megrongálásával juttassák
kifejezésre."
SZER, Magyar híradó, Vadász János:
Veszélyes döntés a köztársasági elnök megválasztásáról
"A régi Országgyűlésnek a Kádár-korszakból hátrahagyott hatalmas
többsége önmagához méltóan vett búcsút a magyar közélettől: egyik
utolsó döntésével csütörtökön módosította az alkotmányt, megszavazta
az indítványt, hogy jövőben minden alkalommal közvetlenül a lakosság
válassza meg a Magyar Köztársaság elnökét.
Bármilyen tetszetősen hangzik is a döntés, ellentétes az
alkotmány szellemével, megcsúfolása a népakaratnak, azaz a novemberi
népszavazás eredményének, és szemérmetlenül túllépi azt az
erkölcsileg feltétlenül korlátozott hatáskört, amellyel ez a
parlament életének utolsó heteiben még rendelkezik."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (18. rész)
|
Békesi László pénzügyminiszter a vitában elhangzottakra szintén ------------- drámai hangon reagált, és konkrét adatokkal igyekezett alátámasztani a kormány határozottságát a már korábban eldöntött lépések fenntartását illetően. Elmondta, hogy a költségvetés a kamatadóval 6,5 milliárd, a lakbéremeléssel 4,5 milliárd forint bevételre tesz szert. Ugyanakkor 5 milliárd forintos kiadást jelent a fiatalok lakáshoz jutásának támogatása és a szociális jellegű lakásépítkezések differenciált segítése. Amennyiben a kamatadót a Parlament hatályon kívül helyezné, a kormány arra kényszerülne, hogy a támogatási tételeket is visszavonja. Nem kétséges, hogy a társadalom a kamatadó terhét elutasítja, és ha az Alkotmánybíróság netán hatályon kívül helyezné, mert azt törvényellenesnek minősítené, súlyos helyzetbe kerülne a költségvetés. Ráadásul tetemes igényekkel jelentkeznek a kormánynál a tanácsok is, az oktatási, a kulturális és a sportintézmények, sokan petíciók átadásával igyekeznek nyomást gyakorolni. Összesen 40-45 milliárd forint a tét, de a kormány nem tud alternatívát adni egy ilyen órási összegű csomag kezelésére, két hónappal a költségvetés elfogadása után. Ráadásul a termelés is csökkent, januárban és februárban az iparé 9 százalékkal. Nehézségek mutatkoznak a Szovjetunióval való gazdasági kapcsolatokban. Bár a kormány korábban kiegyensúlyozott külkereskedelmi forgalommal számolt, nem számított arra, hogy esetleg nem kapjuk meg a szükséges alapanyagot és energiát partnereinktől. Így nem tudunk szállítani, főleg a gépiparban kényszerülünk visszafogni az exportot. Mindez további termelésvisszaeséssel, elbocsátásokkal jár. Az országnak nincs tartaléka, de ha lenne, akkor sem lenne célszerű azt felosztani.
Válaszolva azokra a képviselői felvetésekre, amelyek a bérlakások értékesítésével foglalkoztak, Békesi László hangsúlyozta: a bevételt az államadósság csökkentésére fordítja a kormány, bár a folyó költségvetési kiadások fedezésére is lehetne fordítani. De mi lesz a következő években, ha az állami tulajdon eladásából származó bevételt szociális célokra fordítjuk - tette föl a kérdést, rögvest válaszolva is: ezzel semmit nem oldanánk meg.
A miniszter végül elmondta, hogy a nyugati pénzvilág ma még bízik a magyar gazdaságban, bár gyakran megkérdezik, hogy a Parlament képes lesz-e korábbi döntéseinek érvényt szerezni. A kormány nem saját népszerűsítésére törekszik, hanem utódjának szeretné úgy átadni a kormányzást, hogy az ne okozzon nagyobb megrázkódtatást. Így a Minisztertanács nem vonul vissza e kérdésben. (folyt.köv.)
1990. március 1., csütörtök 17:30
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|