|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Megbeszélés a választási etikai kódex betartásának tapasztalatairól
"A jelenlévők megállapodtak abban, hogy továbbra is
tartózkodnak egymás plakátjainak megrongálásától, leragasztásától.
Felhívják a kerület lakóit, hogy bármely párt iránti rokonszenvüket
ne a rivális pártok plakátjainak megrongálásával juttassák
kifejezésre."
SZER, Magyar híradó, Vadász János:
Veszélyes döntés a köztársasági elnök megválasztásáról
"A régi Országgyűlésnek a Kádár-korszakból hátrahagyott hatalmas
többsége önmagához méltóan vett búcsút a magyar közélettől: egyik
utolsó döntésével csütörtökön módosította az alkotmányt, megszavazta
az indítványt, hogy jövőben minden alkalommal közvetlenül a lakosság
válassza meg a Magyar Köztársaság elnökét.
Bármilyen tetszetősen hangzik is a döntés, ellentétes az
alkotmány szellemével, megcsúfolása a népakaratnak, azaz a novemberi
népszavazás eredményének, és szemérmetlenül túllépi azt az
erkölcsileg feltétlenül korlátozott hatáskört, amellyel ez a
parlament életének utolsó heteiben még rendelkezik."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (1. rész)
|
1990. március 1., csütörtök - Az Országgyűlés csütörtökön
néhány perccel 9 óra után folytatta munkáját. Az elnöklő Fodor
István bejelentette, hogy a lakáscélú állami kölcsönök utáni
adófizetésről szóló törvény hatályon kívül helyezését szorgalmazó
képviselői indítványról ma dönt a Parlament. A testület elsőként az
előző napokról ,,áthúzódó,, törvényjavaslatokkal foglalkozott.
Először Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter reflektált a -------------- nemzetiségek képviseletéről szóló törvényjavaslatra. Elöljáróban hangsúlyozta: a jogi bizottság megvitatta a törvénytervezetet, valamint a módosító indítványokat, s a törvényjavaslat egészét nem támogatja. Kulcsár Kálmán a jogi bizottsággal ellentétes álláspontot képviselve egyebek közt elmondta: a nemzetiségek jogi helyzetével és parlamenti képviseletével mindenképpen külön kell foglalkozni. Mint rámutatott: az alapvető emberi jogok alkotmányos biztosítása nem jár együtt automatikusan a nemzetiségi jogok érvényesítésével.
A miniszter éppen ezért úgy vélekedett, hogy a nemzetiségek parlamenti képviselete esetében az úgynevezett pozitív diszkriminációt kell és lehet érvényesíteni. Mint ezzel kapcsolatos érvelésként elmondta: a hátrányos helyzetűek számára több jogot kell biztosítani, hiszen számukra csak így teremthető meg az egyenlőség. Hozzátette: az Alkotmányt sem sérti, ha a nemzetiségek számára a választójogi törvényben foglaltakon túli jogokat biztosítanak. Mintegy összegzésként kijelentette: a nemzetiségi képviselet nemcsak egyszerűen a nemzetiségek képviselőinek parlamenti jelenlétével egyenlő, hanem magával a nemzetiségi lét kifejeződésével.
A továbbiakban a miniszter szólt az egyházi képviselet kérdéséről, s úgy ítélte meg: fontos, hogy az egyházak képviselői jelen legyenek a Parlamentben, bár itt nem alkalmazható a pozitív diszkrimináció elve, hiszen az egyházak nem hátrányos helyzetben lévő közösségek. Mint mondotta: nem az egyes egyházak képviselőinek, hanem az egyházi szervezet egészének szükséges jelen lennie a Parlamentben, s így az egyházak képviselőiről maguknak az egyházaknak kell dönteniük. (folyt.köv.)
1990. március 1., csütörtök 10:16
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (2. rész)
|
A már előzetesen is rendkívül bonyolultnak ígérkezett szavazás megkezdése előtt Tamás Gáspár Miklós (Budapest, 14. vk.) kért szót. -------------------
Szerinte a Tisztelt Ház hibát követ el, ha néhány héttel a választások előtt alkotmánymódosító törvényeket hoz. Az átmeneti állapotban valóban szükség volt például a házszabályok módosítására, de alkotmányerejű döntéseket ettől a parlamenttől már nem vár a lakosság. A több ízben is felzúdulással kísért hozzászólásában a képviselő azt kérte társaitól, hogy tanúsítsanak önmegtartóztatást.
Ezután mégiscsak határozathozatal következett. Megállapították, hogy a jelenlévők száma elegendő az alkotmánymódosítás eldöntéséhez. Az alkotmány módosítására három előterjesztés érkezett, továbbá az előző napon az alkotmánybíróság alkotmányellenesnek ítélte a választási törvény egyik fél mondatát, s most a jogi bizottság annak korrigálására tett javaslatot. Így összesen négy előterjesztésről kellett dönteniük a képviselőknek. A törvényjavaslatokról - bár az azt beterjesztő miniszter szerint azok egységes szerkezetet alkotnak - tételesen szavaztak.
Először a kormány által benyújtott - az alkotmány módosítására vonatkozó - javaslatról és a kapcsolódó törvényjavaslatról döntöttek; teljes körű elfogadásukat a jogi bizottság nem javasolta. A magyarországi egyházak és vallásfelekezetek képviseletéről szóló képviselői módosító indítványt például - némi értelmezési zavar és vita után - a Tisztelt Ház nem fogadta el, a képviselők a törvényjavaslat egészét sem fogadták el, s ezáltal már nem lehetett dönteni a nemzeti és nyelvi kisebbségek képviseletéről, mert az alkotmány nem teszi lehetővé annak hatályba léptetését.
A képviselők között viszont parázs vita alakult ki, volt, aki a szavazás megismétlését követelte, mások arra figyelmeztettek, hogy súlyos hiba a nemzetiségeket is érintő törvényjavaslat elvetése, s egy képviselő emlékeztetett arra, hogy a szlovák parlament szerdán egy hasonló törvényt nem fogadott el, sőt három magyar képviselőt megfenyegettek, akik jogaikért küzdöttek. Most, amikor az egész világ ránk is figyel, nem szabad hasonló hibába esnünk - tette hozzá.
Horváth Jenő viszont felhívta képviselőtársai figyelmét arra, ------------ hogy ez a parlament mostani, utolsó előtti ülésén több fontos kérdésben szavaz. Az Országgyűlés mindent megtehet, még törvénysértést is elkövethet, de ezt ne tegye. (folyt. köv.)
1990. március 1., csütörtök 13:21
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (3. rész)
|
A szavazásra feltett kérdés szerinte érthetően és pontosan hangzott el, a képviselők szabályosan szavaztak; nem lenne helyes megismételni a szavazást - mondotta -, mert az a Parlament tekintélyét csorbítaná.
Fodor István elnök viszont - más képviselők javaslatát elfogadva - elrendelte az újbóli szavazást. Ennek során a Tisztelt Ház a néhány perccel ezelőttivel ellentétes eredményre jutott: 270 igen szavazattal elfogadták az alkotmánymódosító törvényjavaslatot. Így a kisebbségek képviseletéről szóló indítványokról mégiscsak szavazniuk kellett a képviselőknek. A módosító javaslatok egyikét-másikát elfogadták, néhányat viszont nem. Az elfogadottak között van az a változat is, amelyik kimondja: a kisebbségek képviselőire az Országgyűlés alakuló ülését követő 30 napon belül jelölőbizottság tesz majd javaslatot, a bizottságot a képviselettel rendelkező pártok jelölik ki. Végül a kisebbségek parlamenti képviseletéről szóló törvényjavaslat egészét elfogadta a T. Ház.
Elfogadták a honvédelmi bizottság törvényjavaslatát is; ez kimondja a Magyar Néphadsereg névváltoztatását Magyar Honvédségre.
Király Zoltán önálló indítványának szavazásra bocsátása előtt a képviselő név szerinti szavazást kért, amihez megszerezte a szükséges képviselői támogatásokat is. Egyúttal, válaszolva Tamás Gáspár Miklósnak, elismerte, hogy ez a Parlament politikai-jogalkotási szerepzavarral küzd, de az utóbbi egy évben már úgy dolgozott, mint ahogy demokratikus viszonyok között illik. A képviselő szerint egynémely párt nem tartotta be a tavalyi pártközi egyeztetések megállapodásait, így azok most ne a Parlamenttől kérjék számon mindazt, amit tőlük kellene. Úgy vélte, ennek a Parlamentnek a legitimitását sehol a világon nem vonták kétségbe.
A képviselők előbb elfogadták azt, a lényegében szövegezési módosító indítványt, amely a szavazáskor külföldön tartózkodó magyarokra vonatkozik. Eszerint ,,minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy - ha állandó lakhelye Magyarországon van - az országgyűlési és a tanácsi választásokon választható és - ha a választás napján az ország területén tartózkodik - választó legyen,,. Ezzel megváltoztatták azt az alkotmányellenesnek minősített kitételt, amely a külföldön tartózkodó magyar állampolgárt a szavazásban akadályozott személynek minősíti. (folyt. köv.)
1990. március 1., csütörtök 13:23
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (4. rész)
|
A lényeg tehát nem változott, mert mint azt az indoklás megállapítja, a rendelkezésre álló rövid idő alatt nem teremthetők meg a külföldön leadott voksok összeszedésének és ellenőrizhető számlálásának feltételei.
Ezután folytatták le a név szerinti szavazást, egyenként felszólítva a képviselőket, akik közül 309-en igennel, 10-en nemmel szavaztak, 9-en tartózkodtak; így elfogadták Király Zoltán javaslatát, hogy a köztársasági elnököt négy évre szólóan, titkos és közvetlen szavazás útján - vagyis népszavazással - válasszák meg.
A Parlamentben másodszori szavazásra bocsátották a szerdán először szabályosan leszavazott oktatásitörvény-módosító javaslatot, miután a képviselők - a szavazástól távolmaradók nagy száma miatt - az elutasítást követően úgy döntöttek, hogy csütörtökön ismét napirendre tűzik az előterjesztés elfogadásának kérdését. A képviselők ezúttal 257 igen szavazattal elfogadták az oktatásitörvény-módosítást és annak mellékletét, amely az egyetemeket és a hittudományi egyetemeket sorolja fel, ez utóbbiak esetében ötöt.
Az országgyűlés ezután a már megvitatott deregulációs törvényjavaslatról döntött. A határozathozatal előtt azonban a felszólalásra jelentkező Südi Bertalan (Bács-Kiskun m., 12. vk.) képviselőnek társai nem adták meg a szót, mert a napirendről már levett feddhetetlenségi kérdéssel kívánt foglalkozni. Az ezzel kapcsolatos jogszabályokat egyébként többségi szavazással hatálytalanították. A törvényjavaslatot végül is valamennyi módosítással együtt 305 igen szavazattal elfogadta a T. Ház.
x x x
Az ülés délőtti szünetében a képviselők titkos szavazással döntöttek az Állami Vagyonügynökség ügyvezető igazgatójának személyéről. Mint ismeretes, az Országgyűlés előző napi munkája során szerepelt napirenden a Vagyonügynökség ügyvezető igazgatójának megválasztásáról szóló törvényjavaslat. A posztra két jelöltet javasoltak: Martonyi János privatizálási kormánybiztost és Tömpe István pénzügyminiszter-helyettest. A titkos szavazáson 212 szavazattal Tömpe Istvánt választották meg ügyvezető igazgatóvá - ötéves időtartamra.
x x x
(folyt.köv.)
1990. március 1., csütörtök 13:34
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (5. rész)
|
Ezután némi vita következett, Bugán Mihály (Jász-Nagykun-Szolnok ------------ m., 12. vk.) kért szót, s indítványozta, újból térjenek vissza a földforgalmazás kérdésére, ugyanis - mint mondotta - az ezzel kapcsolatos előző napi vita során többekbe is belefojtotta az elnök a szót, s a miniszter sem fejthette ki véleményét. Nehezményezte azt is, hogy a szavazásnál csak kevesen tartózkodtak az ülésteremben. Fodor István úgy vélte, a vitát szabályosan zárták le, s szavazásra tette fel az indítványt. A képviselők nagy többséggel úgy döntöttek, hogy nem kívánnak újból ezzel a kérdéssel foglalkozni.
A honvédelmi törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalására tért át ezt követően az Országgyűlés. Kárpáti Ferenc -------------- honvédelmi miniszter egyebek között arról szólt, hogy a kormány sürgősséggel kérte a téma napirendre tűzését. Ezt két körülmény, az alkotmányozási folyamat, valamint a haderőreform indokolta. A miniszter emlékeztetett arra, hogy a háromoldalú politikai tárgyalásokon az egyik központi kérdés volt a hatalmi ágak szétválasztása, illetve a politikai hatalom koncentrációját megakadályozó alkotmányos intézmények kialakítása. Ennek megfelelően került sor a honvédelmi politika végrehajtása, valamint a hadsereg és más fegyveres erők működése feletti alkotmányos felügyeletet garantáló rendelkezések kidolgozására. Az alkotmány ugyan rögzíti a szükségállapot, illetve a rendkívüli állapot idején alkalmazható rendkívüli hatalom alkotmányos feltételeit, a köztársasági elnök főparancsnoki jogkörét, ám mindezek részletes szabályait a honvédelmi törvényben szükséges megfogalmazni; ez indokolja a törvény módosítását.
A miniszter hangoztatta: a fegyveres erők irányítására vonatkozó szabályoknak garantálniuk kell, hogy a fegyveres erők feletti rendelkezési jogot egyetlen politikai tényező se tudja kisajátítani, saját céljaira felhasználni. Ez csak olyan irányítási rendszerben érhető el, amelyben a hadsereg nem politikai, hanem katonai vezetés alatt áll. A politikai erőket tömörítő közigazgatási kormányzati szervek pedig a hadsereg irányítását kizárólag a törvényben megállapított hatáskörök keretei között végezhetik - mondotta nyomatékosan. A törvénymódosító javaslat - azáltal, hogy szétválasztja a fegyveres erők irányítására vonatkozó kormányzati, igazgatási és katonai vezetési hatásköröket - maradéktalanul megfelel a hatalmi ágak szétválasztása elvének is. (folyt.köv.)
1990. március 1., csütörtök 13:36
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (6. rész)
|
A miniszter megemlítette: a törvényjavaslat feletti vitában aggályok hangzottak el, hogy vajon a köztársasági elnök kezében nem lesz-e olyan nagy hatalom, amely alkalmas lehet egy diktatórikus rendszer kiépítéséhez. Kárpáti Ferenc megalapozatlannak ítélte ezeket a kétségeket, s leszögezte: a köztársasági elnök a honvédelem irányítására vonatkozó hatáskört csak az Országgyűlés felügyelete mellett gyakorolhatja. A végrehajtó hatalom tevékenysége pedig az Alkotmánybíróság ellenőrzése alatt áll. Meggyőződését fejezte ki, hogy a jelenlegi törvénymódosítás megfelel az alkotmány szellemének, annak az előírásnak, amely kimondja: a pártok közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak. Ennek értelmében egyetlen párt sem irányíthat semmiféle állami szervet, így a hadsereget, a fegyveres erőket sem.
Végül Kárpáti Ferenc kitért Roszik Gábor egyik felvetésére, a nők hadkötelezettségéről. Mint mondotta, az alkotmány az általános hadkötelezettséget a nőkre is kiterjeszti háború, rendkívüli helyzet idején, de csak meghatározott szakképzettségű, illetve foglalkozású nőkre terjed ki 18-45 éves korukig. Ez ideig már összeírták az egészségügyi szakképzettségű nőket, s katonakönyvvel is elátták őket. Még az elmúlt évben azonban úgy ítélte meg a miniszter, hogy az összeírás szükségtelen, intézkedett ennek megszüntetéséről és a kiadott katonakönyvek visszavonásáról.
Kovács Mátyás a honvédelmi bizottság állásfoglalását ismertette. ------------- Hangsúlyozta, hogy a bizottság célszerűnek tartja a honvédelmi törvény mielőbbi módosítását, az alkotmány és a törvény rendelkezései közötti összhang megteremtését. A vita során - említette - ismét felvetődött: a köztársasági elnök kezében túlzott hatalom összpontosul a fegyveres erők alkalmazásával, a hadi-, a szükség- és a rendkívüli állapot kihirdetésével összefüggésben elmondta, hogy a honvédelmi bizottság véleménye szerint azonban az alkotmány kellő garanciákat tartalmaz a köztársasági elnöki funkció gyakorlásának ellenőrzésére, ezért ezeket a felvetéseket nem tartja indokoltnak.
A bizottság támogatja a kormánynak azt a törekvését is, hogy szétváljon a honvédelmi miniszteri, illetve a szakmai irányítást gyakorló hadseregparancsnoki funkció. Ez biztosítéka lehet annak is, hogy a jövőben ne ismétlődjék Magyarországon az úgynevezett Czinege-jelenség. (folyt.köv.)
1990. március 1., csütörtök 13:38
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (7. rész)
|
Végezetül szólt arról, hogy a bizottság utolsó ülésén számvetést készített eddigi tevékenységéről. Ennek alapján azt ajánlja az új Parlamentnek, hogy a jövőben biztonsági és védelmi bizottság elnevezéssel működtesse az eddigi honvédelmi bizottságot, mert ez az elnevezés utal a Parlament és a bizottság megváltozott feladat- és hatáskörére, az ellenőrző szerep erősítésének szükségességére a honvédelem, a közbiztonság, a határőrség vagy éppen a titkosszolgálati eszközök alkalmazásában.
A honvédelmi törvény módosításáról szóló vitában egyetlen képviselő, Pásztohy András (Somogy m., 4. vk.) kért szót. --------------- Hangoztatta: a javaslatot támogatja, mert az összhangban van az új alkotmánnyal, figyelembe veszi a felgyorsult társadalmi változásokat, s egyben jól tükrözi az európai folyamatokat is. Szólt arról, hogy az ülésszakot megelőzően több hivatásos tiszt véleményét kérte ki a törvénytervezetről, akik a törvény módosításával alapjaiban is egyetértettek. Támogatják a katonai tömbök egyidejű felszámolását, helyeslik, hogy hazánknak kisebb létszámú, korszerű, szellemében friss védereje legyen. Megfogalmazták azonban azon kételyeiket is, hogy ki ellen kell védeni az országot, szükség lesz-e a többdiplomás fiatal tiszti állományra. Ez arra enged következtetni, hogy a hadsereg köreiben is bizonytalanság érzékelhető a jövőt illetően. Az új honvédelmi doktrínának megfelelő honvédelmi törvénynek ezért tisztáznia kell a személyi állomány jogait és kötelességeit is. Kár lenne, ha a jól felkészült - a képviselő tapasztalatai szerint - zömében demokratikusan gondolkodó, fiatal szakemberek a kilátástalanság miatt elhagynák a katonai pályát. Nélkülük - s ezzel a szocialista párt véleménye is megegyezik - a demokratikus honvédség nem tud megfelelni a vele szemben támasztott követelményeknek - mondta. (folyt.köv.)
1990. március 1., csütörtök 13:39
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (8. rész)
|
A törvényjavaslat vitájában több felszólaló nem lévén, az elnök ismét az előterjesztőnek adta meg a szót. Kárpáti Ferenc - -------------- reflektálva az elhangzottakra - elmondta: a hadsereg tisztikarának átlag életkora örvendetesen jó, 35 év. Ennek oka az is, hogy az utóbbi négy évben 5O tábornok, 4OO ezredes és számos más főtiszt ment nyugállományba. A csapatoknál sok a felsőfokú végzettségű, feladataikat kitűnően értő fiatal tiszt. Hozzátette: ugyanakkor e területen, az alegységeknél hosszú éveken keresztül nem voltak kellő számban megfelelő felkészültségű tisztek. Hibásnak ítélte azt a gyakorlatot, amely szerint a katonák közvetlen kiképzésével, nevelésével naponta foglalkozó szakaszparancsnokok többsége tiszthelyettesi minőségben tevékenykedett. E gond feloldása érdekében csökkentették le a 4 éves katonai főiskola időtartamát három esztendőre. Keresik a lehetőségét annak, hogy a leendő tisztek ismét négyéves képzésben vehessenek részt.
Pásztohy András felvetésével összefüggésben leszögezte: a fiatal tisztek jövője tekintetében nincsenek megoldhatatlan egzisztenciális problémák. Utalva arra, hogy a hadseregben jelentős, 35 százalékos csökkentést hajtanak végre 1992-ig. Elmondta, hogy a tisztek elhelyezésére, beosztására pontos, lépcsőzetesen megoldandó intézkedési tervet dolgoztak ki. A miniszter az új honvédelmi törvénnyel összefüggésben úgy vélekedett, hogy azt az új Országgyűlésnek kell megalkotnia. A sok éve hozott törvényerejű rendeletet pedig időszerű sok tekintetben megváltoztatni.
A válaszadást határozathozatal követte: a képviselők elfogadták a honvédelemmről szóló 1976. évi I. törvény módositásáról szóló törvényjavaslatot. (folyt.köv.)
1990. március 1., csütörtök 13:43
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Javítás mtib2009-re
|
A mai mtib2009 számú, Országgyűlés - harmadik nap (2. rész) című hírünk 2. bek. 1-2. sorában a szöveg helyesen:
Ezután mégiscsak határozathozatal következett, miután ------ megállapították, hogy a jelenlévők száma...
(MTI)
1990. március 1., csütörtök 13:47
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (9. rész)
|
Ezt követően Morvay László és Tallóssy Frigyes önálló indítványát tárgyalta meg a Parlament. Mindkét képviselő a lakáscélú állami kölcsönök utáni adófizetésről szóló törvény - azaz az úgynevezett kamatadó - hatályon kívül helyezését szorgalmazta indítványában.
Tallóssy Frigyes (Budapest, 24. vk.) indoklásképpen ---------------- emlékeztetett arra, hogy évszázadokon át mindig csak jövedelem, illetőleg vagyon után vetettek ki adót az állampolgárokra, így tehát nehezen igazolható jogcím a jelenlegi kamatadó. Úgy vélte: a kamatadó mélyen sérti az emberek igazságérzetét, valamint az érvényes joggal is ellentétes. Egyúttal a képviselő visszautasította Kunos Péter államtitkár sajtóbeli kijelentését, miszerint Morvay Lászlóval közösen tett önálló indítványa a kamatadó megszüntetésére csupán választási fogás.
Ugyancsak a választási küzdelem tárgyának ítélte a kamatadó újbóli napirendre kerülését Kemenes Ernő, az Országos Tervhivatal ------------ elnöke, aki hangsúlyozta, hogy a kormány, valamint az érdekelt bizottságok nem támogatják a képviselői indítvány elfogadását. Megjegyezte: amennyiben az Országgyűlés hatályon kívül helyezi a kamatadóról szóló törvényt, úgy újra kell alkotni a költségvetést, s valamilyen módon pótolni a bevételi oldalon kieső forrásokat. Figyelmeztetett arra is, hogy az ország kiélezett fizetési helyzetben van, s még nem született meg a megállapodás a Valutaalappal sem. (folyt. köv.)
1990. március 1., csütörtök 13:52
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (10. rész)
|
Békesi László pénzügyminiszter Horváth János (Fejér m., 2. vk.) ------------- és Bozsó Lajosné (Budapest, 10. vk.) együttes, illetve Gázsity Milutinné (Baranya m., 12. vk.) önálló indítványára adott választ. Mint elmondta: az együttes indítványt tevő két képviselő azt szorgalmazta, hogy az egy főre jutó létminimumot tartalmazó jövedelem megállapításakor ne számítsák be a szociális jellegű jövedelemelemeket. Miután ezt kormányrendelet szabályozta, a Minisztertanács legutóbbi, hétfői ülésén módosította ezt a rendeletet, amelynek értelmében a létminimum-jövedelembe nem számítják be a családi pótlékot, aza árvaellátást, a szociális segélyt és támogatást, a gyermektartási díjat és a gyermekgondozási segélyt. A kormányrendelet visszamenőleges hatályú, tehát az első hónaptól kezdve érvényes, így mindazoknak, akiknek ezen jövedelemelemek miatt kellett kamatadót fizetni, mentesülnek e kötelezettség alól, illetve visszatérítik azoknak, akik már befizették ezt az adót.
A pénzügyminiszter tájékoztatta a plénumot arról is, hogy ez a rendelet nem csak a kamatadófizetési kötelezettség, hanem a lakbértámogatások megállapítására is érvényes.
A rendelet módosításának költségvetési kihatása 1,3 milliárd forint. További 1 milliárdot jelent a gépkocsiletét kamatainak Hellner Károly által javasolt emelése, amelyet az Országgyűlés elfogadott. A ki nem mondott kérdésre: milyen forrásból fedezi a kormány ezt az összeget, azt a választ adta Békesi László, hogy a kedvezményes lakáshitel visszafizetési akció során a lakosság 34 milliárd forintot fizetett vissza két hét alatt. Így csökkent a kedvezményes hitelállomány és a költségvetés kamattámogatási terhe is. Ez a csökkenés pontosan 2,3 milliárd forint, ez adja a kormányrendelet módosításából származó költségvetési teher fedezetét.
Gázsity Milutinné indítványát - ne csak a kedvezményes lakáshitelek törlesztéseit, hanem valamennyi lakossági hitel törlesztő részleteit vonják le a kamatadó, illetve a lakbértámogatás megállapításakor - nem tartotta elfogadhatónak a miniszter; véleménye szerint ez a javaslat közgazdaságilag irracionális és társadalmilag igazságtalan. (folyt. köv.)
1990. március 1., csütörtök 14:14
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (11. rész)
|
Szalai Géza (Budapest 20. vk.) emlékeztette képviselőtársait, ----------- hogy a kamatadó elfogadása annak idején sem volt egyértelmű, 92-en szavaztak ellene. Választói véleményét tolmácsolva közölte: bevezetése hátrányosabb az állampolgárok számára, mint a rosszemlékű TEHO. A büntető jellegű kamatadót sokan nem tudják kifizetni, ezért a törvény visszavonását indítványozta. Ha ezt a mostani parlament nem teszi meg, vállalkozik majd rá az új összetételű Országgyűlés, amelynek minden bizonnyal az egyik első intézkedése lesz a törvénymódosítás.
Morvay László (Budapest 33. vk.) a képviselői indítvány egyik ------------- beterjesztője hangoztatta: a törvény óriási felháborodást keltett, tiltakozások tízezreit váltotta ki. Üdvözölte Kemenes Ernő azon mondatát, hogy az Alkotmánybíróság döntését a kormány önmagára nézve kötelező érvényűnek ismeri el.
Tallóssy Frigyes ismételten felszólalva, mondandóját tiltakozó ---------------- aláírásokkal teli levéllel támasztotta alá, amely kifogásolja: a lakáscélú állami kölcsönök utáni adófizetésről szóló törvény minden olyan embert sújt, aki építési kölcsönnel, keserves kínok árán jutott saját lakáshoz.
Südi Bertalan (Bács-Kiskun megye 12. vk.) leszögezte: a rövid ------------- idő alatt hirhedtségre szert tett lakáscélú állami kölcsönök utáni adófizetés, s általában a kamatadó az állampolgárok körében mélységes felháborodást keltett. Kiagyalói egyoldalú szerződéssé változtatták az állam és polgárai között - a korábbi évtizedekben adott feltételekkel, kamatkondícióval - megkötött szerződéseket. Az egyoldalú szerződésmódosítás etikátlanul megsarcolta a lakosságot. Leszögezte: a törvényt el kell törölni, az erre vonatkozó jogszabályt hatályon kívül kell helyezni, visszaállítva az eredeti állapotot. Ezt igényli a tisztesség. (folyt.köv.)
1990. március 1., csütörtök 14:18
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (12. rész)
|
Filló Pál (Budapest, 18. vk.) a lakosság egyötödét kitevő --------- bérlakásban élők helyzetére irányította a figyelmet. Mint mondotta, lehet, hogy a vidéki képviselők nem érzik, de a lakbéremelés is sokak helyzetét nehezítette. Javasolta: mivel együttesen tárgyalták annak idején a lakásgazdálkodással kapcsolatos ügyeket, így most is együttesen döntsenek a lakosság egészét érintő kérdésekben. Azaz: amennyiben hatályon kívül helyezik a kamatadóra vonatkozó rendelkezést, akkor a lakbéremelési intézkedést is vonják vissza.
Fehérné Eke Katalin (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 10. vk.) annak a ------------------- véleményének adott hangot, hogy a kamatadóra vonatkozó jogszabályt igazságtalan volta miatt mindenképpen hatálytalanítani szükséges. Ellenkező esetben maga az Országgyűlés ismeri el, hogy a kormánynak nincs antiinflációs politikája. Éppen a piacgazdaság egyik legfontosabb elemét, a kockázatot nem vállalja a kormány, ehelyett minden terhet, feszültséget a lakosságnak kell elviselnie. Felhívta képviselőtársait, hogy támogassák Tallóssy Frigyes indítványát.
A vitában közbevetőleg kért szót Hellner Károly (Budapest, 32. -------------- vk.), aki helyesbítette a pénzügyminiszter tájékoztatójában elhangzottakat. Rámutatott: nem 1 milliárd forintot jelent a gépkocsiletét kamatainak javasolt emelése. A 8 százalékos kamatemelés - 25 milliárd forint letétet feltételezve - egy esztendőben 2 milliárd forint kihatással jár.
Fodor Erzsébet (Hajdú-Bihar m., 16. vk.) komoly aggodalmának -------------- adott hangot amiatt, hogy a kamatadó a létminimum határán élőket is súlyosan érinti. Kérdéssel fordult a kormányhoz: mit tervez a hiány kompenzálására, amennyiben az Alkotmánybíróság vagy a Parlament a megszüntetés mellett dönt?
A képviselőnő felvetéséhez kapcsolódott felszólalásában Soltészné Pádár Ilona (Szabolcs-Szatmár-Bereg m., 8. vk.), --------------------- hozzáfűzve az elhangzottakhoz: a kamatadó során kialakult helyzet példa nélküli lakossági gondáradatot idézett elő. Kifogásolta a kormány magatartását ezzel összefüggésben. Mint fogalmazott: miért van szükség a hangulatkeltésre? Végezetül a képviselőnő is feltette a kérdést: tud-e a kormány más javaslatot a megoldásra, ha a módosítást most elfogadják? Hozzátette: a lakosság személy szerint is számon kéri a képviselőktől a sorsukat érintő döntéseket. (folyt.köv.)
1990. március 1., csütörtök 14:20
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (13. rész)
|
Bozsó Lajosné (Budapest, 10. vk.) kijelentette: csak akkor ------------- támogatja a kamatadó eltörlését, ha ezzel egyidejűleg a lakbéremelést is felülvizsgálják.
Polgárdi József (Pest m., 17. vk.) kétségbe vonta, hogy a --------------- kamatadó megszüntetésével felborul a költségvetés. Hozzátette: véleménye szerint a kamatadóból tervezett 8-10 milliárdos bevételből mindössze 3-4 milliárd kerül ténylegesen az államkasszába, a többit felemészti az azzal kapcsolatos adminisztratív, technikai költség. A képviselő egyúttal rámutatott: a kamatadó decemberi parlamenti elfogadása óta lényegesen csökkent az állampolgárok fizetőképessége. Elismerte, hogy a kormány szorult helyzetben van, de úgy ítélte, meg: még a kormánynál is szorultabb helyzetben van a lakosság.
Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.) azt javasolta a pénzügyi ------------- tárcának, hogy vizsgálják felül, nem helyettesíthető-e valamilyen módon a kamatadóból származó összeg. Úgy vélte: ha az állami bérlakások megvételéből származó haszon adóköteles lenne, ez fedezné a kamatadó eltörlésével kieső pénzforrást.
Lestárné Varga Mária (Budapest, 51. vk.) véleménye szerint -------------------- a kamatadóval összefüggő indítványokat Sztrapák Ferenc önálló képviselői indítványával együttesen kellene tárgyalni, hiszen a képviselő nem kevesebbet javasol, mint a családi pótlék, a gyes, a gyed és a nyugdíjak emelését. Mindhárom indítvány alapvetően érinti a költségvetést.
Sebők József (Heves m., 8. vk.) amellett érvelt, hogy a ------------ Parlament helyezze hatályon kívül a kamatadóról szóló törvényt. A jelenlegi helyzetetből kiindulva kijelentette: a lakosság nyugalma megér 8 milliárd forintot, ezt az összeget a pénzügyi kormányzat próbálja meg más forrásokból előteremteni. Kínálkoznak erre lehetőségek, csak fel kellene mérni azokat. (folyt.köv.)
1990. március 1., csütörtök 14:26
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (14. rész)
|
Tóth Istvánné (Bács-Kiskun m., 11. vk.) az iránt tudakozódott, ------------- hogy amennyiben az önálló indítványt fogadná el a Parlament, mi lesz a sorsa a két- és három gyermek után járó 200 ezer, illetve 600 ezer forintos szociálpolitikai kedvezményeknek, s a vissza nem térítendő egyszeri 150 ezer forintos támogatásnak, amelyet decemberben fogadott el az Országgyűlés.
Varga Lajos (Pest m., 26. vk.) ügyrendi javaslattal élt: a ----------- kormány péntek reggel 9 óráig kérdezze, illetve nyilatkoztassa meg azokat a pártokat, amelyek országos listát állítottak a választásra, hogy elfogadják-e a Parlament döntését, s az ezzel járó terhet továbbviszik-e.
Horváth János (Fejér m., 2. vk.) hangoztatta: nincs kétsége ------------- afelől, hogy az önálló indítvány elfogadásával a képviselők nehezítik a kormány helyzetét, de ezt vállalniuk kell. Megítélése szerint a kamatadó fizetésében, illetve a lakbéremelésben érintettek körében vannak olyan rétegek, amelyeknek nem okoz gondot az összegek kifizetése. Úgy vélte: elképzelhető olyan variáció, amely például a magas jövedelműeket nem venné ki a fizetési kötelezettség alól. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt tagjaként kifogásolta azokat a véleményeket, amelyek azt sugalmazzák, hogy a párt engedetlenségre hív fel. Erről nincs szó. Az SZDP aláírásokat gyűjt a kamatadó eltörléséért, s a listát benyújtja a Parlamentnek.
Tornai Endre (Veszprém m., 11. vk.) emlékeztetett arra, hogy ------------ decemberben nem értett egyet a kamatadóval, s lelkiismereti okokból nem is szavazta meg azt. Ezzel szemben több javaslatot is tett akkor, miképpen tehetne szert az állam a szükséges pénzre. A képviselő most újból megismételte ,,pénzteremtő,, indítványait. Véleménye szerint a tartós használatba adott földek utáni árkülönbözet, a lakáslelépési díjak megszüntetése, valamint a több házingatlannal rendelkezők megadóztatása révén sikerülne előteremteni a hiányzó 8-9 milliárd forintnyi összeget. Kérte, hogy javaslatát újból fontolják meg a képviselők. (folyt.köv.)
1990. március 1., csütörtök 14:29
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (15. rész)
|
Tóth Attiláné (Budapest, 52. vk.) úgy vélte, december óta ------------- nem változott gyökeresen a helyzet, tehát az országgyűlés hasonló szituációban van, mint két hónappal korábbi döntéshozatalakor. Megfontolandónak tartotta, vajon alkalmas-e most az idő dönteni ebben a kérdésben. Szerinte már csak azért sem volna ez helyes, mivel az alkotmánybíróság csak március közepén határoz a kamatadó alkotmányosságának ügyében, s ezt a véleményt mindenképpen meg kellene várni.
Rövid felszólalások követték egymást a továbbiakban.
Zsigmond Attila (Budapest, 5. vk.) emlékeztetett arra, hogy a --------------- Magyar Demokrata Fórum országgyülési csoportja a téma előző tárgyalása alakalmával is teljes mértékben elhatárolta magát a törvénytől, s nemmel szavazott. Ezuttal azonban, Tallóssy Frigyes és Morvay László javaslata nyomán azonban a frakció igennel voksol majd.
Ügyrendi kérdésben kért szót Tallóssy Frigyes: hatvan ---------------- képviselőtársa írásbeli indítványát nyújtotta be annak érdekében, hogy az elnök az előterjesztés tárgyában név szerinti szavazást rendeljen el.
Morvay László (Budapest, 33. vk.) a korábban felszólaló Tóth ------------- Attiláné megjegyzésére reagálva kijelentette: az országgyülésnek a költségvetés meghatározásakor nem volt tudomása a január 1-e utáni áremelések mértékéről. Lényegesen változtak azok a körülmények, amelyek a törvény meghozatalakor befolyásolták a képviselőket.
Több hozzászóló nem lévén, az elnöklő Fodor István a vita lezárása előtt szünetet rendelt el. A másfél órásra tervezett szünetben Németh Miklós miniszterelnök kormányülést hivott össze az elhangzott javaslatok, észrevételek áttekintésére. (folyt.köv.)
1990. március 1., csütörtök 14:32
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (16. rész)
|
Szünet után az elnök Kemenes Ernőnek adta meg a szót. Az --------------- Országos Tervhivatal elnöke a napirend feletti vitában felmerült kérdésekre reagálva elsőként azt fejtette ki: elkerülhetetlen, hogy a közismert gazdasági válságból a lakosság különböző rétegei ne vállaljanak különböző mértékű terheket. Hozzátette: ,,bár nem a lakosság a felelős a kialakult helyzetért, azonban az élet kegyetlen, a számlát mindig a népnek kell megfizetnie,,. Az ország sorsáért felelősséget vállaló kormánynak, a Parlamentnek felelősséggel végig kell ennek minden összefüggését gondolnia, s az állampolgárokkal el kell fogadtatni azt, hogy a kilábalás óhatatlanul együttjár szociális terhekkel, feszültségekkel, helyenként konfliktusokkal is. A továbbiakban - Sebők János képviselő felszólalására reagálva - kijelentette: a kormány ismeri a problémákat, hiszen valamennyi tagja éli a közemberek mindennapi életét. Tisztában vannak az ország súlyos szociális gondjaival. Hozzáfűzte: ez akkor is így volt, amikor a decemberi ülésszakon a kormány a képviselői indítványhoz kapcsolódó törvényjavaslatot megtette, s azt a Parlament elfogadta. Felelősségük tudatában vállalták a népszerűtlen döntésekért a felelősséget.
A képviselői indítvánnyal összefüggésben leszögezte: az a gazdaságpolitikai program és költségvetés, amelyet a Parlament elfogadott, a válságból való kilábalás komplex rendszerét alkotja. ,,Ha abból kivesznek egy építőkövet, a rendszer működésképtelenné válik.,, A lakáscélú támogatások növelésére nincs lehetőség. Azok a javaslatok, amelyek a bérlakásban lakók terheinek a növelését és a magánerős építtetők terheinek növelését jelentették, egyidejűleg egy igazságosabb teherviselési arány felé való elmozdulást is jelentenek - hangsúlyozta az OT elnöke, utalva arra, hogy ez teremtett forrást a lakással nem rendelkező fiatal pályakezdő családalapítók támogatására. Vélekedése szerint az alacsony jövedelműek terhei nem nőttek, a középrétegeknél a jövedelemviselő képességhez kapcsolódóan alakultak ki a többlet bérterhek, az adóterhek. Igazat adott azoknak a képviselők által közvetített lakossági vélekedéseknek, amelyek szerint a mai magyar átlagos életszínvonal mellett is súlyos teher nehezedik a családokra. Ezt azonban nem lehet másra terhelni.
Kemenes Ernő a kormány nevében óvta a Parlamentet attól, hogy megkérdőjelezzék azt, amit a lakosság elosztási rendszerének talán legtöbb igazságtalanságát hordozó területén, a lakásrendszeren megpróbáltak elérni, a terhek és támogatások átrendezésével. (folyt.köv.)
1990. március 1., csütörtök 17:14
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (17. rész)
|
A termelési és gazdasági háttérbeli összefüggésekről szólva hangsúlyozta: az OECD-országok részéről érkező támogatások nem a gazdaság működtetéséhez, nem a szociális problémák oldásához, nem a lakossági fogyasztás növekedéséhez kapcsolódnak, hanem elsődlegesen a gazdaság modernizálásához, a piacgazdaság megteremtéséhez. Felidézte azt is, hogy az éves gazdaságpolitikai program mintegy 4O milliárd forintot meghaladó támogatási többletet tartalmaz szociális területen, benne a lakással kapcsolatos új támogatásokat is. A kérdés költségvetési vonzatát említve aláhúzta: 1O milliárdot meghaladó költségkihatású kamatadó pótlására adóemelés vagy vagyonadó bevezetése jelentene fedezetet.
Az OT elnöke kitért arra is, hogy ha a Parlament helyt ad az indítványnak, akkor érvényét veszti a Nemzetközi Valutaalap Igazgatótanácsához címzett magyar szándéknyilatkozat, amely a lakásrendszer racionalizálásával kapcsolatos. A kormány, a Parlament szavahihetősége, valamint az ország finanszírozhatósága forog ezzel kockán. Végül kijelentette: a kormány ezt a kérdést bizalmi kérdésnek tekinti. Bár a képviselők szociális érzékenysége, etikai kötelezettsége hozta az Országgyűlés elé az indítványt, mégis kérte, hogy az ország egész helyzetének összefüggésébe ágyazva mérlegeljék: most kell-e megváltoztatni a korábbi döntést. (folytlköv.)
1990. március 1., csütörtök 17:16
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (18. rész)
|
Békesi László pénzügyminiszter a vitában elhangzottakra szintén ------------- drámai hangon reagált, és konkrét adatokkal igyekezett alátámasztani a kormány határozottságát a már korábban eldöntött lépések fenntartását illetően. Elmondta, hogy a költségvetés a kamatadóval 6,5 milliárd, a lakbéremeléssel 4,5 milliárd forint bevételre tesz szert. Ugyanakkor 5 milliárd forintos kiadást jelent a fiatalok lakáshoz jutásának támogatása és a szociális jellegű lakásépítkezések differenciált segítése. Amennyiben a kamatadót a Parlament hatályon kívül helyezné, a kormány arra kényszerülne, hogy a támogatási tételeket is visszavonja. Nem kétséges, hogy a társadalom a kamatadó terhét elutasítja, és ha az Alkotmánybíróság netán hatályon kívül helyezné, mert azt törvényellenesnek minősítené, súlyos helyzetbe kerülne a költségvetés. Ráadásul tetemes igényekkel jelentkeznek a kormánynál a tanácsok is, az oktatási, a kulturális és a sportintézmények, sokan petíciók átadásával igyekeznek nyomást gyakorolni. Összesen 40-45 milliárd forint a tét, de a kormány nem tud alternatívát adni egy ilyen órási összegű csomag kezelésére, két hónappal a költségvetés elfogadása után. Ráadásul a termelés is csökkent, januárban és februárban az iparé 9 százalékkal. Nehézségek mutatkoznak a Szovjetunióval való gazdasági kapcsolatokban. Bár a kormány korábban kiegyensúlyozott külkereskedelmi forgalommal számolt, nem számított arra, hogy esetleg nem kapjuk meg a szükséges alapanyagot és energiát partnereinktől. Így nem tudunk szállítani, főleg a gépiparban kényszerülünk visszafogni az exportot. Mindez további termelésvisszaeséssel, elbocsátásokkal jár. Az országnak nincs tartaléka, de ha lenne, akkor sem lenne célszerű azt felosztani.
Válaszolva azokra a képviselői felvetésekre, amelyek a bérlakások értékesítésével foglalkoztak, Békesi László hangsúlyozta: a bevételt az államadósság csökkentésére fordítja a kormány, bár a folyó költségvetési kiadások fedezésére is lehetne fordítani. De mi lesz a következő években, ha az állami tulajdon eladásából származó bevételt szociális célokra fordítjuk - tette föl a kérdést, rögvest válaszolva is: ezzel semmit nem oldanánk meg.
A miniszter végül elmondta, hogy a nyugati pénzvilág ma még bízik a magyar gazdaságban, bár gyakran megkérdezik, hogy a Parlament képes lesz-e korábbi döntéseinek érvényt szerezni. A kormány nem saját népszerűsítésére törekszik, hanem utódjának szeretné úgy átadni a kormányzást, hogy az ne okozzon nagyobb megrázkódtatást. Így a Minisztertanács nem vonul vissza e kérdésben. (folyt.köv.)
1990. március 1., csütörtök 17:30
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (19. rész)
|
Békesi László után ismét Tallóssy Frigyes kért szót. ---------------- Kifogásolta: amikor a plénummal a kamatadót elfogadtatták, szó sem volt arról, hogy az országnak 30 százalékos áremelkedéssel kell számolnia, s széles rétegeknek kell napi megélhetési gondokkal küszködniük. A képviselő javaslatát ezért fenntartotta.
Hámori Csaba (országos lista) az elhangzottakat úgy értelmezte, ------------ hogy amennyiben képviselőtársa javaslatát - a kamatadó eltörlését - fogadják el, a kormány lemond. Az MSZP parlamenti csoportja nevében tanácskozási szünetet kért, s javasolta a többi politikai csoportosulás parlamenti frakciójának is, hogy üljenek össze. Tanácskozásaikon mérlegeljék: támogatják-e a kormányt. Hámori Csaba nem a kamatadó fenntartása mellett érvelt. Szerinte lehetne kompromisszumot találni e kérdésre, például ha az Országgyűlés létrehozna egy bizottságot, amely megvizsgálná, mivel lehetne a kamatadót helyettesíteni. A hétfőre tervezett nemzeti csúcs napirendjén e kérdésnek feltétlenül helye lenne - tette hozzá.
Rózsa Edit (Csongrád m., 3. vk.) az ügyrend azon passzusára ---------- hívta fel a figyelmet, amely szerint a Minisztertanács - elnöke útján - azt is javasolhatja, hogy az általa beterjesztett előterjesztés feletti szavazás egyben bizalmi szavazás is legyen. Ez nem hangzott el. Szükségesnek tartotta tehát a kormány álláspontját megismerni.
Az elnöklő Fodor István felhívta a képviselők figyelmét, hogy e kérdésben nincs szükség a kormány álláspontjára, mert csak olyan kérdésben tekintheti a szavazást egyúttal bizalmi szavazásnak, amelyben saját maga az előterjesztő. Más kérdés, hogy amennyiben nem fogadja el a szavazás eredményét, miként reagál.
Kemenes Ernő az egyértelmű helyzetértelmezéshez szükségesnek tartotta kimondani: jóllehet a kormány iránti bizalomról szólt, tehát arról, hogy a képviselők támogatják-e gazdasági-szociálpolitikai akcióit, ez azonban nem azonos a bizalmi kérdés felvetésével. (folyt.köv.)
1990. március 1., csütörtök 17:32
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (20. rész)
|
Tamás Gáspár Miklós támogatta Hámori Csaba javaslatának azon ------------------- részét, amely tanácskozás összehívását szorgalmazta. Szerinte az ország mai helyzetében nem lehet képviselőtársa javaslatát a bevételi források megjelölése nélkül elfogadni. Az pedig megengedhetetlen, hogy az országnak ne legyen kormánya. Ha ugyanis lemondana, s történesen ügyvezető kormányt neveznek ki, mandátuma csak 60 napig tarthat, ily módon azonban az új Parlamentnek csak egy hete lenne az új kormány összeállítására, s ez bizonyosan nem elegendő. Destabilizálódna az ország, erre mindenkinek figyelemmel kell lennie. Leszögezte: itt és most a demokratikus átmenet forog kockán. Ez a kormány jobb mint egy ,,semmilyen kormány,, - mondta maliciózusan, ezért javasolta: senki ne idézzen elő kormányválságot.
Filló Pál ismételten kérte, hogy amennyiben a kamatadót mégis --------- elvetné a plénum, a bérlakásokban élőkre kirótt terheket is törölje el az Országgyűlés.
Morvay László javasolta, hogy az Alkotmánybíróság véleményét a ------------- március 14-i ülés előtt megismerhessék. Ha a vizsgálat azt állapítja meg, hogy hibás döntést hoztak decemberben, az a képviselői felvetés jogosságát igazolja. Hozzátette: semmiképpen sem szeretné azt a bélyeget viselni, hogy okkal, ok nélkül kormánybuktatásban vett részt Tallóssy Frigyessel.
Fodor István a vita végén elrendelte a Hámori Csaba által javasolt tanácskozási szünetet. (folyt.köv.)
1990. március 1., csütörtök 17:43
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (21. rész)
|
A kamatadó hosszúra nyúlt vitájában a frakciók üléseit követően Tallóssy Frigyes - engedve képviselőtársai nyomásának - végül is visszavonta a kamatadó eltörlésére vonatkozó indítványát. Egyidejűleg azonban lemondott képviselői mandátumáról. Morvay László ugyancsak visszavonta indítványát, mondván: az ország stabilitása mindennél fontosabb. Így tehát a kamatadóról nem kellett ismételten határoznia az Országgyűlésnek, továbbra is érvényben marad a múlt év decemberében hozott törvény.
Döntöttek viszont a képviselők Bozsó Lajosné és Horváth János indítványáról, amely azt szorgalmazta, hogy a kamatadó, illetőleg az emelt összegű lakbérek fizetésékor a mentesség megállapításánál az egy főre jutó jövedelembe ne számítsák bele a családi pótlékot, a gyermekgondozási segélyt, valamint az egyéb szociális juttatásokat. Az indítványban foglaltakkal egyetértett a Parlament, jóllehet a döntést megkönnyítette, hogy Békesi László pénzügyminiszter az ülésnapon immár másodszor kifejtette: a kormány legutóbbi ülésén már hasonló értelmű döntést hozott.
Ekkor váratlanul Sarlós István kért szót, s javasolta: mégis ------------- szavazzanak a képviselők a kamatadóról, hiszen - mint mondotta - Tallóssy Frigyes folyosói viták hatására vonta vissza indítványát. Úgy vélte: a kérdésben nem egyértelmű a Tisztelt Ház álláspontja. A képviselők azonban úgy döntöttek, hogy az elnöklő Fodor István ne tegye fel szavazásra a kérdést, így: marad a kamatadó.
Ezzel az Országgyűlés csütörtöki munkanapja befejeződött.
x x x
(folyt. köv.)
1990. március 1., csütörtök 17:55
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (22. rész)
|
Az Országgyűlés csütörtöki napjának eseményei dióhéjban:
Az Országgyűlés csütörtöki munkanapján folytatta a nemzetiségek képviseletéről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter reflektált először a jogi bizottság ellenvéleményére. Rámutatott: az alapvető emberi jogok alkotmányos biztosítása nem jár együtt automatikusan a nemzetiségi jogok érvényesítésével, így tehát mindenképpen érvényesíteni kell az úgynevezett pozitív diszkriminációt. Az egyházi képviselet kérdéséről szólva a miniszter úgy vélte, nem az egyes egyházak képviselőinek, hanem az egyházi szervezet egészének szükséges jelen lenni a Parlamentben.
Ezután Tamás Gáspár Miklós (Budapest, 14. vk.) szólt, s kifejtette: hibát követ el az Országgyűlés, ha néhány héttel a választások előtt alkotmánymódosító törvényeket hoz.
Bonyolult határozathozatali procedúra következett. A kormány által benyújtott alkotmánymódosító javaslatot az első fordulóban elvetették, majd ugyanerről - képviselői javaslatra - újból szavaztak, s elfogadták azt, egyúttal a nemzetiségek parlamenti képviseletéről szóló indítványt is megszavazták.
Elfogadták a honvédelmi bizottság törvényjavaslatát is, amely értelmében a Magyar Néphadsereg neve ezentúl Magyar Honvédség lesz. Döntöttek a képviselők arról is, hogy a szavazáskor külföldön tartózkodó magyar állampogárok választhatók legyenek.
Ezt követően Király Zoltán önálló indítványa került napirendre a köztársasági elnök népszavazás útján történő választásáról. A képviselő javaslatára egyenkénti, név szerinti szavazást rendelt el az elnök. Az eredmény: 309-en döntöttek amellett, hogy a köztársasági elnököt négy évre szólóan titkos és közvetlen szavazás útján válasszák meg.
Az előző napi leszavazás után másodszori szavazásra bocsátották az oktatási törvény módosítását célzó javaslatot. Ezúttal a képviselők 257 igen szavazattal a javaslat mellett voksoltak.
Időközben a képviselők titkos szavazással döntöttek az Állami Vagyonügynökség ügyvezető igazgatójának személyéről: 212 szavazattal Tömpe István - jelenlegi pénzügyminiszter-helyettest - választották meg, ötéves időtartamra.
A honvédelmi törvény módosításáról szóló javaslatot Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszter terjesztette a T. Ház elé. A javaslat értelmében a fegyveres erők irányítására vonatkozó szabályoknak garantálniuk kell, hogy a fegyveres erők feletti rendelkezési jogot egyetlen politikai tényező se sajátíthassa ki. (folyt.köv.)
1990. március 1., csütörtök 18:08
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (23. rész)
|
A honvédelmi bizottság véleményét Kovács Mátyás terjesztette elő, a vitában Pásztohy András (Somogy m., 4. vk.) kért szót.
A miniszter válaszolt az elhangzottakra, majd a képviselők elfogadták a honvédelemről szóló 1976. évi I. törvényre vonatkozó módosító javaslatot.
Ezután Morvay László és Tallóssy Frigyes önálló indítványát tárgyalta meg a parlament, mindketten a lakáscélú állami kölcsönök utáni adófizetésről szóló törvény, az úgynevezett kamatadó hatályon kívül helyezését szorgalmazták. Kemenes Ernő, az Országos Tervhivatal elnöke bejelentette, hogy a kormány és az érdekelt bizottságok nem támogatják az indítvány elfogadását.
Ezután Horváth János (Fejér m., 2. vk.), Bozsó Lajosné (Budapest, 10. vk.) és Gázsity Milutinné (Baranya m., 12. vk.) önálló indítványára Békesi László pénzügyminiszter reflektált. Mindhárman kérték, hogy a létminimum jövedelembe ne számítsák be a szociális jellegű jövedelemelemeket. A miniszter bejelentette, hogy ebben a kérdésben a kormány legutóbbi ülésén már döntés született. Nem tartotta elfogadhatónak azt, hogy valamennyi lakossági hitel törlesztő részleteit vonják le a kamatadó, illetve a lakbértámogatás megállapításakor. A napirendi ponthoz
Szalai Géza (Budapest, 20. vk.),
Morvay László (Budapest, 33. vk.),
Tallóssy Frigyes,
Südi Bertalan (Bács-Kiskun m., 12. vk.),
Filló Pál (Budapest, 18. vk.),
Fehérné Eke Katalin (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 10. vk.),
Hellner Károly (Budapest, 32. vk.),
Fodor Erzsébet (Hajdú-Bihar m., 16. vk.),
Soltészné Pádár Ilona (Szabolcs-Szatmár-Bereg m., 8. vk.),
Bozsó Lajosné (Budapest, 10. vk.),
Polgárdi József (Pest m., 17. vk.),
Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.),
Lestárné Varga Mária (Budapest, 51. vk.),
Sebők József (Heves m., 8. vk.),
Tóth Istvánné (Bács-Kiskun m., 11. vk.),
Varga Lajos (Pest m., 26. vk.),
Horváth János (Fejér m., 2. vk.),
(folyt.köv.)
1990. március 1., csütörtök 18:12
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (24. rész)
|
Tornai Endre (Veszprém m., 11. vk.),
Tóth Attiláné (Budapest, 52. vk.),
Zsigmond Attila (Budapest, 5. vk.) és
Morvay László (Budapest, 33. vk.) szólt hozzá.
A vitában felmerült kérdésekre Kemenes Ernő és Békesi László reagált, majd a szócsata
Tallóssy Frigyes,
Hámori Csaba (országos lista),
Rózsa Edit (Csongrád m., 3. vk.),
Tamás Gáspár Miklós (Budapest, 14. vk.),
Filló Pál és
Morvay László hozzászólásával folytatódott.
Végül Tallóssy Frigyes - engedve képviselőtársai nyomásának - visszavonta a kamatadó eltörlésére vonatkozó indítványát, egyidejűleg azonban lemondott képviselői mandátumáról. Morvay László, az ország stabilitására hivatkozva ugyancsak visszavonta az indítványt. A vitában felmerült egyéb javaslatokkal egyetértett a Parlament. Bár ezután Sarlós István (országos lista) újból felvette, hogy szavazzanak a kamatadóról, erre már - parlamenti döntés alapján - nem került sor, így a csütörtöki munkanap a kamatadó helyben hagyásával befejeződött. (MTI)
1990. március 1., csütörtök 18:18
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|