 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Megbeszélés a választási etikai kódex betartásának tapasztalatairól
"A jelenlévők megállapodtak abban, hogy továbbra is
tartózkodnak egymás plakátjainak megrongálásától, leragasztásától.
Felhívják a kerület lakóit, hogy bármely párt iránti rokonszenvüket
ne a rivális pártok plakátjainak megrongálásával juttassák
kifejezésre."
SZER, Magyar híradó, Vadász János:
Veszélyes döntés a köztársasági elnök megválasztásáról
"A régi Országgyűlésnek a Kádár-korszakból hátrahagyott hatalmas
többsége önmagához méltóan vett búcsút a magyar közélettől: egyik
utolsó döntésével csütörtökön módosította az alkotmányt, megszavazta
az indítványt, hogy jövőben minden alkalommal közvetlenül a lakosság
válassza meg a Magyar Köztársaság elnökét.
Bármilyen tetszetősen hangzik is a döntés, ellentétes az
alkotmány szellemével, megcsúfolása a népakaratnak, azaz a novemberi
népszavazás eredményének, és szemérmetlenül túllépi azt az
erkölcsileg feltétlenül korlátozott hatáskört, amellyel ez a
parlament életének utolsó heteiben még rendelkezik."
|
|
|
|
|
|
 |
Országgyűlés - harmadik nap (6. rész)
|
A miniszter megemlítette: a törvényjavaslat feletti vitában
aggályok hangzottak el, hogy vajon a köztársasági elnök kezében nem
lesz-e olyan nagy hatalom, amely alkalmas lehet egy diktatórikus
rendszer kiépítéséhez. Kárpáti Ferenc megalapozatlannak ítélte
ezeket a kétségeket, s leszögezte: a köztársasági elnök a honvédelem
irányítására vonatkozó hatáskört csak az Országgyűlés felügyelete
mellett gyakorolhatja. A végrehajtó hatalom tevékenysége pedig az
Alkotmánybíróság ellenőrzése alatt áll. Meggyőződését fejezte ki,
hogy a jelenlegi törvénymódosítás megfelel az alkotmány szellemének,
annak az előírásnak, amely kimondja: a pártok közhatalmat
közvetlenül nem gyakorolhatnak. Ennek értelmében egyetlen párt sem
irányíthat semmiféle állami szervet, így a hadsereget, a fegyveres
erőket sem.
Végül Kárpáti Ferenc kitért Roszik Gábor egyik felvetésére, a
nők hadkötelezettségéről. Mint mondotta, az alkotmány az általános
hadkötelezettséget a nőkre is kiterjeszti háború, rendkívüli helyzet
idején, de csak meghatározott szakképzettségű, illetve foglalkozású
nőkre terjed ki 18-45 éves korukig. Ez ideig már összeírták az
egészségügyi szakképzettségű nőket, s katonakönyvvel is elátták
őket. Még az elmúlt évben azonban úgy ítélte meg a miniszter, hogy
az összeírás szükségtelen, intézkedett ennek megszüntetéséről és a
kiadott katonakönyvek visszavonásáról.
Kovács Mátyás a honvédelmi bizottság állásfoglalását ismertette.
-------------
Hangsúlyozta, hogy a bizottság célszerűnek tartja a honvédelmi
törvény mielőbbi módosítását, az alkotmány és a törvény
rendelkezései közötti összhang megteremtését. A vita során -
említette - ismét felvetődött: a köztársasági elnök kezében túlzott
hatalom összpontosul a fegyveres erők alkalmazásával, a hadi-, a
szükség- és a rendkívüli állapot kihirdetésével összefüggésben
elmondta, hogy a honvédelmi bizottság véleménye szerint azonban az
alkotmány kellő garanciákat tartalmaz a köztársasági elnöki funkció
gyakorlásának ellenőrzésére, ezért ezeket a felvetéseket nem tartja
indokoltnak.
A bizottság támogatja a kormánynak azt a törekvését is, hogy
szétváljon a honvédelmi miniszteri, illetve a szakmai irányítást
gyakorló hadseregparancsnoki funkció. Ez biztosítéka lehet annak is,
hogy a jövőben ne ismétlődjék Magyarországon az úgynevezett
Czinege-jelenség. (folyt.köv.)
1990. március 1., csütörtök 13:38
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|