|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Megbeszélés a választási etikai kódex betartásának tapasztalatairól
"A jelenlévők megállapodtak abban, hogy továbbra is
tartózkodnak egymás plakátjainak megrongálásától, leragasztásától.
Felhívják a kerület lakóit, hogy bármely párt iránti rokonszenvüket
ne a rivális pártok plakátjainak megrongálásával juttassák
kifejezésre."
SZER, Magyar híradó, Vadász János:
Veszélyes döntés a köztársasági elnök megválasztásáról
"A régi Országgyűlésnek a Kádár-korszakból hátrahagyott hatalmas
többsége önmagához méltóan vett búcsút a magyar közélettől: egyik
utolsó döntésével csütörtökön módosította az alkotmányt, megszavazta
az indítványt, hogy jövőben minden alkalommal közvetlenül a lakosság
válassza meg a Magyar Köztársaság elnökét.
Bármilyen tetszetősen hangzik is a döntés, ellentétes az
alkotmány szellemével, megcsúfolása a népakaratnak, azaz a novemberi
népszavazás eredményének, és szemérmetlenül túllépi azt az
erkölcsileg feltétlenül korlátozott hatáskört, amellyel ez a
parlament életének utolsó heteiben még rendelkezik."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (5. rész)
|
Ezután némi vita következett, Bugán Mihály (Jász-Nagykun-Szolnok ------------ m., 12. vk.) kért szót, s indítványozta, újból térjenek vissza a földforgalmazás kérdésére, ugyanis - mint mondotta - az ezzel kapcsolatos előző napi vita során többekbe is belefojtotta az elnök a szót, s a miniszter sem fejthette ki véleményét. Nehezményezte azt is, hogy a szavazásnál csak kevesen tartózkodtak az ülésteremben. Fodor István úgy vélte, a vitát szabályosan zárták le, s szavazásra tette fel az indítványt. A képviselők nagy többséggel úgy döntöttek, hogy nem kívánnak újból ezzel a kérdéssel foglalkozni.
A honvédelmi törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalására tért át ezt követően az Országgyűlés. Kárpáti Ferenc -------------- honvédelmi miniszter egyebek között arról szólt, hogy a kormány sürgősséggel kérte a téma napirendre tűzését. Ezt két körülmény, az alkotmányozási folyamat, valamint a haderőreform indokolta. A miniszter emlékeztetett arra, hogy a háromoldalú politikai tárgyalásokon az egyik központi kérdés volt a hatalmi ágak szétválasztása, illetve a politikai hatalom koncentrációját megakadályozó alkotmányos intézmények kialakítása. Ennek megfelelően került sor a honvédelmi politika végrehajtása, valamint a hadsereg és más fegyveres erők működése feletti alkotmányos felügyeletet garantáló rendelkezések kidolgozására. Az alkotmány ugyan rögzíti a szükségállapot, illetve a rendkívüli állapot idején alkalmazható rendkívüli hatalom alkotmányos feltételeit, a köztársasági elnök főparancsnoki jogkörét, ám mindezek részletes szabályait a honvédelmi törvényben szükséges megfogalmazni; ez indokolja a törvény módosítását.
A miniszter hangoztatta: a fegyveres erők irányítására vonatkozó szabályoknak garantálniuk kell, hogy a fegyveres erők feletti rendelkezési jogot egyetlen politikai tényező se tudja kisajátítani, saját céljaira felhasználni. Ez csak olyan irányítási rendszerben érhető el, amelyben a hadsereg nem politikai, hanem katonai vezetés alatt áll. A politikai erőket tömörítő közigazgatási kormányzati szervek pedig a hadsereg irányítását kizárólag a törvényben megállapított hatáskörök keretei között végezhetik - mondotta nyomatékosan. A törvénymódosító javaslat - azáltal, hogy szétválasztja a fegyveres erők irányítására vonatkozó kormányzati, igazgatási és katonai vezetési hatásköröket - maradéktalanul megfelel a hatalmi ágak szétválasztása elvének is. (folyt.köv.)
1990. március 1., csütörtök 13:36
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|