Rendszerváltás és az MTI

	Országgyűlés: az utolsó érdemi ülésszak kezdődik kedden (1. rész)
1990. február 26., hétfő - Csoknyay Edit, az MTI mországgyűlési tudósítója írja: Kedden megkezdődik az Országgyűlés februári ülésszaka. A szokványos mondat ezúttal azonban csak azt az egyetlen bizonyosságot jelenti, hogy az utolsó érdemi ülésszak megnyitására hívja majd a csengő kedd délelőtt az országgyűlési képviselőket. A Parlament utolsó érdemi ülésszaka - ahogyan ez már az utóbbi hónapokban megszokottá vált - hatalmas mennyiségű elvégzendő munkát tartogat a plénum számára: 30 napirendi pontban 72 kérdés vár válaszra valamilyen formában. Ezek között törvényjavaslatok, önálló képviselői indítványok, határozat-tervezetek, új interpellációk és kérdések, továbbá a januári ülésszakon el nem fogadott interpellációk szerepelnek. Többségükről az Országgyűlés tagjainak valószínűleg a plénumon kell eldönteniök: tárgyalják-e avagy sem. Mindezek ismeretében azonnal sorjáznak a kérdések: az állandó bizottságok döntéseinek ismerete nélkül vállalkoznak-e, és ha igen, mely napirendi pontok tárgyalására vállalkoznak a képviselők? Jelen lesznek-e határozatképes - s ha szükséges, a minősített többséghez is határozatképes - számban, annak ellenére, hogy hétfőig mindössze hét képviselő jelezte távolmaradását? Mely törvénytervezetek tartoznak az alkotmányerejű törvény kategóriájába? Elvégezhető-e egyáltalán ez a munka a tervezett négy nap alatt, s ha nem - márpedig úgy tűnik, hogy nem - mikor, hogyan folytatódik, avagy esetleg félbeszakad-e a törvényhozás? Soltész István, a Ház főtitkára például úgy vélekedik: a zsúfolt program hátterében egyrészt az húzódik meg, hogy a kormány még igyekszik eldöntetni az általa fontosnak ítélt kérdéseket; másrészt a képviselők aktivitása szinte példa nélkülinek nevezhető, ez valószínűleg a választási kampánnyal magyarázható. Részben a választási kampánnyal függ össze az is, hogy az utolsó bizottsági ülések határozatképtelenek voltak, s e tapasztalatok alapján latolgatják, hogy maga a plénum határozatképes lesz-e egyáltalán. Ma a jelenlegi országgyűlési képviselők egyharmada érdekelt a választási kampányban, egyharmaduk alaposan belefásult a parlamenti ,,erőltetett menetbe,,, míg a többiek munkahelyi gondokkal küszködnek. (folyt. köv.) 1990. február 26., hétfő 16:08
Vissza »

	Országgyűlés: az utolsó érdemi ülésszak kezdődik kedden (2. rész)
A jelenlegi ülésszakon féltucat törvényjavaslat minősülhet alkotmányerejű törvénynek. A hatályos jog szerint alkotmányerejű törvénynek minősül (minősülhet) a közigazgatási bíráskodásról, a büntető jogszabályok módosításáról, magáról az alkotmány módosításáról, a családi pótlék teljes körűvé tételéről, az oktatási törvény módosításáról, a honvédelmi törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. Ha az alkotmány e parttalan fogalomrendszerét nem sikerül tisztázni, az megbéníthatja a törvényhozást a jövőben. Az előzetes tapasztalatok alapján a plénumon a legnagyobb vita éppen az alkotmány módosítására vonatkozó javaslatokról, továbbá az oktatási törvény módosításáról, a társadalombiztosítási önkormányzat létrehozásáról, a lakáscélú állami kölcsönök utáni 1990. évi adófizetésről szóló törvény módosításáról várható. A legnagyobb várakozás viszont a négy ideiglenes bizottság - a honvédelmi vizsgálóbizottság, a vezetők vagyonnyilatkozatát elbíráló bizottság, a társadalmi szervezetek költségvetési támogatását elbíráló bizottság, valamint a belső biztonsági szolgálat tevékenységét vizsgáló bizottság - jelentését előzi meg. Ahogyan korábban is történt, most is számítani lehet arra, hogy több bizottság ülésezik az ülésszak idején. (MTI) 1990. február 26., hétfő 16:10
Vissza » A hírhez kapcsolódik »