|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Megbeszélés a választási etikai kódex betartásának tapasztalatairól
"A jelenlévők megállapodtak abban, hogy továbbra is
tartózkodnak egymás plakátjainak megrongálásától, leragasztásától.
Felhívják a kerület lakóit, hogy bármely párt iránti rokonszenvüket
ne a rivális pártok plakátjainak megrongálásával juttassák
kifejezésre."
SZER, Magyar híradó, Vadász János:
Veszélyes döntés a köztársasági elnök megválasztásáról
"A régi Országgyűlésnek a Kádár-korszakból hátrahagyott hatalmas
többsége önmagához méltóan vett búcsút a magyar közélettől: egyik
utolsó döntésével csütörtökön módosította az alkotmányt, megszavazta
az indítványt, hogy jövőben minden alkalommal közvetlenül a lakosság
válassza meg a Magyar Köztársaság elnökét.
Bármilyen tetszetősen hangzik is a döntés, ellentétes az
alkotmány szellemével, megcsúfolása a népakaratnak, azaz a novemberi
népszavazás eredményének, és szemérmetlenül túllépi azt az
erkölcsileg feltétlenül korlátozott hatáskört, amellyel ez a
parlament életének utolsó heteiben még rendelkezik."
|
|
|
|
|
|
|
A katonai főügyész sajtótájékoztatója
|
1990. február 26., hétfő - A Katonai Főügyészség befejezte a nyomozást a Belügyminisztérium III./III. csoportfőnöksége - az úgynevezett belső biztonsági szolgálat - tevékenységével kapcsolatban. A nyomozás eredményéről dr. Kámán József vezérőrnagy, katonai főügyész hétfőn sajtótájékoztatón számolt be, s ismertette az ügyben hozott két határozatot.
A Katonai Főügyészség megállapította: a belső biztonsági szolgálat vezetőit, Pallagi Ferenc nyugállományú vezérőrnagy, volt belügyminiszter-helyettest és dr. Horváth József nyugállományú vezérőrnagyot, volt csoportfőnököt büntetőjogi felelősség terheli azért, mert nem intézkedtek az általuk vezetett szervezet - az alkotmány múlt év október 23-án hatályba lépett módosítása folytán - részben törvénysértővé vált tevékenységének megszüntetésére. Ez a mulasztás a szolgálat számára jelentős hátrányt okozott, így elkövették az elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntettét. Ugyanilyen mulasztás terheli Horváth István volt belügyminisztert, ő azonban polgári személy, s nem követhet el katonai bűncselekményt. Esetleges politikai felelősségének megállapítása nem a katonai ügyészség feladata. Az elkövetés körülményeire - mindenekelőtt az ügy alapvetően inkább politikai, mintsem büntetőjogi jellegére - figyelemmel a két nyugállományú vezérőrnagyot a Katonai Főügyészség megrovásban részesítette, s a nyomozást megszüntette.
Bűncselekmény hiányában szüntették meg a nyomozást Lovas Zoltánnal, a Fekete Doboz munkatársával és Kőszeg Ferenccel, az SZDSZ ügyvivőjével szemben, mivel az általuk filmre vett, illetve átvett okmányok - a szakértő véleménye szerint - tartalmilag nem képeznek államtitkot.
Végvári József rendőr-őrnagy esetében az államtitoksértés és a ,,kötelességszegés szolgálatban,, bűntettét állapították meg. Az ő ügyében sem emeltek vádat; megrovásban részesítették, s a nyomozást megszüntették ellene. (MTI)
1990. február 26., hétfő 15:27
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A katonai főügyész sajtótájékoztatója (1. rész)
|
1990. február 26., hétfő - A Katonai Főügyészség befejezte a
nyomozást a Belügyminisztérium III./III. csoportfőnöksége - az
úgynevezett belső biztonsági szolgálat - tevékenységével
kapcsolatban. A Szabad Demokraták Szövetsége és a Fiatal Demokraták
Szövetsége feljelentésére folytatott nyomozás eredményéről dr. Kámán
József vezérőrnagy, katonai főügyész, a legfőbb ügyész helyettese
hétfőn sajtótájékoztatón számolt be, s ismertette az ügyben hozott
két, nyomozást megszüntető határozatot.
A Katonai Főügyészség megállapította: a belső biztonsági szolgálat vezetőit, Pallagi Ferenc nyugállományú rendőr vezérőrnagyot, volt belügyminiszter-helyettest és Horváth József nyugállományú rendőr vezérőrnagyot, volt csoportfőnököt büntetőjogi felelősség terheli azért, mert nem intézkedtek az általuk vezetett szervezet - az alkotmány múlt év október 23-án hatályba lépett módosítása folytán - részben törvénysértővé vált tevékenységének megszüntetésére. Ez a mulasztás a szolgálat számára jelentős hátrányt okozott, így elkövették az elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntettét. Ugyanilyen mulasztás terheli Horváth István volt belügyminisztert, ő azonban polgári személy, s így nem követhet el katonai bűncselekményt. Esetleges politikai felelősségének megállapítása nem a katonai ügyészség feladata. Az elkövetés körülményeire - mindenekelőtt az ügy alapvetően inkább politikai, mintsem büntetőjogi jellegére - figyelemmel a két nyugállományú vezérőrnagyot a Katonai Főügyészség megrovásban részesítette, s a nyomozást megszüntette.
Bűncselekmény hiányában szüntették meg a nyomozást Lovas Zoltánnal, a Fekete Doboz munkatársával és Kőszeg Ferenccel, az SZDSZ ügyvivőjével szemben, mivel az általuk filmre vett, illetve átvett okmányok - a szakértő véleménye szerint - nem tartalmaztak államtitkot, nyilvánosságra hozataluk a Magyar Köztársaság biztonsága szempontjából nem jelentett veszélyt.
Végvári József rendőr őrnagy esetében az államtitoksértés és a ,,kötelességszegés szolgálatban,, bűntettét állapították meg. A belső biztonsági szolgálat volt munkatársa azzal a nyilatkozatával sértette meg az államtitkot, amelyet a Fekete Doboz számára adott. A másik bűncselekményt akkor követte el, amikor ügyeletes tisztként a szolgálat helyszínére idegeneket engedett be, hogy azok ott filmfelvételt készítsenek. (folyt.köv.)
1990. február 26., hétfő 18:19
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A katonai főügyész sajtótájékoztatója (2. rész)
|
A katonai főügyész szerint minden állampolgár jogosult, sőt köteles fellépni az alkotmányellenes törekvésekkel szemben - ám csakis törvényes eszközökkel. Erre Végvári őrnagynak is lett volna lehetősége, fordulhatott volna az Alkotmánybírósághoz, a köztársasági elnökhöz vagy az Országgyűlés illetékes bizottságához. Nem lehet törvényellenesen eljárni a még Alkotmányellenes tevékenység feltárása érdekében sem, de ezt az indítékot ezúttal az ügy elbírálásánál nyomatékosan figyelembe vették. Így vádat nem emeltek, de megrovásban részesítették a ,,lehallgatási botrány,, kirobbantóját.
Dr. Kámán József részletesen ismertette a határozatok indokolását, s kitért a - mint mondotta - korrekt, pártsemlegesen végzett nyomozás körülményeire is. Szólt arról, hogy be kellett szerezniük az e területre vonatkozó több mint száz különböző jogszabályt. Hozzátette: az új Országgyűlés alapvető feladata lesz e kérdéskör áttekintése, s törvényi szabályozása. E tevékenységről 1975-től titkos kormányhatározat, illetve miniszterelnök-helyettesi utasítás rendelkezett, amelyek felhatalmazták a belügyminisztert a szervezet működésének szabályozására. E két jogszabály már keletkezése időpontjában is az alkotmányba ütközött. A belső biztonsági szolgálat feladatát valójában a politikai vezetés határozta meg, döntött arról, hogy ki minősül ellenzékinek, ki ellenségesnek. A vezérőrnagy emlékeztetett arra, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt vezető szerepét az elmúlt év október 23-ig az Alkotmány deklarálta. E szabály kiiktatását követően új helyzet állt elő a belső biztonsági szolgálat tevékenységében is - amelyet egyébként az ügyészség sohasem felügyelt. Azonban a többpártrendszer keretei között, már alkotmányellenes módon, továbbra is gyűjtöttek politikai információkat, s napi jelentésekben rögzítették azokat. Ilyen információkat gyakorlatilag minden pártról, szervezetről, tömörülésről és szerveződésről összeállítottak. Zömét egyébként - mint a titkos tevékenység ,,mellékterméke,, - a közvélemény előtt ismert volt, s nem utalt semmilyen törvénybe ütköző tevékenység gyanújára.
A napi jelentéseket megkapták az osztályvezetők és a belügyminiszter állambiztonsági helyettese. Ez utóbbi titkárságán - más csoportfőnökségek jelentéseivel együtt - összegezték a Belügyminisztérium vezetése számára. Itt azonban már nem tüntették fel az értesülés forrását. A fontosabbnak ítélt politikai információkból külön jelentéseket készítettek a kormány elnökének és illetékes tagjának. (folyt.köv.)
1990. február 26., hétfő 18:30
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A katonai főügyész sajtótájékoztatója (3. rész)
|
Október 23-át követően hat politikai jellegű jelentést küldtek a kormányzópártnak tekintett Magyar Szocialista Párt elnökének. Ezek közül három már megtörtént eseményről, egy a belpolitikai helyzet értékeléséről, egy a különböző szervezetek november 4-i terveiről, egy pedig az SZDSZ választási terveiről szólt.
A katonai főügyész kiemelte: a nyomozás során csak az 1989. november 1. és január 5. között készült napi jelentéseket, a nyomozás elrendelésekor folyamatban volt öt ügyet és néhány nyilvántartást sikerült lefoglalni. December 18-án ugyanis a miniszterhelyettes úgy döntött, hogy - egyebek között - a korábban ellenzékinek, ellenségesnek minősülő tevékenységre, a politikai elítéltekre vonatkozó iratokat január 1-jéig meg kell semmisíteni. Négy nappal később olyan utasítást adott, hogy az iratok megsemmisítéséről nem kell jegyzőkönyvet felvenni. Így a csoportfőnökség korábbi tevékenységét csak körvonalazni lehet - mondotta, majd kijelentette: a volt belügyminiszter vallomása alapján megállapították, hogy országgyűlési képviselőkkel szemben nem alkalmaztak titkos eszközöket és módszereket.
Egy kérdésre válaszolva dr. Kámán József elmondta: a vádemelés monopóliuma az ügyészé. Úgy vélte, ha vádat emel a katonai főügyészség, még sokáig húzódott volna az ügy. A nyomozáskor egyetlen ,,politikai koncepció,, érvényesült: minél alaposabban, minél gyorsabban lezárni azt, hogy ne zavarja a közelgő választásokat. S mivel a cselekmény társadalomra veszélyessége csekély, elegendőnek találták a megrovás alkalmazását. Az érintettek egyébként még nem nyilatkoztak arról, kívánnak-e panasszal élni a határozat ellen. (MTI)
1990. február 26., hétfő 18:35
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|