Rendszerváltás és az MTI

	... gyertek a mozikba be (1.rész)
1990. március 01. csütörtök (Die Presse/MTI-Panoráma) - Csábító kilátás: a Szovjetunióban évente 3,65 milliárd mozijegyet adnak el, és a piac még messze nem telített. Teljesen nyilvánvaló: ha a nagy amerikai filmforgalmazók megvetik a lábukat, túl nagy reklámbefektetés nélkül is tódul majd a nép a régóta áhított filmekhez. A legnagyobbaknak már vannak kelet-európai tapasztalataik: Warner Bros (hála a Batman- nek) a legsikeresebb, de a Twentieth Centruy Fox és a Columbia is ott van már közvetlen képviselete révén néhány országban. Ez utóbbiakban - Magyarországon eresztették fel a próbaléggömböt - elsősorban a frisseség volt múlhatatlan hatással az emberekre. Az, hogy nem kell a korábbiakhoz hasonlóan éveket várni, amíg egy-egy sikeres nyugati film a moziba kerül. Ugyanez a helyzet Jugoszláviában, ahol a Batman november közepén került a mozikba, és január közepe óta más nagy amerikai cégek is megjelennek a piacon legújabb filmjeikkel. Az Indiana Jones-t egyszerre húsz moziban mutatták be, és csaknem egyidejüleg nézhették meg a jugoszlávok a legutolsó James Bond filmet is. A Warner Bros - európai képviselőjének szavai szerint - most Lengyelországot vette célba. Ami a Szovjetuniót illeti, bátorítólag hatott Gorbacsov január közepén elhangzott bejelentése, miszerint személy szerint támogat egy szovjet-izraeli koprodukciót. Persze, a filmesek nagyon remélik, hogy a dolog most már sokkal gyorsabban fog menni, mint korábban: Peter Fleischmann-nak még hat esztendőre volt szüksége az első közös szovjet-nyugatnémet film elkészítéséhez. A gyorsabb ügyintézésre az ad reményt, hogy az egykoron államinak nevezett filmstúdiók ma már önállóan tárgyalhatnak külföldi partnerekkel, és produkcióik bevételét a saját studiójuk munkájára fordíthatják. A glasznoszty, persze, nemcsak ilyen szempontból hasznos: jó néhány eddig dobozban maradt film hatalmas siker lett külföldön. Az amerikaiak most tapasztalható kelet-európai rohama egynémely félelmükön is alapul. A japánok előretörésének első ijesztő jele az volt, hogy a Sony megvette a Columbiát, de közeledik 1992, az egységes Európa létrejöttének dátuma is. Az európai filmgyártás talán éppen az új önbizalomból táplálkozva bővül: már 1988-ban is a korábbinál 60 százalékkal több film készült a Közös Piac országaiban (é s Svácjban) mint előzőleg. Igaz, még így is csak 40 százalék az európai filmek aránya a mozikban... (folyt) 1990. március 1., csütörtök 15:25
Vissza » Folytatásokkal »