Rendszerváltás és az MTI

	Országgyűlés - harmadik nap (6. rész)
A miniszter megemlítette: a törvényjavaslat feletti vitában aggályok hangzottak el, hogy vajon a köztársasági elnök kezében nem lesz-e olyan nagy hatalom, amely alkalmas lehet egy diktatórikus rendszer kiépítéséhez. Kárpáti Ferenc megalapozatlannak ítélte ezeket a kétségeket, s leszögezte: a köztársasági elnök a honvédelem irányítására vonatkozó hatáskört csak az Országgyűlés felügyelete mellett gyakorolhatja. A végrehajtó hatalom tevékenysége pedig az Alkotmánybíróság ellenőrzése alatt áll. Meggyőződését fejezte ki, hogy a jelenlegi törvénymódosítás megfelel az alkotmány szellemének, annak az előírásnak, amely kimondja: a pártok közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak. Ennek értelmében egyetlen párt sem irányíthat semmiféle állami szervet, így a hadsereget, a fegyveres erőket sem. Végül Kárpáti Ferenc kitért Roszik Gábor egyik felvetésére, a nők hadkötelezettségéről. Mint mondotta, az alkotmány az általános hadkötelezettséget a nőkre is kiterjeszti háború, rendkívüli helyzet idején, de csak meghatározott szakképzettségű, illetve foglalkozású nőkre terjed ki 18-45 éves korukig. Ez ideig már összeírták az egészségügyi szakképzettségű nőket, s katonakönyvvel is elátták őket. Még az elmúlt évben azonban úgy ítélte meg a miniszter, hogy az összeírás szükségtelen, intézkedett ennek megszüntetéséről és a kiadott katonakönyvek visszavonásáról. Kovács Mátyás a honvédelmi bizottság állásfoglalását ismertette. ------------- Hangsúlyozta, hogy a bizottság célszerűnek tartja a honvédelmi törvény mielőbbi módosítását, az alkotmány és a törvény rendelkezései közötti összhang megteremtését. A vita során - említette - ismét felvetődött: a köztársasági elnök kezében túlzott hatalom összpontosul a fegyveres erők alkalmazásával, a hadi-, a szükség- és a rendkívüli állapot kihirdetésével összefüggésben elmondta, hogy a honvédelmi bizottság véleménye szerint azonban az alkotmány kellő garanciákat tartalmaz a köztársasági elnöki funkció gyakorlásának ellenőrzésére, ezért ezeket a felvetéseket nem tartja indokoltnak. A bizottság támogatja a kormánynak azt a törekvését is, hogy szétváljon a honvédelmi miniszteri, illetve a szakmai irányítást gyakorló hadseregparancsnoki funkció. Ez biztosítéka lehet annak is, hogy a jövőben ne ismétlődjék Magyarországon az úgynevezett Czinege-jelenség. (folyt.köv.) 1990. március 1., csütörtök 13:38
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »