|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF állásfoglalása
"Az MDF azt kívánja, hogy minden
földdarab legutolsó igazolt tulajdonosa, illetve annak örököse, ha
gazdálkodni kíván, kapja vissza jogos tulajdonát; ha más
foglalkozást folytat, jusson az új országgyűlés által meghatározandó
kártalanításhoz."
BBC, Esti panoráma:
Az új magyar Nemzetbiztonsági Hivatalról - interjú
"Mennyiben különböztethető meg a hírhedt, vagy híressé várt
III/3-as ügyosztály munkájától, ami a Duna-gate botránnyal
kapcsolatban került napvilágra?
- Alapvetően annyiban - és ez rendkívül jelentős -, hogy a volt
III/3-as csoportfőnökségnek a tevékenysége zömében a szocializmustól
idegen eszmék, nézetek, ideológiák elleni harc volt. Ez a feladat
most teljes egészében kikerült a Nemzetbiztonsági Hivatal és
valamennyi magyar nemzetbiztonsági szolgálat hatásköréből."
|
|
|
|
|
|
|
Az esztergomi Suzuki
|
--------------------
München, 1990. február 22. (SZER, Késő esti világhíradó) - Lázas külföldi üzleti tevékenység színhelye Budapest. Egyesek a közelből, mások a messzi távolból jöttek-jönnek -, például Japánból. Nő a külföld bizalma.
- Eiji Seki budapesti japán nagykövet elmondta, hogy - bár a japán üzletembereket az óvatosság, a körültekintő piackutatás, az alapos terepszemle jellemzi -, kétségtelenül fokozódik érdeklődésük Közép-Európa iránt.
Lengyelországban és Magyarországon már előbbre jutottak közös vállalkozások létesítésében, mint Csehszlovákiában és Romániában, ahol meg kell várni az üzleti együttműködéshez szükséges jogi alapok lefektetését, bár a Toshiba japán vállalat már előzetes tárgyalásokat folytatott egy csehszlovák vállalattal tv-képcsövek közös gyártásáról és a Mitsubitshi vállalat 60 millió dollár értékű beruházás eszközlését mérlegeli egy csehszlovák vegyiüzemben.
A Magyarország iránti japán érdeklődés szimbólumának nevezte a nagykövet a Suzuki vállalat múlt havi döntését, hogy 140 millió dolláros beruházással autógyárat épít Esztergomban. A közös vállalkozásban a Suzukin és a magyarokon kívül a Világbank egyik ügynöksége is részt vesz. A végső megállapodás aláírására előreláthatólag idén nyáron kerül sor, és a termelés beindítását 1992-re tervezik. Kezdetben csupán 12 ezer gépkocsit állítanak elő évente, de arra számítanak, hogy ez a szám a századfordulóra eléri az évi 100 ezer egységet.
A Suzuki vállalat előbb a már meglévő magyarországi gyárak átalakítását fontolgatta, majd a legkorszerűbb tervek alapján megépítendő új gyár létesítése mellett szállt síkra. De nemcsak az épületek lesznek újak, hanem Suzukiék feltehetően olyan munkásokat is fognak toborozni, akiknek nincs előzetes autógyári tapasztalata. (folyt.)
1990. február 22., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Esztergomi Suzuki - 1. folyt.
|
Már Kanadában is ezt a módszert alkalmazták - és bevált. A magyarázat abban rejlik, hogy a Suzuki vállalat gyakran könnyebbnek találta tapasztalatlan segédmunkások betanítását a japán ipari eljárásokra, mint máshoz szokott munkások átképzését.
Japánban egészen újszerű munkamódszerek jellemzik a gyári termelőmunkát. A vezetőség - mérnökök és más magas beosztású tisztviselők - sűrűn feltűnnek az üzemekben és az esetleges hibák, fennakadások kiküszöbölésénél nem átallják bepiszkolni a kezüket. Arra is nagy súlyt helyeznek, hogy a munkások érezzék: vezetőik legkisebb ügyes-bajos gondjaikkal is törődnek. A művezető figyelmének ki kell terjednie a beosztott munkások teljesítményének folyamatos értékelésére, ő állapítja meg, hogy kinek van szüksége gyakorlati továbbképzésre.
Mindennek az a célja, hogy egyetlen ember se végezhessen haszontalan munkát. Japán üzleti körökben úgy vélik, hogy az ilyen beható foglalkozás a munkásokkal-alkalmazottakkal, alig ismert Magyarországon. És hogy a Japán hagyományok ápolása ne bizonyulhasson kérészéletűnek, mintegy 60 japán mérnök családostól Esztergomba költözik körülbelül 3 évi szolgálati időre.
Magától értetődik, hogy a Suzuki vállalat szigorú minőségellenőrzéssel is ragaszkodni fog azoknál a kis- és közepes méretű magyar cégeknél, amelyek alkatrészeket szállítanak az esztergomi gyárnak. Kezdetben az egyes gépkocsik 20 százaléka készül magyar alkatrészek felhasználásával, később - fokozatosan - úgyszolván minden alkatrész és tartozék magyar eredetű lesz.
Mint a japán nagykövet elmondta: a Suzuki vállalat nagyszabású beruházása más japán vállalatok érdeklődését is a magyar piacra irányította. De vannak a japán-magyar együttműködésnek más jelei is. Így például 250 fiatal magyar menedzser kéthónapos japán kiképzésének előkészületei már folyamatban vannak - az első 50 fős csoport március végén indul a Távol-Keletre. (folyt.)
1990. február 22., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Esztergomi Suzuki - 2. folyt.
|
A japán nagykövet azonban nemcsak hazája kereskedelmi érdekeinek előmozdításával indokolja a kelet-közép-európai beruházások körül kibontakozó tevékenységet - jóllehet ez is fontos szempont. Eiji Seki rámutatott arra is, hogy a virágzó és demokratikus Magyarország hozzájárulhat a térség stabilitásához. A stabilitás békét teremt - és Japán semmit sem akar annyira, mint azt hogy béke legyen az egész világon. +++
1990. február 22., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|