 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Nyers Rezső levele Mihail Gorbacsovhoz
"Nyers Rezső a Szocialista Párt
elnöke levelet küldött Mihail Gorbacsovnak, a Szovjetunió Kommunista
Pártja főtitkárának. Megelégedését fejezte ki, hogy 1989. júliusi
találkozásukon született megállapodásuknak megfelelően - ahogy ezt
akkor kezdeményezte - felgyorsult a szovjet csapatok mielőbbi
kivonásának folyamata. Nyers Rezső levelében szorgalmazta, hogy
mihamarabb kerüljön sor a megállapodás aláírására.
A Szocialista Párt elnöke hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaság
és munkavállalók számára ma már közvetlen problémát okoz a kétoldalú
kereskedelem rugalmatlan elszámolási rendszere. A tavaly júliusi
Nyers-Gorbacsov közös álláspontnak megfelelően a Szocialista Párt
részéről továbbra is fontosnak tartják és ösztönzik a mielőbbi
áttérést a konvertibilis valutában történő elszámolásra."
BBC, Panoráma:
Pártvezetők vagyonelszámolása
"A magyar parlament
ülésszakán ma bemutatkozott a vagyonelszámoltatási bizottság és
nyilvánosságra hozta, milyen tényekre kívánja alapozni működését.
Köztudott, hogy az 1990/3. törvénycikk értelmében
vagyonnyilatkozatra köteleztek minden olyan állami- és pártvezetőt,
aki 1980 óta a két parlamenti ciklus bármelyikében magas állást
töltött be.
A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség mintegy 400 személyt
érint. Azok számára, akik a mai határidőt elmulasztották, a
bizottság türelmi időt szabott. "
|
|
|
|
|
|
 |
Antall József és Manfred Wörner nyilatkozata (1. rész)
|
Baracs Dénes, az MTI tudósítója jelenti:
Brüsszel, 1990. július 18. szerda (MTI-tud.) - Történelmi
jelentőségűnek tekintem, hogy a Varsói Szerződéshez tartozó országok
közül - vagy inkább fogalmazzam úgy, hogy az ex-kommunista országok
közül - az első miniszterelnök vagyok, aki a NATO-központot
felkereste, és a NATO vezetőivel itt folytathatott tárgyalásokat -
mondotta az atlanti szövetség központjában tett látogatása után a
nemzetközi sajtó előtt tett rövid nyilatkozatában Antall József
miniszterelnök.
A magyar külpolitika elsődleges célja az európai integráció,
csatlakozásunk az Európai Közösséghez és más európai szervezetekhez.
De erre a célra mi mindig az atlanti gondolattal egységben
tekintettünk. Két világháború és a hidegháború bizonyította be Európa
és Észak-Amerika elválaszthatatlanságát. Mi az atlanti szövetséget és
az atlanti szolidaritást kiváló eszköznek tartjuk a világ és Európa
biztonsága megteremtéséhez: meggyőződésünk az - s nemcsak most, de már
korábban is úgy nyilatkoztunk -, hogy az egységes Németország
megalakulása után is a legnagyobb garanciát jelenti bármelyik ország
számára, amelynek aggálya van.
Mi úgy gondoljuk, hogy az atlanti gondolatot éppúgy népszerűsíteni
kell, mint az európai gondolatot. Az atlanti gondolat nem 1949-ben
született meg a NATO alapokmányával: a szolidaritás és együvé tartozás
az Atlanti-óceán két partja között több évszázados. Modern
civilizációnknak és kultúránknak ez éppúgy alapja, mint az európai
együvé tartozás.
Mi átadtunk egy kérelmet és egy javaslatot, amelyben jelezzük,
hogy a brüsszeli magyar nagykövet a jövőben mintegy akkreditálva lesz
a NATO-hoz is. Ezzel a hivatalos kapcsolatfelvétel is megtörtént. A
főtitkár úr novemberben Budapestre látogat, és kétoldalú
kapcsolatainkat tovább fogjuk fejleszteni.
Meggyőződésünk, hogy az európai biztonságnak az alapja a NATO
lesz. Ez egyáltalán nem irányul a Szovjetunió ellen, ellenkezőleg, a
Szovjetunió éppúgy része kell, hogy legyen az európai biztonsági
rendszernek, mint Észak-Amerika - fejezte be nyilatkozatát a magyar
miniszterelnök. (folyt.)
1990. július 18., szerda 15:53
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|