 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Nyers Rezső levele Mihail Gorbacsovhoz
"Nyers Rezső a Szocialista Párt
elnöke levelet küldött Mihail Gorbacsovnak, a Szovjetunió Kommunista
Pártja főtitkárának. Megelégedését fejezte ki, hogy 1989. júliusi
találkozásukon született megállapodásuknak megfelelően - ahogy ezt
akkor kezdeményezte - felgyorsult a szovjet csapatok mielőbbi
kivonásának folyamata. Nyers Rezső levelében szorgalmazta, hogy
mihamarabb kerüljön sor a megállapodás aláírására.
A Szocialista Párt elnöke hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaság
és munkavállalók számára ma már közvetlen problémát okoz a kétoldalú
kereskedelem rugalmatlan elszámolási rendszere. A tavaly júliusi
Nyers-Gorbacsov közös álláspontnak megfelelően a Szocialista Párt
részéről továbbra is fontosnak tartják és ösztönzik a mielőbbi
áttérést a konvertibilis valutában történő elszámolásra."
BBC, Panoráma:
Pártvezetők vagyonelszámolása
"A magyar parlament
ülésszakán ma bemutatkozott a vagyonelszámoltatási bizottság és
nyilvánosságra hozta, milyen tényekre kívánja alapozni működését.
Köztudott, hogy az 1990/3. törvénycikk értelmében
vagyonnyilatkozatra köteleztek minden olyan állami- és pártvezetőt,
aki 1980 óta a két parlamenti ciklus bármelyikében magas állást
töltött be.
A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség mintegy 400 személyt
érint. Azok számára, akik a mai határidőt elmulasztották, a
bizottság türelmi időt szabott. "
|
|
|
|
|
|
 |
Német kérdés - szovjet lap
|
Kóti Lóránt, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1990. február 28. szerda (MTI-tud.) - Számos
vonatkozásban indokolatlanok az egyesült Németországgal kapcsolatos
aggodalmak - véli Dmitrij Proektor neves szovjet történész,
germanológus a Szovjetszkaja Rosszijának adott nyilatkozatában.
A tudós szerint a mélyreható európai változások közepette
elképzelhetetlen, hogy valamely állam, akár az egyesült Németország,
a század első felére jellemző katonai megoldásokhoz folyamodjék - a
gazdasági és technológiai fejlődés elsődlegességével jellemezhető
posztindusztriális társadalomban értéküket vesztik a katonai
módszerek. Éppen a második világháború utáni helyzettől gyökeresen
eltérő jelenlegi viszonyok jelentenek biztosítékot az egyesült
Németországgal kapcsolatos félelmekkel szemben,, - vélekedik a
tudós. - Másrészt teljesen abszurd még a háború gondolata is
Európában, ahol mintegy kétszáz atomerőmű működik, s kizárt, hogy
volna olyan kormány, amely kétszáz ,,csernobilhoz,, vezető fegyveres
konfliktust robbantana ki.
A ,,2+4,, formula szerint folytatandó tárgyalásokon és a
kérdésről tartott egyébb megbeszéléseken kialakul a kollektív
biztonsági rendszer. Fontos tényező az is, hogy az összes európai
állam az összehangolt egységes fellépésben érdelkelt a német kérdés
vonatkozásában. ,,Így biztosított a kollektív fellépés az esetleges
revansista, agresszív fejleményekkel szemben,, - mondja a tudós.
A professzor szerint ugyanakkor - figyelembe véve a Varsói
Szerződés jelenlegi állapotát - bizonyos, elsősorban
morális-pszichológiai nehézségeket okozhat, ha az egyesült
Németország a NATO tagja marad. Éppen ezért a leginkább
perspektívikus megoldásnak az bizonyulhat, ha Németország csak az
Észak-Atlanti Szövetség politikai szerveinek tevékenységében venne
részt, de nem maradna tagja a katonai szövetségnek.
A tudós nézete az, hogy az egységes Németország létrejöttével
számos katonai kategóriát felül kell majd vizsgálni. Egyebek között
megváltozik a két blokk szembenállásának jellege. Szükségszerűen
változások következnek be a rugalmas reagálás doktrínájának
vonatkozásában. Ezek fontos lépést jelentenek a nem támadó jellegű
védelmi rendszer, azaz a katonai szembenállás minimumra csökkentése
szempontjából. Ilymódon közelebb kerül a ,,harmadik nulla,,, azaz a
taktikai atomfegyverek megsemmisítése, amelynek eredményeként
Európában át lehet térni a minimális elrettentés stratégiájára -
állapítja meg a szovjet történész.+++
1990. február 28., szerda 13:54
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|