|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Nyers Rezső levele Mihail Gorbacsovhoz
"Nyers Rezső a Szocialista Párt
elnöke levelet küldött Mihail Gorbacsovnak, a Szovjetunió Kommunista
Pártja főtitkárának. Megelégedését fejezte ki, hogy 1989. júliusi
találkozásukon született megállapodásuknak megfelelően - ahogy ezt
akkor kezdeményezte - felgyorsult a szovjet csapatok mielőbbi
kivonásának folyamata. Nyers Rezső levelében szorgalmazta, hogy
mihamarabb kerüljön sor a megállapodás aláírására.
A Szocialista Párt elnöke hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaság
és munkavállalók számára ma már közvetlen problémát okoz a kétoldalú
kereskedelem rugalmatlan elszámolási rendszere. A tavaly júliusi
Nyers-Gorbacsov közös álláspontnak megfelelően a Szocialista Párt
részéről továbbra is fontosnak tartják és ösztönzik a mielőbbi
áttérést a konvertibilis valutában történő elszámolásra."
BBC, Panoráma:
Pártvezetők vagyonelszámolása
"A magyar parlament
ülésszakán ma bemutatkozott a vagyonelszámoltatási bizottság és
nyilvánosságra hozta, milyen tényekre kívánja alapozni működését.
Köztudott, hogy az 1990/3. törvénycikk értelmében
vagyonnyilatkozatra köteleztek minden olyan állami- és pártvezetőt,
aki 1980 óta a két parlamenti ciklus bármelyikében magas állást
töltött be.
A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség mintegy 400 személyt
érint. Azok számára, akik a mai határidőt elmulasztották, a
bizottság türelmi időt szabott. "
|
|
|
|
|
|
|
Groningenben, magyarul (1.rész)
|
Groningen, 1990. február 28. csütörtök (MTI-Panoráma) - Hová
lett a régi áradat? Bujtás László, a szélfútta észak-hollandiai
városban, Groningenben június óta működő hungarológiai központ
fiatal vezetője korábbi tanulmányaiban ezernyolcszáz olyan magyar
földről érkezett diákot számolt össze, aki Németalföld tudós
egyetemein végezte stúdiumait.
Az első névre egy 1597 évi egyetemi listán akadt rá. Az ifjú Transylvániából érkezett, bár neve hangzása alapján az illető szász is lehetett. Egy 1627-ben érkezett diák magyarságához viszont nem férhet kétség: Gyügyei Erős Boldizsárnak hívták. 1653-ban Apáczai Csere János nevét írták fel egy holland universitas nagykönyvébe, s aztán 1900-ig még nagyon sokan jöttek. Ebben a században viszont megszakadt az áradat, először a világháború, aztán a német egyetemek vonzása, még később a Nyugat-Európával való kultúrális kapcsolatok elapadása volt az ok.
Groningenben, ahol az egyik legrégibb, nagy hírű holland egyetem működik, az utóbbi években mind több történt azért, hogy az emberi érintkezés áramát újra megindítsák a két kultúra között. Itt működik Hollandia legjelentősebb finnugor tanszéke, élén a Budapestről érkezett Honti László professzorral. Itt fő tantárgy a finn, vagy a magyar (a másik hollandiai finnugor tanszék anyagát Amszterdamban mellék-stúdiumként sajátíthatják el más szakok hallgatói). A patinás régi egyetemi épület mögé emelt korszerű, bár Honti professzor szerint kissé hideg új bölcsész fakultáson összesen harmincan akadnak, akik ezt a szakot választották, csaknem minden másodikuk számára a főnyelv a magyar.
Honti professzor szobájában - amely az órák színhelye is, krétával, táblával, a szerény létszám egy-egy évfolyamon belül önként kínálja ezt a megoldást - Frans Van Nes, egy kerek arcú holland fiú kissé habozó, ámde meglehetősen pontos magyarsággal azt magyárazza, hogy mindenképpen egzotikus nyelvet kívánt elsajátítani, s, ha mondjuk a kínait vagy a japánt választja, akkor a helyszínért el kellene mennie a világ másik felébe - a magyar és a finn csodák viszont aránylag közel vannak. Most, amikor Hollandiából egyre többen töltik szabadságukat Magyarországon, amikor Budapest visszatér Európába, három éve hozott elhatározását az élet is igazolja. Hasonlóképpen vélekedik Mieke Bába, akinek apja 56-os magyar, de otthon hollandul beszélt a család: most a Budapestről érkezett oktatóktól ,,tanulja vissza,, az apa nyelvét. (folyt.)
1990. február 28., szerda 13:41
|
Vissza »
|
|
Groningenben, magyarul (2.rész)
|
A groningeni finnugor tanszék körül összeverbuválódott az a csapat, amely immár nemcsak a tantervben szereplő stúdiumokat irányítja, hanem egyben a magyar-holland irodalmi-kultúrális csere egyik fő mozgatója is. Henry Kammer, a harmincas éveiben járó fordító, aki mintegy családi örökségként kapta a magyar kultúra iránti érdeklődését (apja is rendszeresen járt Magyarországra), több klasszikus és modern magyar regény hollandra való átültetése után nagy fába vágta fejszéjét: Emöke Bosch-Ablonczy asszonnyal együtt 50 ezer címszavas magyar-holland szótárt készít, amely közös kiadásban fog megjelenni (magyar részről az Akadémiai könyvkiadó vesz részt a vállalkozásban). A groningeni egyetemen szobát, a holland kormánytól tisztességes anyagi fedezetet kapott ehhez a nagy és hézagpótló munkához, amely a két ország közötti kulturális egyezményben is szerepel, s amelyet társával együtt három év alatt kíván elvégezni.
Jelenleg csak közvetítő nyelv (angol, német) segítségével lehetséges a komolyabb szövegfordítás - vagyis magyarul csak az tanulhat, aki már igen jól beszél németül vagy angolul, vagy más világnyelven. Viszont ha már eddig eljutott (és Hollandiában persze az angol, a német is második anyanyelvnek számít), akkor a groningeni egyetem finnugor tanszékének könyvtárában lapozgathatja a friss magyar napi- és hetilapokat, tudományos folyóiratokat, a számítógépes katalógusban magyar szerzők több ezer könyvet keresheti ki. Amikor Bárczy Géza nevénél teszünk próbát, a tihanyi alapítólevélről írt munkája jelenik meg a képernyőn: a ,,Hodu utu rea,, ősi szóformáival Groningenben is megismerkedhet a holland hallgató.
Bujtás László, a hungarológiai központ - a gyakorlatban egyelőre egy külön szoba és sok terv - igazgatója lektorként is dolgozik a groningeni egyetemen. Azt tekinti feladatának, hogy a groningeni és az amszterdami finnugor tanszék oktatóinak, a hollandiai magyarság (becslések szerint több ezer, javarészt 56 után érkezett magyar őrzi és érzi még anyanyelvét) szervezeteinek bevonásával bontakoztassa ki a nyelv, a magyar kultúra ás történelem hollandiai ápolását.
Ami a magyarországi diákok hollandiai stúdiumait illeti, a késő középkor nagy áradata aligha ismétlődik meg, de ahogy megnyílik hazánk előtt Európa, várhatólag egyre többen jönnek majd magyar földről is Hollandiába. Bujtás László is ösztöndíjjal érkezett ide először. +++
Baracs Dénes (Groningen), MTI-Panoráma
1990. február 28., szerda 13:43
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|