|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Nyers Rezső levele Mihail Gorbacsovhoz
"Nyers Rezső a Szocialista Párt
elnöke levelet küldött Mihail Gorbacsovnak, a Szovjetunió Kommunista
Pártja főtitkárának. Megelégedését fejezte ki, hogy 1989. júliusi
találkozásukon született megállapodásuknak megfelelően - ahogy ezt
akkor kezdeményezte - felgyorsult a szovjet csapatok mielőbbi
kivonásának folyamata. Nyers Rezső levelében szorgalmazta, hogy
mihamarabb kerüljön sor a megállapodás aláírására.
A Szocialista Párt elnöke hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaság
és munkavállalók számára ma már közvetlen problémát okoz a kétoldalú
kereskedelem rugalmatlan elszámolási rendszere. A tavaly júliusi
Nyers-Gorbacsov közös álláspontnak megfelelően a Szocialista Párt
részéről továbbra is fontosnak tartják és ösztönzik a mielőbbi
áttérést a konvertibilis valutában történő elszámolásra."
BBC, Panoráma:
Pártvezetők vagyonelszámolása
"A magyar parlament
ülésszakán ma bemutatkozott a vagyonelszámoltatási bizottság és
nyilvánosságra hozta, milyen tényekre kívánja alapozni működését.
Köztudott, hogy az 1990/3. törvénycikk értelmében
vagyonnyilatkozatra köteleztek minden olyan állami- és pártvezetőt,
aki 1980 óta a két parlamenti ciklus bármelyikében magas állást
töltött be.
A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség mintegy 400 személyt
érint. Azok számára, akik a mai határidőt elmulasztották, a
bizottság türelmi időt szabott. "
|
|
|
|
|
|
|
Egy- vagy kétkamarás
|
--------------------
London, 1990. február 27. (BBC, Panoráma) - Az egy- vagy kétkamarás magyar parlament kérdéséről folytatott beszélgetést budapesti munkatársunk, Szakonyi Péter Horváth Jenő országgyűlési képviselővel, az Ügyvédi Kamara elnökével, aki már az alkotmány tavalyi megvitatása során a kétkamarás rendszer mellett szállt síkra.
- Én a magam részéről amellett vagyok, hogy a kétkamarás parlamenti rendszer felelne meg a jövőben az összes érdekegyeztetést is szintetizáló parlamenti rendszernek. Sajnos, amikor az alkotmány módosítására sor került, akkor a képviselőtársak többsége, talán a korábbi felsőház nem jó tapasztalataiból vagy hagyományaiból kiindulva, ezt az elgondolást elvetette.
Ennek a megoldásnak a megvalósítása másként nem lehetséges, mint majd a végleges magyar alkotmány megalkotása során kell még egyszer tudományosan és a gyakolrati szempontokat is figyelembe véve átgondolni a témát, s én bízom abban, hogy néhány éven belül, amikor ezekre sor kerül - hiszen jónéhány jogszabály módosítása várható -, akkor áttérünk majd az európai hagyományoknak is sok országban megfelelő kétkamarás rendszerre. Gondolok itt azokra az európai országokra, ahol nem a szövetségi köztársasági lét miatt van kétkamarás rendszer, hanem azért, hogy az érdekegyeztetés megfelelő szinten megtörténhessék. (folyt.)
1990. február 27., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A magyar parlament - 1. folyt.
|
- S addig mi lesz a helyzet, hiszen a korporatív jellegű delegálási rendszer ellentétben áll a közvetlen választással, amire jelenleg ...
- Ezért nem is tudtam egyetérteni és én nem a kisebbségek érdekében, ellen szólaltam fel, de jogászként nem tudtam ezt az elvet - amit a törvénytervezetet magaként vallott - elfogadni, mert véleményem szerint ez amúgy is egy formális (...), valamilyen delegálás vagy választás útján egy-egy képviselőt egy kisebbség beküld, ez nem biztos hogy megfelelő módon biztosítja az érdekképviseletüket.
Az én álláspontom az, hogy ezt (...) mindezideig, amíg második kamara nincsen, a pártoknak kell felvállalni, a pártoknak kell a kisebbségek érdekvédelmét vállalni, és képviselőállítások során is biztosítani, hogy a területükön lévő kisebbségek érdekképviselete a párton keresztül és a megválasztott képviselőkön keresztül juttassa a hangját érvényre. +++
1990. február 27., kedd
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|