|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Nyers Rezső levele Mihail Gorbacsovhoz
"Nyers Rezső a Szocialista Párt
elnöke levelet küldött Mihail Gorbacsovnak, a Szovjetunió Kommunista
Pártja főtitkárának. Megelégedését fejezte ki, hogy 1989. júliusi
találkozásukon született megállapodásuknak megfelelően - ahogy ezt
akkor kezdeményezte - felgyorsult a szovjet csapatok mielőbbi
kivonásának folyamata. Nyers Rezső levelében szorgalmazta, hogy
mihamarabb kerüljön sor a megállapodás aláírására.
A Szocialista Párt elnöke hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaság
és munkavállalók számára ma már közvetlen problémát okoz a kétoldalú
kereskedelem rugalmatlan elszámolási rendszere. A tavaly júliusi
Nyers-Gorbacsov közös álláspontnak megfelelően a Szocialista Párt
részéről továbbra is fontosnak tartják és ösztönzik a mielőbbi
áttérést a konvertibilis valutában történő elszámolásra."
BBC, Panoráma:
Pártvezetők vagyonelszámolása
"A magyar parlament
ülésszakán ma bemutatkozott a vagyonelszámoltatási bizottság és
nyilvánosságra hozta, milyen tényekre kívánja alapozni működését.
Köztudott, hogy az 1990/3. törvénycikk értelmében
vagyonnyilatkozatra köteleztek minden olyan állami- és pártvezetőt,
aki 1980 óta a két parlamenti ciklus bármelyikében magas állást
töltött be.
A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség mintegy 400 személyt
érint. Azok számára, akik a mai határidőt elmulasztották, a
bizottság türelmi időt szabott. "
|
|
|
|
|
|
|
A katonai főügyész sajtótájékoztatója (2. rész)
|
A katonai főügyész szerint minden állampolgár jogosult, sőt köteles fellépni az alkotmányellenes törekvésekkel szemben - ám csakis törvényes eszközökkel. Erre Végvári őrnagynak is lett volna lehetősége, fordulhatott volna az Alkotmánybírósághoz, a köztársasági elnökhöz vagy az Országgyűlés illetékes bizottságához. Nem lehet törvényellenesen eljárni a még Alkotmányellenes tevékenység feltárása érdekében sem, de ezt az indítékot ezúttal az ügy elbírálásánál nyomatékosan figyelembe vették. Így vádat nem emeltek, de megrovásban részesítették a ,,lehallgatási botrány,, kirobbantóját.
Dr. Kámán József részletesen ismertette a határozatok indokolását, s kitért a - mint mondotta - korrekt, pártsemlegesen végzett nyomozás körülményeire is. Szólt arról, hogy be kellett szerezniük az e területre vonatkozó több mint száz különböző jogszabályt. Hozzátette: az új Országgyűlés alapvető feladata lesz e kérdéskör áttekintése, s törvényi szabályozása. E tevékenységről 1975-től titkos kormányhatározat, illetve miniszterelnök-helyettesi utasítás rendelkezett, amelyek felhatalmazták a belügyminisztert a szervezet működésének szabályozására. E két jogszabály már keletkezése időpontjában is az alkotmányba ütközött. A belső biztonsági szolgálat feladatát valójában a politikai vezetés határozta meg, döntött arról, hogy ki minősül ellenzékinek, ki ellenségesnek. A vezérőrnagy emlékeztetett arra, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt vezető szerepét az elmúlt év október 23-ig az Alkotmány deklarálta. E szabály kiiktatását követően új helyzet állt elő a belső biztonsági szolgálat tevékenységében is - amelyet egyébként az ügyészség sohasem felügyelt. Azonban a többpártrendszer keretei között, már alkotmányellenes módon, továbbra is gyűjtöttek politikai információkat, s napi jelentésekben rögzítették azokat. Ilyen információkat gyakorlatilag minden pártról, szervezetről, tömörülésről és szerveződésről összeállítottak. Zömét egyébként - mint a titkos tevékenység ,,mellékterméke,, - a közvélemény előtt ismert volt, s nem utalt semmilyen törvénybe ütköző tevékenység gyanújára.
A napi jelentéseket megkapták az osztályvezetők és a belügyminiszter állambiztonsági helyettese. Ez utóbbi titkárságán - más csoportfőnökségek jelentéseivel együtt - összegezték a Belügyminisztérium vezetése számára. Itt azonban már nem tüntették fel az értesülés forrását. A fontosabbnak ítélt politikai információkból külön jelentéseket készítettek a kormány elnökének és illetékes tagjának. (folyt.köv.)
1990. február 26., hétfő 18:30
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|