![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
Nyers Rezső levele Mihail Gorbacsovhoz
"Nyers Rezső a Szocialista Párt
elnöke levelet küldött Mihail Gorbacsovnak, a Szovjetunió Kommunista
Pártja főtitkárának. Megelégedését fejezte ki, hogy 1989. júliusi
találkozásukon született megállapodásuknak megfelelően - ahogy ezt
akkor kezdeményezte - felgyorsult a szovjet csapatok mielőbbi
kivonásának folyamata. Nyers Rezső levelében szorgalmazta, hogy
mihamarabb kerüljön sor a megállapodás aláírására.
A Szocialista Párt elnöke hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaság
és munkavállalók számára ma már közvetlen problémát okoz a kétoldalú
kereskedelem rugalmatlan elszámolási rendszere. A tavaly júliusi
Nyers-Gorbacsov közös álláspontnak megfelelően a Szocialista Párt
részéről továbbra is fontosnak tartják és ösztönzik a mielőbbi
áttérést a konvertibilis valutában történő elszámolásra."
BBC, Panoráma:
Pártvezetők vagyonelszámolása
"A magyar parlament
ülésszakán ma bemutatkozott a vagyonelszámoltatási bizottság és
nyilvánosságra hozta, milyen tényekre kívánja alapozni működését.
Köztudott, hogy az 1990/3. törvénycikk értelmében
vagyonnyilatkozatra köteleztek minden olyan állami- és pártvezetőt,
aki 1980 óta a két parlamenti ciklus bármelyikében magas állást
töltött be.
A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség mintegy 400 személyt
érint. Azok számára, akik a mai határidőt elmulasztották, a
bizottság türelmi időt szabott. "
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Felcím: Torgyán megfurta a kárpótlási törvényt? Főcím: Két
vélemény egy különös felszólalásról
|
![](../img/spacer.gif)
Budapest, 1990. december 12. Kedd (MTI-Press)
A kárpótlás körüli vita lassan egy éve folyik, hiszen ez a téma már az országgyűlési választások idején is a kampányháború középpontjában állt. Többször úgy tünt: a probléma szétfeszíti a koalíciót, máskor pedig közelinek látszott a megegyezés. Ez utóbbira engedett következtetni az a tény, hogy a kormány a parlament hétfői ülésén beterjesztette a régen várt dokumentumot, melynek címe: "Törvényjavaslat a tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által 1949. június 8-a után az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról". Az ülésen bombaként robbant Torgyán József - a Kisgazdapárt frakcióvezetője - napirend előtti felszólalása, melyben közölte, pártja még tárgyalási alapnak sem hajlandó elfogadni a szóban forgó dokumentumot. Soltész Istvántól, az országgyűlés főtitkárától azt kérdeztük, befolyásolja-e mindez a törvényjavaslat parlamenti sorsát? - Ha a kormány egy törvényjavaslatot benyújt, azt a parlamentnek meg kell tárgyalnia, ebben nem mérlegelhet, csak arról dönthet, hogy mikor vitatja meg. Ennek a törvénynek a tárgyalásában a kormány sürgősséget kért. Ez a házszabályok értelmében azt jelenti, hogy a sürgősségről való döntést követő ülésnapon kell napirendre tűzni a javaslatot, ha a bizottságok eleget tettek az előkészítés megkívánt feltételeinek. Tekintettel arra, hgoy a kormány az elmúlt időszakban szinte csak sürgős törvényeket terjesztett a parlament elé, ez az idő természetesen kitolódik. Úgy tűnik, hogy ebben az évben már nem tárgyalják meg a képviselők ezt a törvénytervezetet. Az első időpont, ahol a parlament egy törvényjavaslat sorsáról dönthet, az az általános vita vége. Ennek lezárása után vagy részletes vitára bocsátja a törvényjavaslatot, vagy pedig átdolgozásra visszaadja az előterjesztőnek, többségi szavazattal. Ilyenre az új parlament időszakában nem került még sor. A részletes vita során módosító javaslatok merülhetnek fel, így ezekkel korrigálható egy törvény. Természetesen még az is előfordulhat, hogy részletes vita után vetik el a törvényjavaslatot. (folyt.)
1990. december 12., szerda 13:16
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|