 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Nyers Rezső levele Mihail Gorbacsovhoz
"Nyers Rezső a Szocialista Párt
elnöke levelet küldött Mihail Gorbacsovnak, a Szovjetunió Kommunista
Pártja főtitkárának. Megelégedését fejezte ki, hogy 1989. júliusi
találkozásukon született megállapodásuknak megfelelően - ahogy ezt
akkor kezdeményezte - felgyorsult a szovjet csapatok mielőbbi
kivonásának folyamata. Nyers Rezső levelében szorgalmazta, hogy
mihamarabb kerüljön sor a megállapodás aláírására.
A Szocialista Párt elnöke hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaság
és munkavállalók számára ma már közvetlen problémát okoz a kétoldalú
kereskedelem rugalmatlan elszámolási rendszere. A tavaly júliusi
Nyers-Gorbacsov közös álláspontnak megfelelően a Szocialista Párt
részéről továbbra is fontosnak tartják és ösztönzik a mielőbbi
áttérést a konvertibilis valutában történő elszámolásra."
BBC, Panoráma:
Pártvezetők vagyonelszámolása
"A magyar parlament
ülésszakán ma bemutatkozott a vagyonelszámoltatási bizottság és
nyilvánosságra hozta, milyen tényekre kívánja alapozni működését.
Köztudott, hogy az 1990/3. törvénycikk értelmében
vagyonnyilatkozatra köteleztek minden olyan állami- és pártvezetőt,
aki 1980 óta a két parlamenti ciklus bármelyikében magas állást
töltött be.
A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség mintegy 400 személyt
érint. Azok számára, akik a mai határidőt elmulasztották, a
bizottság türelmi időt szabott. "
|
|
|
|
|
|
 |
Az Állami Vagyonügynökség sajtótájékoztatója (1. rész)
|
1990. június 1., péntek - Az Állami Vagyonügynökségnek a
jövőben a kormányzat részeként kellene működnie, ügyvezető
igazgatóját, illetve az igazgatóság tagjait azonban a Parlament
választaná meg - hangsúlyozta Tömpe István, az Állami
Vagyonügynökség ügyvezető igazgatója pénteki sajtótájékoztatóján.
A Vagyonügynökség létrehozásakor is ilyen elképzelés volt de
abban az időben a Parlament és a kormány között bizalmi válság
alakult ki, az Országgyűlés nem fogadta el a javaslatot. Napjainkra
viszont igazolódott, hogy a privatizáció ellenőrzésekor az
ügynökségnek napi kapcsolatban kell állnia a szakminisztériumokkal.
Mindez megoldódna, ha a jövőben a vagyonügynökség a kormányzati
munka részese lenne. A Parlamentnek viszont hatásos ellenőrzést
biztosítana, ha az Országgyűlés választaná a Vagyonügynökség
vezetőit. A külföldi, nyugati példák is azt bizonyítják, hogy
hatásos parlamenti kontroll mellett ment végbe a privatizáció. Az
Országgyűlésnek kellene meghatározni, hogy a privatizáció során
befolyt pénz a költségvetést, vagy a vállatot táplálja. Az ÁVÜ
megítélése szerint ennek az összegnek a gazdaság általános
fellendítését kell szolgálnia, s ettől függetlenül indokolt kezelni
az államadósság problémáját.
Tömpe István elmondotta, hogy a március 1-jétől tevékenykedő
vagyonügynökség még kevés tapasztalatot szerzett és szerepkörét a
hibákon keresztül tanulja, formálja. Az esetek többségében állami
érdekeket képviseltek, ugyanakkor a privatizációban érintett
vállalatok vezetőivel megegyezésre törekedtek és erre törekszenek a
jövőben is. A privatizáció egyik jó példájaként említette meg az
IBUSZ Rt. tervezett nyilvános privatizációját, majd tőzsdei
bevezetését. Egy másikról, a Vegytek példájáról szólva annak
vegyesvállalati elképzelésével kapcsolatban hangsúlyozta: ez a
vállalatalapítás is bizonyítja, hogy az ÁVÜ nem megvétózni akarja az
egyes privatizációkat, az ennek kapcsán jelentkező
vállalatalapításokat, hanem a legoptimálisabb megoldást keresi.
Ugyanilyen álláspontból vizsgálják a Ganz Danubius Hajóépítő Rt., és
az Ikarus körül kialakult helyzetet is. (folyt. köv.)
1990. június 1., péntek 17:42
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|