 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Nyers Rezső levele Mihail Gorbacsovhoz
"Nyers Rezső a Szocialista Párt
elnöke levelet küldött Mihail Gorbacsovnak, a Szovjetunió Kommunista
Pártja főtitkárának. Megelégedését fejezte ki, hogy 1989. júliusi
találkozásukon született megállapodásuknak megfelelően - ahogy ezt
akkor kezdeményezte - felgyorsult a szovjet csapatok mielőbbi
kivonásának folyamata. Nyers Rezső levelében szorgalmazta, hogy
mihamarabb kerüljön sor a megállapodás aláírására.
A Szocialista Párt elnöke hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaság
és munkavállalók számára ma már közvetlen problémát okoz a kétoldalú
kereskedelem rugalmatlan elszámolási rendszere. A tavaly júliusi
Nyers-Gorbacsov közös álláspontnak megfelelően a Szocialista Párt
részéről továbbra is fontosnak tartják és ösztönzik a mielőbbi
áttérést a konvertibilis valutában történő elszámolásra."
BBC, Panoráma:
Pártvezetők vagyonelszámolása
"A magyar parlament
ülésszakán ma bemutatkozott a vagyonelszámoltatási bizottság és
nyilvánosságra hozta, milyen tényekre kívánja alapozni működését.
Köztudott, hogy az 1990/3. törvénycikk értelmében
vagyonnyilatkozatra köteleztek minden olyan állami- és pártvezetőt,
aki 1980 óta a két parlamenti ciklus bármelyikében magas állást
töltött be.
A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség mintegy 400 személyt
érint. Azok számára, akik a mai határidőt elmulasztották, a
bizottság türelmi időt szabott. "
|
|
|
|
|
|
 |
Hogyan választunk majd önkormányzati képviselőt és
polgármestert? (1.rész)
|
1990. junius 1., péntek - A Belügyminisztérium Választási
Irodája elkészítette az önkormányzati képviselő testületek tagjai és
a polgármesterek választásának törvénytervezetét. Tóth Zoltán, az
iroda vezetője az MTI munkatársának érdeklődésére elmondta: a
választási szisztéma kidolgozásánál figyelembe vették az ország
politikai tagoltságát; így például azt, hogy 2300 településen
kétezernél kevesebben élnek, s ezen falvak többségében csak kevés
párt rendelkezik önálló szervezettel. Ezért ezeken a településeken
úgynevezett szabad, kislistás választást terveznek. Ennek lényege,
hogy valamennyi jelölt neve felkerül a szavazólapra, s közülük a
választók annyi jelöltre szavazhatnak, ahány tagja a képviselő
testületnek lehet.
A 2000-nél több lakosú községekben és a 100 ezernél kevesebb
lakosú városokban a képviselő testület tagjait egyéni
választókerületekben választják meg, hasonlóan az országgyűlési
választásokhoz. Egy-egy településen annyi válaztókerületet
alakítanak ki, ahány tagja lehet majd a képviselőtestületnek. A 100
ezernél több lakosú városokban és a fővárosi kerületekben a tervek
szerint a képviselők kétharmadát egyéni választókerületekben,
egyharmadát pedig a szavazatok második értékelésével, listákról
választanák meg. Ez az úgynevezett egy szavazatot kétszer értékelő
választási rendszer. Lényege: a választópolgár az egyéni
választókerület jelöltjére adja le szavazatát. A társadalmi szervek,
pártok által indított listákra nem kell szavazni, azonban a
társadalmi szerv által támogatott jelöltekre leadott voksokat külön
is összesítik, s a pártok ezen szavazatok arányában részesülhetnek a
mandátumok egyharmadából. Természetesen a nagyvárosokban más
választási rendszer is elképzelhető, például a listás szavazás,
amelyen a független jelöltek is indulhatnak.
Tóth Zoltán hangsúlyozta: a tervezet nagy hangsúlyt helyez a
nemzetiségi, kisebbségi jogok védelmére. Ezért ha egy településen
nem alakítható ki olyan egyéni választókerület, amelyben a
kisebbségi csoportoknak esélyük van arra, hogy önkormányzati
képviselői válasszanak, akkor számukra legalább még egy
választókerületet kell kialakítani. (folyt.köv.)
1990. június 1., péntek 10:54
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|