 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Nyers Rezső levele Mihail Gorbacsovhoz
"Nyers Rezső a Szocialista Párt
elnöke levelet küldött Mihail Gorbacsovnak, a Szovjetunió Kommunista
Pártja főtitkárának. Megelégedését fejezte ki, hogy 1989. júliusi
találkozásukon született megállapodásuknak megfelelően - ahogy ezt
akkor kezdeményezte - felgyorsult a szovjet csapatok mielőbbi
kivonásának folyamata. Nyers Rezső levelében szorgalmazta, hogy
mihamarabb kerüljön sor a megállapodás aláírására.
A Szocialista Párt elnöke hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaság
és munkavállalók számára ma már közvetlen problémát okoz a kétoldalú
kereskedelem rugalmatlan elszámolási rendszere. A tavaly júliusi
Nyers-Gorbacsov közös álláspontnak megfelelően a Szocialista Párt
részéről továbbra is fontosnak tartják és ösztönzik a mielőbbi
áttérést a konvertibilis valutában történő elszámolásra."
BBC, Panoráma:
Pártvezetők vagyonelszámolása
"A magyar parlament
ülésszakán ma bemutatkozott a vagyonelszámoltatási bizottság és
nyilvánosságra hozta, milyen tényekre kívánja alapozni működését.
Köztudott, hogy az 1990/3. törvénycikk értelmében
vagyonnyilatkozatra köteleztek minden olyan állami- és pártvezetőt,
aki 1980 óta a két parlamenti ciklus bármelyikében magas állást
töltött be.
A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség mintegy 400 személyt
érint. Azok számára, akik a mai határidőt elmulasztották, a
bizottság türelmi időt szabott. "
|
|
|
|
|
|
 |
Országgyűlés - első nap (39. rész)
|
A bér tehát valódi költségtényezővé válik, amit éppúgy meg kell
fizetni, mint például az anyagot, az energiát. Ebben a
bérmechanizmusban nem az alacsony szinten tartott bérekkel lehet
nyereséges gazdálkodást folytatni, hanem a teljesítményeket
értékelő, honoráló bérszínvonallal, az úgynevezett kapun belüli
munkanélküliség felszámolásával.
A bérreform második eleme a költségvetési szervek béreinek
állami alakítása, ahol az államnak közvetlen bérpolitikát kell
gyakorolnia.
Ez több elemből állhat: az egyik az e téren kialakult
bérfeszültségek fokozatos felszámolása, a népgazdaság más ágaihoz
képesti elmaradás megszüntetése, a másik a gazdaság egészében
bekövetkező bérnövekedés és a költségvetési szervek dolgozóinak
bérautomatizmusa közötti összhang megteremtése. Ez az állami
költségvetés feladata, ami egyetlen év alatt nem oldható meg. Az
idén a kormány az egészségügyben és az oktatásban már hozzákezdett e
program megvalósításához, ezt kell folytatnunk és lehetőleg
gyorsítanunk a következő években. Végül a bérreform harmadik eleme
lehet egy-egy konkrét társadalmi jövedelem beépítése a bérekbe,
kompenzáció formájában. Ez attól függ, hogy a költségvetési reform
keretében mely állami feladatok megvalósítását célszerű a lakosság
közvetlen döntésére, vásárlásaira bízni. Egy naptári fordulónaphoz
kötött teljes körű, a kialakult bérarányokat és bérszínvonalat
egycsapásra központi állami intézkedésekkel megváltoztató
bérreformnak semmilyen realitása nincs - szögezte le a
pénzügyminiszter.
- Az államháztartási reform egyik nagy területe a társadalmi
közkiadások reformja. Ennek keretében világos és határozott
funkciómegosztásra kell törekednünk az állam, az önkormányzatok, a
vállalatok és a lakosság között. A munkamegosztás végeredménye
csakis az állam szerepvállalásának csökkenése lehet. Ugyanakkor,
ahol az állam részvétele megmarad a feladatok ellátásában, ott
biztosítani kell az állami feladat-finanszírozás garanciáit,
értékállandóságát és szakmai megalapozottságát. Ezen a téren is
nélkülözhetetlen a szervezetsemleges állami támogatások rendszerének
kiépítése, ami azonos állami feladatok ellátásához azonos támogatást
nyújt, függetlenül attól, hogy a feladatot állami intézmény,
magánvállalkozás, egyesület, társadalmi szerv vagy egyházi,
felekezeti intézmény látja el. (foly.köv.)
1989. június 27., kedd 20:04
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|