Rendszerváltás és az MTI

	Ülést tartott az MSZMP Politikai Bizottsága - szóvivői tájékoztató (5. rész)
A vita alapján elsősorban a centralizmust kell újraértelmezni; a testület egyértelműen elutasította a merev, egy centrumból történő irányítás gyakorlatát. A káderhatáskörök módosításával kapcsolatban elhangzott, hogy a Minisztertanács átalakításakor a minisztereket a kormány, illetve az Országgyűlés jelöli. Az MSZMP az országgyűlési képviselők útján támogathatja a jelölteket; politikai eszközeivel akar és tud befolyást gyakorolni a különböző posztokra történő jelölésnél. Természetesen lesznek olyan funkciók, amelyeknek betöltésénél a párt nem kíván véleményt nyilvánítani. Az ülésen - mint a szervezeti szabályzat lényeges eleme - szóba került a platformszabadság ügye is. Elhangzott: nincs ellentmondás Pozsgay Imre és Grósz Károly felfogása között atekintetben, hogy a reformkörök a párton belül horizontálisan szerveződhetnek és véleményt cserélhetnek, ugyanakkor egy olyan szervezeti elkülönülést, amely magában hordozza egy felülről lefelé irányított pártszárny létrejöttét, egyik vezető sem tart elfogadhatónak. A szakértők megerősítették: a reformkörök egymással folytatott párbeszéde - így a kecskeméti reformműhely-tanácskozás is - a platformszabadság fogalomkörébe tartozik. A cezúra, a frakció és a platform között a vertikális szerveződés kérdésében húzható meg. A párttörvény tervezetével összefüggésben elmondták, hogy a tervezetet az Igazságügyi Minisztérium, mint jogalkotásra jogosult állami szerv nyújtotta be megvitatásra a Politikai Bizottsághoz, amely kialakította ezzel kapcsolatos álláspontját. E törvény nem tartalmazza, hogy az anyagi kondícionálás taglétszám szerint történne. Az állami költségvetésből származó támogatás 25 százaléka egyenlő arányban oszlik meg a pártok között, a fennmaradó rész pedig a választásokon való sikeres szereplés arányában. Felvetődött a tájékoztatón az is: vajon megváltozik-e a KEB szerepe, amennyiben az alapszervezetek jogosítványa lesz a tagfelvétel és a kizárás. A szakértők kifejtették: amennyiben az alapszervezet taggyűlése és a párttag között vita alakul ki, igazságtevő szerepe a helyi pártszervezet vezetőségének lesz. A mérvadó azonban a taggyűlés döntése. A KEB feladatköre szűkül. A munkahelyeken a jövőben nem regisztrálják, hogy a dolgozó tagja-e valamelyik pártnak. Végül a helyettes szóvivő bejelentette: Jassó Mihály, a Budapesti Pártbizottság első titkára tájékoztatta a Politikai Bizottságot: a dolgozók ezen a május 1-jén is felvonulnak, s a Felvonulási téren beszéd hangzik el a szakszervezeti mozgalom és az MSZMP részéről is. (MTI) 1989. április 19., szerda 21:21
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »