![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
Nyers Rezső levele Mihail Gorbacsovhoz
"Nyers Rezső a Szocialista Párt
elnöke levelet küldött Mihail Gorbacsovnak, a Szovjetunió Kommunista
Pártja főtitkárának. Megelégedését fejezte ki, hogy 1989. júliusi
találkozásukon született megállapodásuknak megfelelően - ahogy ezt
akkor kezdeményezte - felgyorsult a szovjet csapatok mielőbbi
kivonásának folyamata. Nyers Rezső levelében szorgalmazta, hogy
mihamarabb kerüljön sor a megállapodás aláírására.
A Szocialista Párt elnöke hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaság
és munkavállalók számára ma már közvetlen problémát okoz a kétoldalú
kereskedelem rugalmatlan elszámolási rendszere. A tavaly júliusi
Nyers-Gorbacsov közös álláspontnak megfelelően a Szocialista Párt
részéről továbbra is fontosnak tartják és ösztönzik a mielőbbi
áttérést a konvertibilis valutában történő elszámolásra."
BBC, Panoráma:
Pártvezetők vagyonelszámolása
"A magyar parlament
ülésszakán ma bemutatkozott a vagyonelszámoltatási bizottság és
nyilvánosságra hozta, milyen tényekre kívánja alapozni működését.
Köztudott, hogy az 1990/3. törvénycikk értelmében
vagyonnyilatkozatra köteleztek minden olyan állami- és pártvezetőt,
aki 1980 óta a két parlamenti ciklus bármelyikében magas állást
töltött be.
A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség mintegy 400 személyt
érint. Azok számára, akik a mai határidőt elmulasztották, a
bizottság türelmi időt szabott. "
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Reformműhely tanácskozás Kecskeméten (4. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
Pozsgay Imre ezzel kapcsolatban utalt arra az előzetes híresztelésre, miszerint a tanácskozáson pártszakadás várható. E megoldás veszélyeit kifejtve hangsúlyozta: nem híve annak, hogy a lelkileg, politikailag, szellemileg a jelenleg kialakulatlan helyzeben a párttal azonosulni nem tudók egyfajta erőszerveződés alapján kiváljanak vagy szakitsanak az MSZMP-vel. Nem elvi okokból; az ország helyzete és praktikus követelmények szempontjából nem látja reálisnak a pártszakadást. A kialakult bizalmi válság és a nagy mértékű morális teher csak együtt vállalható a párttal, a pártnak azokkal a tagjaival, akikben megvan a morális felkészültség, tartás és megújulási szándék. Hozzátette: nincs megválaszolva viszont az a kérdés, hogy összetartható-e a párt. Véleménye szerint igen, ha megtalálja az öntisztuláshoz szükséges eszközöket. Az MSZMP szervezeti elveit a gondolkodás és a platformszabadság jegyében, a párton belüli józan kooperáció érdekében újra kell gondolni - hangsúlyozta a továbbiakban. Enélkül a gondolkodás szabadsága és az abból kialakuló új megoldások keresése állandóan a veszélyeztetettség és a fenyegetettség határán mozog. Kifejtette: ilyen szervezeti normák mellett mindig annak kockázatosabb a helyzete, aki valamit kigondol és javasol, mert ráfogható, hogy bomlasztó tevékenységet folytat, szét akarja zülleszteni a párt szervezetét, megfeledkezve arról, hogy az MSZMP történelmében bizonyíthatóan a ridegség okozta a gondolat befogadását keletkezésekor. Ebből a helyzetből kell az MSZMP-nek új értékek, eszmék keresése jegyében kilábalni ahhoz, hogy együttmaradva, a konkrét politikai felelősséget elviselni, a megújulásra felkészülni tudó emberek politikai erőt alkothassanak egy olyan infrastruktúra birtokában, amelyet a párt szervezete jelent - mutatott rá Pozsgay Imre. A továbbiakban arról szólva, hogy milyen legyen az MSZMP viszonya a többi politikai szerveződéshez, kijelentette: folytatni kell a tárgyalásokat - nem rögtönzésekkel -, akár egy műhely keretein belül is megtalálva a megoldást. Véleménye szerint ugyanis az egész nemzeti fejlődés szempontjából hasznos, ha létrejönnek a még szunnyadó erőkből a szervezetek, különböző intézmények. Az ugyanis, hogy melyik áll meg a lábán, nem kis mértékben múlik az MSZMP erőnlétén, szervezettségén, kapcsolatképességén, s azon, hogyan állja a versenyt az ellenzékkel folytatott polémiában. A politikai intézményrendszer reformjáról szólva megismételte azt a korábbi véleményét, hogy ez a gazdasági reform nélkül önmagában nem vezet eredményre. A téma napirendre tűzését mégis indokolja az, hogy addig a gazdaság sem tud igazán megmozdulni, amíg a politika foglya. (folyt. köv.)
1989. április 15., szombat 19:40
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|