![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
Nyers Rezső levele Mihail Gorbacsovhoz
"Nyers Rezső a Szocialista Párt
elnöke levelet küldött Mihail Gorbacsovnak, a Szovjetunió Kommunista
Pártja főtitkárának. Megelégedését fejezte ki, hogy 1989. júliusi
találkozásukon született megállapodásuknak megfelelően - ahogy ezt
akkor kezdeményezte - felgyorsult a szovjet csapatok mielőbbi
kivonásának folyamata. Nyers Rezső levelében szorgalmazta, hogy
mihamarabb kerüljön sor a megállapodás aláírására.
A Szocialista Párt elnöke hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaság
és munkavállalók számára ma már közvetlen problémát okoz a kétoldalú
kereskedelem rugalmatlan elszámolási rendszere. A tavaly júliusi
Nyers-Gorbacsov közös álláspontnak megfelelően a Szocialista Párt
részéről továbbra is fontosnak tartják és ösztönzik a mielőbbi
áttérést a konvertibilis valutában történő elszámolásra."
BBC, Panoráma:
Pártvezetők vagyonelszámolása
"A magyar parlament
ülésszakán ma bemutatkozott a vagyonelszámoltatási bizottság és
nyilvánosságra hozta, milyen tényekre kívánja alapozni működését.
Köztudott, hogy az 1990/3. törvénycikk értelmében
vagyonnyilatkozatra köteleztek minden olyan állami- és pártvezetőt,
aki 1980 óta a két parlamenti ciklus bármelyikében magas állást
töltött be.
A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség mintegy 400 személyt
érint. Azok számára, akik a mai határidőt elmulasztották, a
bizottság türelmi időt szabott. "
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Reformműhely tanácskozás Kecskeméten (2. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
- Minden gondolatra, eszmei támaszra szüksége van az MSZMP-nek és az országban élő reformerőknek ahhoz, hogy megtalálják közösen a társadalmi, politikai és gazdasági válságból kivezető utat, s ezen az úton minél többen kövessék - hangsúlyozta vitaindító előadásának bevezetőjében Pozsgay Imre. Kifejtette: az MSZMP soron lévő kongresszusára történő felkészülés, programnyilatkozatának előkészítése céljával hívták össze a reformműhely tanácskozást. Ez az eszmecsere nagy feladatot, fontos szerepet vállalhat abban, hogy a reform elszánt hívei, azt következetesen végigvinni akaró politikai erői egymás között megfelelően tudjanak kommunikálni. Megállapította: bár a reformóhaj, a reformszándék és az arra való elszántság növekvőben van a pártban, éppúgy mint a társadalomban, a szótértés dolgában még ütközetek, zavarok is tapasztalhatók. A továbbiakban röviden kifejtette téziseit néhány, a reformmal összefüggő társadalompolitikai kérdésről, tennivalóról, a párt esélyeiről a reformfolyamatban. Rámutatott: az elmúlt csaknem egy esztendő nyíltabb politikai küzdelmeiben láthatóvá vált, hogy az MSZMP, a párt- és a társadalmi közvélemény küzdelmeeinek nyomán koncepcionálisan változott a reformhoz való viszonyban. Ez is megerősítette a felismerést, hogy gyökeres politikai átalakulás és alapvető modellváltás nélkül nem lesz esélye semmiféle más reformkezdeményezésnek az országban. Akik elfogadják, hogy politikai reform szükséges, s ennek modellváltással kell együttjárnia, azoknak végig kell gondolniuk annak valamennyi politikai konzekvenciáját. Arra a felismerésre nem kis vívódás és bizonyos mozgalmak markáns igénybejelentése nyomán eljutott az MSZMP, hogy pluralista politikai berendezkedés lesz az országban, amelyben a politikai tagoltság versenyhelyzetet teremtő, többpártrendszer formájában nyilvánul meg. Bizonyos alternatívákat azonban kizár a politikai mozgástérből, s felfedezhető még a monolitikus és monopolisztikus hatalomgyakorlás megnyilvánulása is. Gond, hogy ma még a nyílt politikai versenyhelyzetben akadozik a nyilvánosság felhasználása, s ez újabb és újabb feszültségeket teremt - emelte ki az államminiszter. Válságba sodró helyzettel kell számolnia a jelenleg hatalmat gyakorló MSZMP-nek, hiszen viselnie kell négy évtized gazdálkodásáért a felelősséget - hangsúlyozta a továbbiakban. Viselnie kell azt a terhet is, amelyet a bizalomvesztés okozott a társadalomban, elsősorban az utóbbi másfél-két évtized elhúzódó válságának következményeként, a válság kezelésében alkalmazott módszerek eredménytelensége miatt. (folyt. köv.)
1989. április 15., szombat 19:35
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|