 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Nyers Rezső levele Mihail Gorbacsovhoz
"Nyers Rezső a Szocialista Párt
elnöke levelet küldött Mihail Gorbacsovnak, a Szovjetunió Kommunista
Pártja főtitkárának. Megelégedését fejezte ki, hogy 1989. júliusi
találkozásukon született megállapodásuknak megfelelően - ahogy ezt
akkor kezdeményezte - felgyorsult a szovjet csapatok mielőbbi
kivonásának folyamata. Nyers Rezső levelében szorgalmazta, hogy
mihamarabb kerüljön sor a megállapodás aláírására.
A Szocialista Párt elnöke hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaság
és munkavállalók számára ma már közvetlen problémát okoz a kétoldalú
kereskedelem rugalmatlan elszámolási rendszere. A tavaly júliusi
Nyers-Gorbacsov közös álláspontnak megfelelően a Szocialista Párt
részéről továbbra is fontosnak tartják és ösztönzik a mielőbbi
áttérést a konvertibilis valutában történő elszámolásra."
BBC, Panoráma:
Pártvezetők vagyonelszámolása
"A magyar parlament
ülésszakán ma bemutatkozott a vagyonelszámoltatási bizottság és
nyilvánosságra hozta, milyen tényekre kívánja alapozni működését.
Köztudott, hogy az 1990/3. törvénycikk értelmében
vagyonnyilatkozatra köteleztek minden olyan állami- és pártvezetőt,
aki 1980 óta a két parlamenti ciklus bármelyikében magas állást
töltött be.
A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség mintegy 400 személyt
érint. Azok számára, akik a mai határidőt elmulasztották, a
bizottság türelmi időt szabott. "
|
|
|
|
|
|
 |
Alkotmányos alapelvek a külpolitikáról - Kótai Géza nyilatkozata (1. rész)
|
1989. január 31., kedd - Az új szerkezeti felépítésű Alkotmány alapvető elvei között szabályozza az államnak és a társadalom tagjainak, szervezeteinek nemzetközi kapcsolataira vonatkozó legfontosabb normákat, amelyek egyben a Magyar Népköztársaság külpolitikájának alapelvei is. Az új Alkotmány szabályozási koncepciójának kidolgozásával kapcsolatban Kótai Géza, az MSZMP KB Nemzetközi Pártkapcsolatok Osztályának vezetője nyilatkozott Kun Erzsébetnek, az MTI főmunkatársának.
- Belső társadalmi viszonyaink demokratikus átalakulása,
mindenekelőtt az egyesülésről szóló törvény életbe lépése, új
helyzetet alakíthat ki nemzetközi tevékenységünk számára. Ez új
követelményeket jelent az alkotmányozási munkában - hangsúlyozta. A
nemzetközi tevékenység többé nem a diplomaták, a hagyományos
társadalmi és tömegszervezetek monopóliuma. Ezért szükséges, hogy az
új Alkotmány világosan összefoglalja azokat az elveket, alapvető
nemzeti érdekeket, amelyek tiszteletben tartása egyaránt kötelező
nemzetközi kapcsolataink valamennyi résztvevője számára. Ezt
elsődlegesen nem tiltó, hanem megerősítő jelleggel célszerű az
alaptörvénybe foglalni, hogy az egyesületek, az újonnan alakuló
autonom szerveződések nemzetközi szerepvállalása, terebélyesedő
külkapcsolatai hasznosan egészíthessék ki nemzeti érdekeink külhoni
képviseletének gyakorlatát, s új vonásokkal, hitelesen
gazdagíthassák a világban rólunk kialakított képet.
- A konkrét szabályozások szükségességével kapcsolatban
indokoltnak tartom, hogy az alaptörvény világosan meghatározza: a
magyar állam intézményei és polgárai, a Magyarországon működő
pártok, szervezetek, egyesülések és tagjaik nemzetközi
tevékenységükben nem sérthetik az Egyesült Nemzetek Szervezetének
Alapokmányában rögzített elveket, a magyar törvényhozás által
becikkelyezett nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségeket,
az emberi jogok általános érvényű szabályait, valamint az európai
béke, biztonsági és együttműködési rendszer elveit és normáit. Ez a
körülmény azonban semmiképp sem jelentheti annak igényét, hogy e
szervezetek és személyek nemzetközi állásfoglalásaikban az állam
külpolitikáját részletkérdésekben is egyöntetűen képviseljék. Nem
zárhatja ki a konkrét aktuálpolitikai lépések bírálatát sem,
feltéve, hogy a kritika módja és formája egészében véve összhangban
van a nemzeti érdekekkel. (folyt.köv.)
1989. január 31., kedd 12:28
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|