Rendszerváltás és az MTI

	Összeül az Országgyűlés (1.rész)
1989. június 26., hétfő - A politikai egyeztető tárgyalások legutóbbi fordulójának megállapodási nyomán erős diétára fogott napireddel kezdi meg munkáját kedd délelőtt 10 órakor az Országgyűlés. A Ház ülésszakának megnyitását ezúttal szinte az utólsó pillanatig némi bizonytalanság övezte, hiszen a pártok és társadalmi szervezetek érdemivé vált politikai alkudozása még a megnyitást közvetlenül megelőző napon is formálta a törvényhozás elé kerülő törvénytervezeteket. A Parlament munkáját is érintő legfontosabb fejlemény, hogy a politikai egyeztető tárgyalásokon részt vevő politika erők egyezségre jutottak az elmúlt hónapokban már-már elszabadulni látszó törvénykezés ,,megfékezésére,,. A törvényalkotás parlamenti menetrendjét is módosító kompromisszumuk lényege: az ország sorsát alapjaiban érintő sarkalatos törvénytervezeteket csak a háromoldalú döntéshozó fórum közös politikai szándékot kifejező állásfoglalása után terjesszék törvényhozási vitára. E kölcsönös kompromisszumot tükröző formula eredményeként - formailag a minisztertanácsi előterjesztés visszavonásával - lekerült a nyári ülésszak napirendjéről a párttörvény-tervezet, az alkotmánybíróságról és a köztársasági elnökről szóló tervezet, illetve a Büntető Törvénykönyv számos módosító indítványa. A kulcsfontosságú jogszabályokkal csökkentett munkaterv azonban - az elmúlt hónapok feszített ütemű törvényalkotását folytatva - továbbra is jelentős erőfeszítést követel a képviselőháztól, amelynek ezalkalommal is számos jogszabály áttekintésével, a korszellemnek megfelelő módosításával kell megbírkóznia. A tervek szerint a hét napirendből álló program tárgyalása előreláthatólag 2-3 napot vesz igénybe. Első napirendi pontként személyi kérdések eldöntése vár a törvényhozó testületre. Mint ismeretes, Vida Miklós lemondásával megüresedett a Parlament egyik alelnöki posztja. Ennek betöltéséért - a jelölő bizottság többszöri konzultációi után - két jelölt, Fodor István Pest megyei és Zsigmond Attila budapesti képviselő verseng. A jelöltek listája azonban a törvényhozás kívánságának megfelelően új nevekkel is kiegészülhet. (Parlamenti körökben valószínűnek tartják, hogy a szabaddá vált házelnök-helyettesi tiszt várományosai közé Király Zoltán Csongrád megyei képviselő neve is felkerül.) (folyt.köv.) 1989. június 26., hétfő 18:15
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Összeül az Országgyűlés (2.rész)
Személyi kérdést is érintő újszerű fejleménye volt az elmúlt ülésszaknak az a képviselői indítvány, amely a bős-nagymarosi beruházás helyzetének vitája során hangzott el. Kőrös Gáspár Bács-Kiskun megyei törvényhozó Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter lemondását követelte, ellenkező esetben bizalmatlansági indítványt helyezve kilátásba. Országgyűlési információk szerint a mostani ülésszakon nem lesz folytatása ennek a közjátéknak, mivel a Parlament tisztikarához egyelőre senki sem nyújtott be a bizalmatlansági szavazás kezdeményezéséhez szükséges ,,aláírásgyűjteményt,,. Békesi László pénzügyminiszter előterjesztésében várhatóan második napirendi pontként tárgyalja a Ház a tavalyi állami költségvetés végrehajtásának törvénytervezetét. A Parlament állandó bizottsági vitáinak tapasztalatai szerint e kérdéskörben is polémiára kell felkészülnie a kormánynak. A törvényhozó testületek többségében ugyanis az elmúlt napokban számos kritikai észrevétel hangzott el az államkassza zárásának tapasztalatairól. Így például a törvényhozók mind nehezebben veszik tudomásul a büdzsé eltéréseit a tervezettől, s egyre gyakrabban fogalmazzák meg a többletkiadások részletekbe menő elszámolásának szükségességét. Az államháztartás dolgaiban talán legilletékesebb terv- és költségvetési bizottság ülésén ezzel kapcsolatban jellemző véleményként elhangzott, hogy az előterjesztés maga is bizonyítja: hiányzik a megfelelő költségvetési ellenőrzés, s ezen az állapoton csak a legfelsőbb számvevőszék mielőbbi felállítása változtathatna. Egyes megfogalmazások szerint a költségvetés végrehajtásával kapcsolatban hangoztatott fenntartások egyenesen a kormány tevékenységébe vetett bizalmat kérdőjelezik meg. Ezzel szemben viszont a képviselők többsége a bizottsági viták során elfogadhatónak ítélte a zárszámadást, s támogatásáról biztosította az alig egy hónapja új felállásban működő Minisztertanácsot. A tervek szerint a zárszámadás után az adóreform működésének eddigi tapasztalatait, illetve további korszerűsítésének koncepcióját veszik nagyító alá a törvényhozók. A téma iránti fokozott társadalmi érdeklődésről tanúskodik, hogy Békesi László pénzügyminiszter expozéját követően e napirendi pont vitájához eddig 13 képviselő jelezte hozzószólási szándékát. Az Országgyűlés reformbizottságának álláspontját Fekete János, a testület elnöke ismerteti. Hasonlóan nagy érdeklődés előzi meg a honvédelmi törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. Ennek vitájához - Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter előterjesztése után - 16 képviselő kíván hozzászólni. (folyt.köv.) 1989. június 26., hétfő 18:17
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Összeül az Országgyűlés (3.rész)
A törvénymódosítás vitája várhatóan az új intézményként hazánkban is meghonosodó polgári szolgálat és ezzel kapcsolatban a lelkiismeret fogalmának definiálása körül csúcsosodik ki. A módosított honvédelmi törvény ugyanis a fegyver nélküli katonai szolgálatot és a polgári szolgálatot egyaránt kizárólag lelkiismereti okokból engedélyezné - annak pontos meghatározása nélkül. E ,,hiányosság,, oka, hogy sem a hazai sem a külföldi joggyakorlat nem vállalkozott még e mélyen emberi érzés egzakt körülírására. A honvédelmi törvény módosítását a Büntető Törvénykönyv néhány passzusának újrafogalmazása követi. A politikai egyeztető tárgyalások eredményeként az ,,utólsó pillanatban,, - az ülésszak megnyitását megelőző napon - született döntés arról, hogy a BTK módosításának mostani fordulójából kimarad az állam elleni bűncselekmények szabályozásának felülvizsgálata. A tárgyalópartnerek ugyanis úgy ítélték meg, hogy e módosítások kiemelkedő jelentőségüek a magyar jogállamiság megteremtése szempontjából, s ezért további politikai konzultációkat kell folytatni róluk. A törvénymódosítások sorát előreláthatólag egy rendkívüli napirend zárja: a mezőgazdasági miniszter úgynevezett sürgősségi tárgyalást kért az elmúlt ülésszakon elfogadott földtörvény módosítása érdekében. A tárca vezetőjének indoklása szerint ezt az teszi szükségessé, hogy a törvényhez kapcsolódó minisztertanácsi rendelet kimunkálása során világossá vált: a jogszabály két paragrafusának végrehajtása kedvezőtlen következményekkel járna. A miniszter álláspontja szerint világossá kell tenni, hogy a törvény csak a társadalmi szervezetek ,,ingatlanmozgását,, kívánja korlátozni - például a kezelésükben lévő állami ingatlan tulajdonjogának átjátszását -, de nem kívánja megbénítani az állami telekértékesítés működő rendszerét. A nyári ülésszak interpellációk, kérdések tárgyalásával zárja munkáját. Az előző ülésszakról áthúzódó napirend miatt eddig 31 interpelláció és nyolc kérdés gyűlt össze, köztük olyan közérdekű témakörökben, mint például az önvédelmi fegyverek visszavonása, a debreceni katonai repülőtér megszüntetése, vagy Berecz János Szabolcs-Szatmár megyei képviselő interpellációja a magyar-szovjet kishatárforgalom tárgyában. (MTI) 1989. június 26., hétfő 18:18
Vissza » A hírhez kapcsolódik »